Egri Népujság - napilap 1920

1920-06-12 / 133. szám

XXVIII. évfolyam 153 szám. Ccnz.: E. 271 1920. Eger, 1920. Junius 12. Szombat. Előfizetési dijak postai szállítással 5 Egész évre 200 B. — Fél évre 100 K. — Negyed évre 60 B. — Egy hóra 18 K. - Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károlg dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceu ni ngotmí i. Telefon szüm 11. A tőzsdezárlat után dr. Kovács József titkár a sajtó képviselőit felkérte a tőzsde közérdekű működésének támogatására, majd a tőzsdeügynöki testület tartott értekezletet, amely a tőzsdetanács által megállapított közvetitési jutalékokat tudo­másul vette. Az ügynöki dij értékpapírok után másfél százalékban, valutáknál másfél ezrelékben állapíttatott meg, a dollárok pontonként számítan­dók. A tőzsde hetenkint háromizben, hétfőn, szer­dán és pénteken délután 3—4 óra között tart hivatalos órát. HÍREK. Eger, 1920. junius 11. Gyűlések a vármegyén. Ma, szombaton d u. 4 órakor az állandó választmány tart ülést a kisteremben a főispán elnöklete alatt, melynek tárgya a hétfői rendkivüli közgyűlés tárgyának tárgyalásra való előkészítése. Vasárnap d. u. a Gazd. Egyesület igazgató választmányának lesz ülése. Hétfőn d. e. 9 órakor közigazgatási bizott­sági ülés a kisteremben, 11 órakor a törvény- hatósági bizottság rendkivüli gyűlést tart a nagv teremben több fontos és sürgős kérdés megtárgya­lására. Utánna a Hevesm. Gazdasági Egyesület tart közgyűlést. Felhívás. A vallás- és közokt. miniszter rendelete értelmében felhívjuk az Eger városban lakó írástudatlan, tanköteleskorban levő gyermekeket, valamint a felnőtteket is, hogy a helybeli állami iskolákkal kapcsolatosan létesítendő nyári tan­folyam hallgatásra a halaspiaci állami isk. igaz­gatóságánál f. hó 24-ig, délelőttönként, minél számosabban jelentkezzenek. A tanfolyamon ol­vasást, írást és számvetést tanítanak -— ingyen. Kizárólag olvasni és irni nemtudók jelentkezze­nek. Igazgatóság. A főgimnázium tornavizsgálata és ver­senye vasárnap d. u. 4 órakor kezdődik. Tulaj­donképen egyik érdekes és látványos száma lesz a Kér. Szoc. Missió-Társulat és a Nőegylet kerti ünnepélyének, egyúttal pedig fölavatása a M. 0. V. E. E. S. E. serényen készülő sportpályájá­nak. Nem ajánlhatjuk eléggé annak a jóérzésü közönségnek, amely hazánk jövőjének egyik biz­tosítékát a jövő nemzedék testi-lelki épségében és edzettségében látja. Növendékhangverseny. A Gáspárdy zene iskola f. hó 16.-án (szerdán) este tartja az intézet hangversenytermében az évzáró növendékhang versenyt, mely iránt városszerte nagy az érdek­lődés. Az egri főreáliskola ifjúsága szombaton, 12-én Szarvaskőben torna- és cserkészünnepély- lyel egybekötött majálist rendez. Katonazene, cigányzene, tánc. Indulás délután fél 3 órakor az Egervár állomásról a vonattal. Poharakról gon doskodni nem tudunk. Az érdeklődőket szívesen látja a Rendezőség. Jönnek az egriek — Oroszországból. Dr. Erlach Sándor egri ügyvéd Linz-ből távira­tozott családjának, hogy több társával útban van. Erlach és társai a Krasznojerszki táborban voltak elfogva. Rokkantgyülés. Az Egerben lakó és tar­tózkodó rokkantak folyó hó 13-án délelőtt 10 órakor az egri Kér. Szoc. Egyesület helyiségében alakuló közgyűlést tartanak. Minden rokkant meg­jelenni szíveskedjék. Igazolványok elhozandók. 1—3 A melegvizi malom üzembe helyeztetett, darálásra és parasztőrlésre junius hó 15-től kezdve mindenféle termények elfogadtatnak. 1—3 A békeszerződés gazdasági hatásai. Dr. Kresz Károly előadása. IV. Nem kell részletesen fejtegetnem, hogy az ipari fejlődésnek alapját a nyersanyagok és ezek közül különösen a vasérc és az energia képezik. A vasérctől úgyszólván teljesen, energiaforrásaink­tól nagy mértékben megfosztot bennünket az entente Ítélete és iparunk kénytelen lesz horribi­lis árakon külföldi valutáért megszerezni nyers­anyagjainak legfontosabbjait, ami oly magas termelési költségeket fog eredményezni, amelyek súlyosan fognak nehezedni a belföldi fogyasztóra és a külföldi piacon is meg fogják nehezíteni a versenyt az amúgy is kedvezőbb feltételek mel­lett termelő külföldi iparral szemben. Virágzó ipari városaink, Pozsony, Temes­vár, Nagyvárad, Arad, Kassa és számos más kisebb ipari centrumunk, a magyar kormány év­tizedes, céltudatos ipari politikájának, a magyar munkának és szorgalomnak eredményeiként ott kifejlődött iparunkkal, mind érett gyümölcsként hullanak ellenségeink kezei közé. Erre a megcsonkított, nyersanyagainak leg­nagyobb részétől megfosztott, a hosszas háború, bolsevizmus és román invázió által tönkretett országra a győzők, akik fennen hirdették, hogy igazságos ügy érdekében harcolnak és a hadi­kárpótlás nélküli, megegyezéses béke álláspontján vannak, jóvátétel cimén oly rettenetes és összegé­ben és következményeiben kiszámíthatatlan hadi­sarcot vetnek ki, amely beláthatatlan időkig, de mindenesetre hosszú évtizedeken át nekik az országnak minden feleslegét kiszolgáltatja, gaz­dasági és pénzügyi tekintetben olyan feltételeket diktáltak, amilyenek a világtörténelemben eddig páratlanul állanak. Nem lehet célom, hogy mai előadásom keretében pontról-pontra részletesen ismertessem a gazdasági békefeltételeket, azonban rá kell mutatnom azokra a kirívó igazságtalanságokra, amelyek azokban foglaltatnak és amelyek a ma­gyar közgazdaságra mérhetetlen veszélyeket rej­tenek magukban. A gazdasági békefeltételek három főcso­portra oszlanak: az első a jóvátételt tárgyalja, a második a pénzügyi, a harmadik az egyéb gazdasági vonatkozású rendelkezéseket, nevezete­sen a tartozásokra, jogokra etc. vonatkozó hatá- rozmányokat tartalmazza. Abból a merőben hamis álláspontból ki­indulva, hogy szövetségeseivel együtt Magyar- ország idézte elő a háborút, az entente jóvátétel cimén Magyarországot többi szövetségeseivel együtt egyetemlegesen felelőssé teszi mindazokért a károkért, amelyeket az entente államok polgári lakossága a háború folytán szenvedett.') Ide ér­tetnek nemcsak mindkét hadviselő fél szárazföldi, tengeri és légi támadásai folytán polgári egyé­nek életében és vagyonában okozott károk, az újjáépítés költségei és az ellenséges földön esz­közölt rekviziciók által előállott károsodások, hanem az entente-államok által a hadifoglyok családtagjainak adott támogatások, a bevonultak hozzátartozóinak az egész háború alatt nyújtott hadisegélyek, valamint a rokkantaknak, sebesül­teknek és az elesettek hátramaradottainak járó összes nyugdijak, ez utóbbiak tőkeértékre át­számítva.2) A jóvátétel cimén követelt tételek ezen második csoportja semmiképen nem tekint­hető a polgári lakosság károsodásának, hanem kizárólag hadisarc jellegével bir és mindenképen igazságtalan. *) Vili. rész, 161. §. 2) Vili, rész, I. függelék. Mindezen károknak az összegét a jóvátételi bizottság állapítja meg. Ez a bizottság, melyben csak az entente országok képviselői foglalnak helyet, mig mi és volt szövetségeseink a szer­ződés szavai szerint a méltányosság szerint meg fogunk hallgattatni, de a bizottság titkos tanács­kozásain és határozatában részt nem vehetünk, a szerződés végrehajtása és értelmezése körül is döntő szereppel és fontossággal bir. Ez a bizott­ság, amely semmiféle törvénykönyvhöz vagy törvényhozáshoz kötve nincsen, a legmesszebb­menő ellenőrzési joggal van felruházva Magyar- ország pénzügyi gazdálkodása tekintetében és miután Magyarország köteles lesz mindazon tör­vényeket és rendeleteket megalkotni, melyek a jóvátétel keresztülviteléhez szükségesek, törvény- hozásunkra is befolyást fog gyakorolni, ami az állami szuverenitásunk legsúlyosabb megsértése.3) ') Vili. rész, 171. §. és II. függelék. (Folyt, köv.) Megnyílt a miskolezi tőzsde. Másfélmillió értékű üzletkötés. A miskolezi áru- és értéktőzsdét rendkívül nagy közönség jelenlétében szerdán délután 2 órakor nyitották meg a Gazdakör helyiségeiben. A megnyitáson Lichteinstein László udvari taná­csos, kormánybiztos, Zsóry György Borsodvár- megye alispánja, Gallovich István táblabiró, a törvényszék, dr. Máday Lajos az Iparkamara kép­viseletében, a tőzsdetanács teljes számban és a kereskedővilág számos tagja vett részt. Műnk Pál, a tőzsdetanács nevében lelkes szavakkal üdvözli a közhatóságok képviselőit. Ki­fejti, hogy a tőzsde a legitim kereskedelem érde­keit szolgálja és e kör azt altruisztrikus célokból tartja fenn. Kéri a tőzsdetagokat, hogy működé­sűkben ezeket az elveket vegyék figyelembe. Az elnök után Lichtenstein László kormány- biztos a törvényhatóság nevében üdvözölte a tőzsdetanácsot, amelynek a legitim kereskedelem érdekében kifejtendő munkásságát közérdekűnek látja. Műnk Pál elnök ezután a tőzsdét megnyi- tottnak nyilvánította és a jogosított tőzsdeügy­nökök utján megkezdődött az üzleti forgalom. Amennyire az első nap eredményéből nyilvánvaló, a miskolezi tőzsdéhez fűződő remények teljesen beigazolódtak. Rövid óra leforgása alatt mintegy másfélmillió értékű forgalom 'történt. A zárlat után 15 kötést jelentettek be. El­kelt többek között 7000 sokol 370, kétezer márka 450, kétszáz dollár 160, ötszáz lei 350, ötvenezer sokol 376,50 dollár 154,260 dollár 161,5000 márka 450-es árfolyamon. Helyi papírok közül ' kötések történtek a következő értékekben: 5 darab Hitelintézet elővételi jog 385, 10 darab Takarékpénztári elővétel 155, 78 darab Hitelinté­zet előv. 380, 4 drb. Hitelintézet részvény 1250- es árfolyamon. Az irányzat meglehetősen szilárdnak mutat­kozott. Kereslet mutatkozott még a Miskolezi Vil­lamos és emelkedő irányzat a Leszámitolóbank iránt is. A tőzsdetanács délután 6 órakor az alábbi hivatalos záróárfolyamjegyzést adta ki: Üzlet­kötések: Miskolezi Hitelintézet elővétel 380—385, Miskolezi Hitelintézet 1250 Miskolezi Takarékpénz­tár elővétel 155. Kínálat: Borsodmegyei Takarék- pénztár 465, Miskolezi Agrárbank 240, Miskolezi Népbank 150, Keresk. és Gazdasági bank 350, Bank és Jelzálogkölcsönző r.-t. 220, stb. Valuták: Kötések: Dollár 154—162, márka 460, sokol 376—376, lei 350. Kínálat: Napóleon 660. Forgalom élénk.

Next

/
Thumbnails
Contents