Egri Népujság - napilap 1920

1920-06-19 / 139. szám

XXVin. évfolyam 139 szám.

Cenz.: E. 281 1920

Előfizetési dijak postai szállítással: Egész évre 200 B. ~- Félévre 100 &. Segged évre őO &. — Egy hóra 18 K. Egy szám ára 60 fillér.

POLITIKAI NAPILAP,

Felelős szerkesztő s Barsg Karóig dr.

Szerkesztőség: Eg^rt Líceum. Kiadóhivatal: Liccu ni nyomda. Telefon szpett í 1Allamjegyekkel

fizetünk már augusztusban. Az önálló jegybank felállítására még rövidesen nem kerülhet a sor, viszont pénzforgalmunk, — dacára, hogy a mindenkitől lenézett fehér pénz már eltűnt — még mindig zavaros. A falu különbséget tesz kék és postapénz között. Egy-egy. riasztó hir, spekuláns fogás elég arra, hogy a bizalom valamelyik pénzfajta iránt megrendüljön. Ma zsákszámra hozzák a két és egy koronásokat piacra, holnap úgy eltűnnek, mintha csak kommandóra mozognának.

Az osztrák-magyar monarchiából alakult uj államok korona-behozatali tilalmat állítanak fel, úgy hogy lassankint a mi koronánkért a szomszéd államokból semmit sem tudunk vásárolni, ami a korona kurzusának hanyatlását vonja maga után. (Nem szólunk a mesterséges árlenyomásról, mely a Rotschild-csoport maneuvere: ugyanazon rugók, melyek az u. n. nemzetközi bojkottot szervezik!)

Lapunkban többször sürgettük, hogy a különféle tipusu pénzek helyett egységes pénztípus bocsáttassák ki: államjegyek formájában. Végre-valahára történik valami, ha későn is, ha akkor is, mikor a szomszéd államok már régen saját egységes tipusu pénzeikkel fizetnek.

Az államjegyek kibocsátása ne okozzon nyugtalanságot. Ez csak stabilitást jelent; azt jelenti, hogy azért a pénzért, melyért eddig a liquidálás alatt álló osztrák-magyar bank és a postatakarék felelt, ezután a magyar állam fog felelni, anyagi és erkölcsi erejével.

Mindennek azonban még az aratás befejezése előtt meg kell történnie! B. K.

A békeszerződés gazdasági hatásai.

Dr. Kresz Károly előadása.

IX.

Igen súlyos terhet jelent azonban ez a rendelkezés pénzintézeteinkre; egyrészt, miután a megszállott területen levő fiókoknak betéteiket az illető megszálló állam valutájában kell kifizetniük, másrészt pedig, minthogy a háború folyamán előállott pénzbőség folytán a vidéki pénzintézetek és fiókok a budapesti anyaintézetekkel szemben fennálló tartozásaikat visszafizették, sőt Budapesten betéteket helyeztek el, amelyek a szerződés szerint szintén az elszakadt terület valutájában lennének fizetendők, miért is egész nemzetgazdaságunk szempontjából feltétlenül azt kell kivánnunk, hogy a békeszerződés ezen méltánytalan rendelkezése módositást nyerjen.

Azt a súlyos rendelkezést, hogy az adósságunk a hitelező ország pénznemében fizetendő, még súlyosabbá teszi az, hogy azon adósságok kivételével, amelyek a megmaradó Magyarország állampolgárai és az elszakadó területek idegen alattvalókká vált állampolgárai közt állanak fenn, az adós és hitelező közötti közvetlen kiegyenlítést a békeszerződés eltiltja.1) Ha a közvetlen érintkezés és kiegyenlités lehetséges volna, a hitelező, mint kereskedőember bizonyára szem előtt tartaná adósának érdekét is és érdeke lévén azt továbbra is vevőjének megtartani, kétségtelenül inkább méltányos egyezséget kötne és fizetési

haladékot adna addigra, amig a valutáris viszonyok megváltozása a kiegyenlitést lehetővé teszi. Azonban lássuk, ehelyett mi történik? Az adós és hitelező között a tartozások rendezésére vonatkozó minden közvetlen érintkezést, a tartozások közvetlen megfizetését a szerződés megtiltja és kötelezi a szerződő feleket, hogy az ez ellen vétőket ugyanoly büntetéssel sújtsák, mint amelyek jelenlegi törvényeinkben az ellenséggel folytatott kereskedelemre vannak előírva, sőt kimondja, hogy a szerződő felek, tehát úgy az entente-államok, mint mi, minden eszközt fel tartoznak használni arra, hogy az ellenséges hitelezők és adósok összejátszását, vagyis közvetlen érintkezésüket felderítsék és megbüntessék.2)

Az adósok és hitelezők közötti közvetlen érintkezés helyett minden egyes államban «vizsgáló és kiegyenlítő hivatalok« vagyis röviden clearing-helyek lesznek felállitandók és pedig az adós országban adós-hivatalok, a hitelező országban hitelező-hivatalok. Az összes tartozások és követelések ezen hivataloknál lesznek bejelenten- dők és a kiegyenlités ezen hivatalok utján történik.3) Súlyosbítja ezen rendelkezést, hogy az államra újabb veszélyt és terhet jelent, amennyiben az állam alattvalóinak tartozásaiért, ha fennállóknak elismertetnek, felelős, akár képes az adós a tartozást megfizetni, akár nem.4) A leszámolásnál mutatkozó különbözeiét az állam hónaponként készpénzben tartozik megfizetni, a Magyarország javára netán mutatkozó többlet azonban — és ez ismét jellemző az entente minden tekintetben igazságtalan és méltánytalan eljárására, — jóvátételi és minden egyéb köz- és^magánadósságunk megfizetéséig visszatartatik.5)

‘) 231. §. 4. pont a).

2) 231. §. függelék 5. §.

5j 23 . §. függelék.

*) 231. §. 4. pont b) és függelék 4. és 1,4. §.

5) 231. §. függelék 11. §.

(Folyt, köv.)

Ä magyar kard.

Vivóakadémia Egerben.

Volt idő, midőn a magyarok nyilait istencsapásnak tartották a népek. Majd eljött a kor, melyben szablyáját rettegték s végül jött a közelmúlt, mikor szuronyával rettegtette meg a világot. De azért a magyar kard nimbusza nem ho- mályosodott el. Mint a sportok egyik legneme- sebbike: a vivósport eszköze, világversenyeken ejtette bámulatba a világot, szerzett általános tiszteletet a magyar névnek s hirt, dicsőséget forgatóinak. Az elmúlt időkben a magyar erő szimbóluma volt a magyar kard, mely élével egy egy ezredéven keresztül védte e hazát. Helyébe más hadi eszközök jöttek ugyan, de a kard mint a testet-lelket egyaránt edző, nemesitő sportnak egyik eszköze, továbbra is megmaradt nemzetnevelő, nemzetvédő tényezőnek.

A magyar kard dicsőségét fogja hirdetni június 19-e; amikor is Eger város közönségének alkalma lesz európai hirü vívóink vívásában gyönyörködni.

A vivóakadémia résztvevői a következők: 1. Berty László alezredes, s a stockholmi olym- piád és több külföldi verseny győztese. 2. Filo- tás Ferenc huszáralezredes, Magyarország kard- és tőrvivóbajnoka. 3. Schenker Zoltán őrnagy, a Move budapesti vivószakosztályának vezetője. 4. Santelli György vivómester. 5. Horváth Lajos huszárszázados (Eger), a Move vivószakosztály vezetője, a párisi technikai kardvívás győztese. 6. Gerevich Aladár vivómester. 7. Gellért Alfréd

katonai vivómester. 8. Széchy László, a Nemzeti Sportverseny győztese. 9. Benedek Géza mérnök, a József-Nádor verseny háromszoros győztese.

Ezek a nevek, valamint a rendezőség szakértelme és páratlan buzgósága biztos garanciái a vivóakadémia sikerének.

Amikor a magyar kard — ma már nem a nyers erő, hanem a testedzés kultúrájának szimbóluma — szemkápráztatóan fog sziporkázni, villogása ugyanazt fogja szikrázni, amit 300 évvel ezelőtt a nagy Zrínyi dörgött oda a világnak : «Ne bántsd a magyart!«

HÍREK.

Eger, 1920. junius 18.

A miniszterelnök Egerben. Simonyi Se- madam Sándor miniszterelnök, pénteken délután városunkba érkezett. A minisztr relnök Szmrecsányi Lajos dr. érsek-főpásztor vendége. lit tartózkodása nem hivatalos jellegű.

A tábori püspök Egerben. P. Zadravecz István tábori püspök az Érsek-főpásztor látogatására Egerbe érkezett.

Houmentés. Ötesztendős harc, az ezt követő árulás és nemzetromlás után mi maradt nekünk ? A gaz hiénakezek kiapasztották az életünket tápláló forrásokat, országunknak Istentől teremtett határait a szentségtörő kezek lefaragták és a miénk csupán a szegénység, a nyomorúság és a védtelenül halálra ítélteit keserűsége maradt. Kifosztottak mindenünkből és csak a sorscsapásoknak tenger-viharát zúdították ránk, mindenáron meg akartak meg akarnak ölni és mégse sikerült és mégse fog sikerülni. Mert a rabló haramiák, amit elérhettek, mindent elvittek, de a legfőbbet: az ezeréves magyar kultúrát mégis csak ránk hagyták.

Ez a kultúra, amely messze fölötte áll a bennünket körülvevő rongy hatalmakénál, olyan várunk nekünk, amely rövid időn belül a bukás fergetegét fogja a mondvacsinált országokra árasztani. Ezt a várat kell nekünk erősítenünk és megvédenünk, ha nem akarjuk, hogy a feledés boruljon ránk és az ellenségeink gunykacaja legyen a gyászdalunk. A Múzsa r.-t., mint a Honmentés és Tevéi irodalmi és szépművészeti szerve, 5 millió korona alaptőkével erre a munkára vállalkozott, egyúttal lehetővé teszi azt, hogy ebből a nemzetmentő munkából mindenki, szegény és gazdag, a kunyhó és palota egyaránt kivehesse a részét. 100 koronás részvényjegyzéseket nyit és felszólít mindenkit, hogy jegyzéseket eszközöljön. A Múzsa tevékenysége oda irányul, hogy a sajtóból népies nemzeti irányú irodalmi müvek és dalok kerüljenek ki, a színházakban a nemzeti múltat megörökítő darabokat hoznak színre és a mozikban a dicső történelmünk eseményei fognak leperegni. A cél nemes és szent, aki tehát magyarul érez, fogadja szívesen a Múzsa küldöttjét és tehetségéhez képest jegyezzen nála.

Jótékonyság. Hecser Béla kereskedő az 1920. P. 2004. számú perben részére megállapított 80 korona szakértői dijat az egri kir. j. bíróság utján a hadi özvegyek és árvák javára szerkesztőségünkbe juttatta.

Judex. Ma és holnap a nagy sikert aratott francia film, Judex első sorozatának befejező része: A szerelem mindent megbocsát, öt felvonásban kerül műsorra az Urániában. Hétfőn Franz Hofer vígjáték: Csendélet Mucsán, kacagtató falusi történet. Kedden francia film A bűnbánó anya«, főszerepét René Cresté (Judex) ját-