Egri Népujság - napilap 1920
1920-05-20 / 115. szám
XXVIII. évfolyam!! 115 szám. Cenz.: E. 228 1926. Eger, 1920. Május 20. Csütörtök. wr Előfizetési dijak postai szállítással, Egész évre 200 B. — Fél évre 100 K. N egged évre 60 K. — Égj} hóra 18 R. Egy szám ára 60 fillér. Egri sportélet. A közelmúltban az érsekkerti sportpályát tárgyaló több cikk jelent meg az Egri Népújságban. Rövidre szabott, de azért mindent felölelni óhajtó cikkek voltak ezek. íróik számolva a papir- inséggel, úgyszólván csak érintették a kérdést, s igy mindig csak rávilágítottak a sportnak nemzetmentő fontosságára. Sajnos, nekem is számolnom kell a térhiánnyal, pedig e kérdés, véleményem szerint, nagyon is megérdemelné a tárgyban való elmélyedést. Hányszor látjuk, hogy sok apró-cseprő dolog jobban érdekli az olvasó közönséget, mint a sport, a testedzés, az izomtenyésztés. A közönségünk ugyanis nincs reá nevelve a sport iránti érdeklődésre. A mi népünk, de különösen az egri nép, százszor szívesebben olvassa el a lapok minden rovatát, mint ép’ a sportrovatot. Miért van ez így? Miért nem siet a mi népünk a sport támogatására? Azért, mert mi nem is tudjuk tulajdonképen mi a sport. Eger népe is azt hiszi, hogy apró gyermekeknek ide-oda szaladgálása, a lap- dának céltalan rugdosása, vagy az uszodában nagyhangú sportsmannoknak vizgyurása, már maga a sport. Ezek semmik, vagy legalább is nem többek sportolási előgyakorlatoknál. Hölgyeink tenniszező része is szentül meg van győződve arról, hogy ő sportol. Dehogy is. A divatnak hódol. Szépen, de lehetőleg sportszerűtlenül kiöltözködik, s egy pár negédes lapdaütés után fogadja férfi kísérőinek hizelgő bókolását. Az igazi sport lelke a rendszer, a mód, ahogyan azt műveljük, a lelkesedés és kitartás. Általában helyes dolog az összes izmok foglal- koztatáaa, de igazán élni, csak egy sportágnak lehet. Hogy igazi versenyző, vagy legalább is elfogadható sportember lehessen valaki, a sportot rendszeresen kell űznie, azaz bizonyos rendszer szerint. Az a sportosztály, illetve a sportnak ama válfaja, melynek üzésére vállalkozunk, a testünk munkabírásához legyen kiválasztva, esetleg orvos jelölje ki, mire vállalkozhatunk. De bármelyik része legyen is a sportnak, amit űzni óhajtanánk, legyen kisérőtársunk a lelkesedés, ne hiányozzék belőlünk a kitartás, 'mert ezek nélkül eredményre sohasem számíthatunk. Ha az egri nép meg fogja ismerni a sportot a maga teljes komolyságában, ha a csendesen pityizáló egri polgár a maga helyén és idején bemutatott igazi sport szemléleténél tudatára jön a sport nagy, nemzetmentő fontosságának, akkor a szabadban űzött testedzést nem fogja többé hiábavaló nyargalászásnak nézni és el fogja ítélni azt a szülőt, aki gyermekét alapos ok nélkül a tornászás alól felmenteti s le fogja nézni — még pedig jogosan — azt az orvost is, aki ily esetben a fölmentést javasolni fogja. Hogy e szegény, levert és meggyötört nemzet újból nagy lehessen,( adjátok ide derék, jó, képviselőink nekünk az Ersekkert annyiszor kért részét. Örömtől fog repesni a szivetek, ha kipirult arcú, egészséges gyermekeiteket egy nagy fürdőváros sportterén boldognak láthatjátok. Öreg sportsman. Szovjet-Oroszország revancheja. Mint Rómából jelentik, a népszövetség tanácsa az orosz kormánytól táviratot kapott, mely szerint a moszkvai szovjet-kormármány tudja, hogy a lengyel offenzivát Európa valamennyi állama hallgatólagos beleegyezéssel támogatja. Elhatározta ezért, hogy a népszövetség hatásköre alá tartozó hatalmak alattvalóinak nem engedi meg a beutazást Oroszországba. A szakszervezetek által kiküldött bizalmi személyeket azonban továbbra is elfogadja. A népszövetség tanácsa a szovjet kermány táviratára nem fog válaszolni. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceuni nyomd Telefon szém 11. Tisztogatás Hatvanban. A rabbi mint á!-Kapisztrán. — A tanító mint lakásügyi diktátor. — A vörös ember. »Változnak az idők, s velük együtt mi is«. Ezt az elvet vallotta a hatvani rabbi: Adler Vilmos. Hivatásának megfelelően, mint szónok szerepelt a sors mindenféle fordulatában. A világháború idején a harctérre induló katonákhoz beszélt a hatvani pályaudvaron, s beszédében kitartásra, a monarchia hősi védelmére buzdította őket. A nagy összeomláskor hazaözönlő katonasághoz szintén beszélt, ócsárolván a régi rendet, s ismertetvén az átalakulás áldásait. Majd felkapaszkodott a szociálisták szekerére, s most már mint agitátor szónokolt a hatvani piacon tartott népgyüléseken. Jött a bolsevismus. Mint jól nevelt ál-Kapisztránhoz illik, működési terrénumát kihelyezte ismét a pályaudvarra, s ott buzdította a vörös katonákat, hogy védjék meg a proletárhazát, nehogy visszatérjen a régi rend. A főkommunistákkal testi-lelki jóbarátságban volt, úgy, hogy az egyik, Kovács vádbiztos, szovjetházasságot is akart kötni a leányával, de kiderült, hogy Kovács nős ember, s gyermekei is vannak. A vörös nap leáldozott, s Adler rabbi is új színt váltott. Beiratkozott a rojalista pártba. Azonban ennek ellenére is letartóztatták, az egri csendőrkülönítményre kisérték, s internálása ügyében megindult az eljárás. Egy szintén igen jeles férfiú volt Hatvanban, Király Sándor tanitó. Mint lakásügyi diktátor ő szállásolta el a csavargó vörös katonákat, akik azután az ágyneműket beférgesitették, ösz- szehasogatták, bepiszkolták stb. Ha valaki szót mert emelni, lelövéssel és bebörtönözéssel fenyegette meg s általában a legerőszakosabb módon viselkedett. S még nem átallotta a diktatúra bukása után tanításra jelentkezni. Internálták. Május elsejét méltó fénnyel ünnepelte meg Hatvan proletáriátusa. Az ünnepség kimagasló alakja Zachorák István palagyári munkás, aki tetőtől-talpig vörös maskarába öltözött s vörös kalapáccsal a kezében agyonveréssel fenyegetett minden burzsujt. A vörös embert is internálták. —IM— ... .. _________ H ÍREK. Eger, 1920. május 19. j Hadifoglyaink. Másfél hónappal ezelőtt egy misszió utazott Amerikába, hogy a szibériai magyar hadifoglyok érdekében akciót indítson. A bizottság Amerikában kifejtett tevékenységének eredménye, hogy a hadifoglyok hazaszállítására három hét alatt másfél millió dollár gyűlt egybe és hogy Amerika magára vállalta hadifoglyaink hazaszállítását. A Szibériában lévő 20.000 magyar hadifoglyot az amerikai kormány julius első felében Vladivosztokból öt hadihajón hazaszállítja úgy, hogy hadifoglyaink augusztus első heteiben megérkezhessenek. Ezen megállapodások a Vladi- vosztoktól a Baikál-tóig terjedő területen internált hadifoglyokra vonatkoznak. Az Oroszbirodalom nyugati részében levő hadifoglyok, kiket az oroszok szabadon bocsájtottak, kisebb csoportokban Nyugat-Szibériából, Krasznojarsk környékéről, Revalon és Lengyelországon keresztül igyekeznek hazafelé. Eddig 25.000 hadifogoly zsúfolódott össze Tarnopol és Lemberg között. Hazaszállításuk a legrövidebb időn belül megtörténik. Franciaországból a 800 magyar hadifogolyból és rokkantból álló legutolsó transzport pénteken indult útnak és már Feldkirrhenben vannak. Pár nap kérdése tehát és az 5000 franciaországi hadifogoly közül az utolsó is viszontláthatja hazáját. i A pápa újabb adománya a magyar gyermekeknek. XV. Benedek pápa Gasparrí bíboros- államtitkár utján az irántunk való megértő jóindulatának újabb jeléül 500,000 lírát küldött a hercegprímásnak a magyar gyermekek szenvedé sének enyhítésére. A pápa ezzel az összeggel immár összesen 1 millió lirát küldött erre a nemes célra. Újfajta kenyérkereset. A kommunista el vek bűnös hajtásai újabban ismét érlelik a gyű mölcseiket. »Ha neked van és nekem nincs, elveszem a tiédet, hogy ne legyen« elvnél fogva egy ismeretlen tolvaj a tejkérdést radikálisan oldotta meg. Este, amikor a csorda a legelőről jött, kiválasztott magának egy bőtejelő tehenet és behajtotta az istállójába. Este és reggel megfejte, azután ismét kihajtotta a csordára. A tehén 20—25 liter tejet megad naponkint, igy aztán a tolvaj megelégedhetett az éjszakai munkájával. Az olcsó manipulációról a csordás ugyan tud e valamit ? Bácsbodrog megye újjászervezése. Bács megye tisztviselői, akik hívek maradtak a magyar állameszméhez, s akiket emiatt Zomborból a szerb kényuralom elüldözött, azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy Bács megye közigazgatását szervezze újra, s ideiglenes székhelyül Baját jelölje ki. A legújabb ruhafestés. — A közrendészet figyelmébe! Panasz és figyelmeztetés nélkül is észrevettük, hogy a város közutainak, tereinek tisztántartása még soha annyi követelni valót nem hagyott maga után, mint az idén. Az utcákon még most is ott láthatók a hóvíz áztatta sár-pocsolya összekapart rögei, olyan porfelleget árasztva ki magukból, hogy a járókelők csak úgy mehetnek el mellettük, ha a szemükre fekete üveget tesznek és a szájukat vizes zsebkendővel tömik be. Még a városházában lévő üzletek előtt is ujjnyi vastagon fekszik a porréteg. Mindennap lesöprik ugyan az utca közepére — öntözés nélkül, közben olyan sötét piszokfellegeket kavar fel, hogy ha a néhai Néró császár látná, bizonyára Róma égésére gondolna. — A Széchenyi utcát legújabban ruhafestésre lehet használni. A fehérruha feketévé, a fekete diszkrét szürkévé válik, csak kétszer kell benne végig menni a vasárnapi korzón. A levegő a déli, délutáni órákban olyan nyomott, nehéz, mintha legalább is gyárváros lennénk. — A város talán spórol, hogy mostanában nem locsoltatja az utcákat, vagv nincsenek lovai? Nem akarjuk hinni, hogy a közegészség kárára akarna takarékoskodni. S ha lovai nincsenek a lajtok vontatására, akkor ren deljen ki kocsisokat és igásállatokat — azért fizetjük a 400 százalékos pótadót!! Uránia. Ma francia Pathé-film »A titokzatos nő« Pierre Wolff drámája, Stacia Napierkowszka, a volt cári udvari ballett balerinája. Az előadás kiegészitésáre »Dicky legújabb kalandja«. Holnap Star-müsor: <Az összeesküvők« történelmi dráma Mária Terézia korából — Az előadások fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. Táncmulatság. A cifranegyedi ifjúsági egyesület f. hó 23-án, pünkösd vasárnapján, a cifratéri iskola udvarán táncmulatságot rendez. A mulatság délután 2 órakor kezdődik. 1—2 Az Egri Népszövetkezet pár hónapi működése alatt 800 ezer korona üzletrészt gyűjtött. Elhatározta az igazgatóság, hogy egv millió kor. üzletrész jegyzése után az üzletrész jegyzéseket lezárja. Addig egy üzletrész ára: 100 korona. A jegyzéseket és a fizetéseket Beuesóczky István dr. alapítványi ügyé« veszi át. 2—5
