Egri Népujság - napilap 1920

1920-05-12 / 109. szám

Előfizetési dijak postai szállítással: Egész évre 200 H. — Fél évre 100 K. Negyed évre 60 K. — Egy hóra 18 K. Egy szára ára 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő i Bat sy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceu ui nyomd i. Telefon szám 11. Soha! A szövetséges hatalmak napnál fényeseb­ben kimutatott igazságunk dacára reánk akarnak kényszeríteni egy békének nevezett szerződést, ami a halálra ítélésünket tartalmazza. Szét akar­nak darabolni, a boldogulásunk minden lehetősé­gétől megfosztani, hogy egy részünk idegen iga alatt, a többségünk pedig a boldogulás minden feltételétől elzárva nyomorultul pusztuljon el. Úgy érezzük, hogy ehhez nekünk is van, kell hogy legyen szavunk. Magyar becsületesség­gel kimondjuk, hogy soha! Megparancsolhatják, talán kényszerithetnek is reá, hogy aláírjuk a ha­lálos ítéletet, de józan ésszel nem gondolhatják, hogy könnyelműen megyünk a bitófa alá s a hurokba beledugjuk a nyakunkat. Nem! Soha! Nemcsak tiltakozunk a Magyar nemzet ilyen »békéje« ellen és tartjuk semmisnek azt — akárki irja alá —, hanem küzdünk is annak minden pontja ellen, mely az ezeréves Magyarországot szét akarja marcangolni, a magyarságot szolga­ságba szorítani előbb, hogy utána a biztos meg­semmisülésre szorítsanak. Reá kényszerítenek arra, amire mindig készen voltunk: kiállunk még egyszer, ha utoljára is a porondra, ha kell az utolsó emberig ott pusztulunk el, amint hozzánk illik, de gyáván, szolga módon nem sínylődünk, nem várjuk tétlenül a biztosan bekövetkező gya­lázatos halált. Nem nézhetjük, hogy a gyilkos szerb ki- ebrudalja azt a magyart, mely menedékhelyet nyújtott neki és magával egyenlő úrrá tette, hogy az áruló cseh a velünk jó és balsorsunkban dolgozó tótot vazallusává tegye s mellőle a ma­gyarságot elüldözze, hogy az erdélyi magyarsá­got, székelységet, mely századokon át a magyar­ság mentsvára volt, az oláhság űzött vadként kergesse, válogatott kínzással nyomorgassa. Fellázad a vérünk annak a sok istentelen- ségnek a láttára, amit a «nagyra nevelt, uj ál­lamok« velünk szemben elkövettek s most még szerződésszerüleg is akarják biztosítani azok szá­mára, akik csak megvetést érdemelnek. Soha! . Nem tudják még Párisban, hogy a bűnt büntetés követi ? Megtanulják. A magyar és szé­kely anyák szenvedése, az apák fájdalma neveli a Kárpátok környékén a bosszúálló fiakat; gyű­löletben erősödnek, vitézségben halálra szántak. Az elüldözöttek átok mellett hagyják örökségül, hogy az ősök addig nyugodtan nem pihenhetnek, amig a Kárpátokon belül mindenütt nem leng magyar lobogó, ami hirdesse, hogy az ezer éves Magyarország él. A székely gyermek már az anyatejjel együtt szívja magába, hogy Csaba utóda idegen uralom alatt nem él, inkább elpusz­tul. Ellenségeink a lázálom elmúltával meglátják, hogy a Hadak-utja megnépesül. Megyünk mind oda, honnan az elnyomatás nyögését haljuk, me­gyünk, a honnan kiüldöztek, megyünk, a hol idegent látunk az ezeréves haza földjén . . . Száz halál sem akadályoz meg. Megyünk mind, ha kell. Az igazság a mi részünkön van, az Isten megsegít és meg fogjuk mutatni, hogy ideig-óráig letiporhattak, kifoszthattak minket, gúnyolódhat­nak velünk, de Magyarország szétdarabolása nem megy még sem olyan könnyen, hogy szavunk se legyen hozzá. Halotti tort ülhetnek felettünk, de addig ezer esztendős vitézségünk megújításával még egyszer a történelem itélőszéke elé megyünk, tanúbizonyságot teszünk arról, hogy élnünk kell. Halálos ítéletünket alá nem írjuk soha ! Székely. Útban az angol delegáció. Hágai jelentés saarint a Magyarországba utazó angol bizottság a )#v<5 hét keddjén órkeak Budapestre. Közigazgatás. Az alispáni jelentés elsősorban Zemplén megyének a Területvédő Liga felhívására vonat­kozó álláspontját tartalmazó átiratával foglalko­zik. A Területvédő Liga t. i. felhívta a törvény- hatóságokat, hogy rendkívüli közgyűlésen tilta- ! kozzanak a békeszerződés aláirása ellen. Zemplén megye átirata rámutatva azon kö­vetkezményekre, melyeket a békeszerződés alá nem írása vonna maga után s amelyek talán be­láthatatlan időre kitolnák erőink megújhodásának és igy az elszakított országrészek visszaszerzésé­nek lehetőségét, aggodalmait fejezi ki a tekin­tetben, vájjon a békeszerződés aláirása ellen tervbe vett agitáció szerencsés gondolát-e ? lsaák Gyula alispán véleménye szerint ma nem a jog, igazság és ész szabályozzák a világpolitikát és az államoknak egymáshoz való viszonyát, hanem az ököljog s a vaskancellár jelmondata : »Macht geht vor Recht.« Számot kell tehát vetnünk szomszédaink erejével s a saját erőnkkel s ha a mérleg a javunkra esik, úgy a hatalom jogán ököllel kell kierőszakolnunk hazánk integritását. Kétségtelen azonban, hogy a vélemények ma még nincsenek kialakulva, de a törvényhatósági bizott­ságnak a közgyűlésen már módjában lesz alapos, jól megfontolt határozatot hozni. A továbbiakban jelenti az alispán, hogy a ■ kereskedelmi miniszter Tiszafüredtől Debrecenig , állami-ut kiépítését tervezi. Poroszló és Tiszafü­red között a napokban üzembe helyeztetik a má- j sodik komp is. A jelenlegi magas szállítási dija- j kát rövidesen csökkenteni fogja. Valószínűleg elég lesz a jármüvek után 10, a gyalog személyek és hajtott állatok után 2 K dij szedése. — A köz- biztonsági viszonyok kielégitők A f. hó elején semminémü rendzavarás nem történt. Az alispáni jelentés felolvasása után Babo- csay VSándor szólott fel. Kijelenti, hogy bár Zemplén megye átirtatában komoly intelmek fog­laltatnak, nem ért vele mindenben egyet. Ne féljünk a szenvedéstől, mikor hazánk üdvéről van szó. A közigazgatási bizottságnak tiltakoznia kell a halálos ítélet ellen. Bobory György dr. főispán­kormánybiztos is igy vélekedik s javasolja, hogy a bizottság, mint az első bizottság, mely a béke- szerződés átadása után összeült, fejezze ki tilta­kozását a példátlan igazságtalansággal szemben. A bizottság a javaslatot elfogadta s az alispán jelentését tudomásul vette. HÍREK. Eger, 1920. május 11. Magyarország határait visszaszerzi . . . ! Külföldi diplomaták kijelentései csak felvillanyoz­hatnak bennünket, de a valósághoz a magunk akarása vihet közelebb. Egerben, szombaton, 8-án d. u. 5 órakor, a törvényszék tanácskozótermében tartotta alakuló közgyűlését az «Erdélyi Székely- Magyar Szövetség hevesvármegyei fiókja.« Ne tévesszen meg senkit a cim, mely elvesztett Er­délyünkbe kapcsolódik, mert az ideszakadt oda­valók törekvése nemcsak egy országrészt érdeklő ! Az akarás, amit e még kisded egyesülés képvi­sel olyan mint az élesztőcsira, meg tudja kelesz- teni a nem érzékeny társadalmi rétegeket is. Erre minden nép között a magyarnak van ma legnagyobb szüksége. A szövetség minden Eger­ben és a vármegyében lakó erdélyi székelyt és magyart tömörülésre és jelentkezésre szólít fel. Hivatalos helyisége az érseki palota II. emeletén van. A szövetség itteni fiókjának elnöke lett: Rusztek Károly, volt marostordai kir. tanfelügyelő, alelnöke: Beke Gyula, kolozsvári kir. főmérnök, titkára: Bene Lajos volt bánffyhunyadi kir. s. tanfelügyelő. Pénztárosa: Hammel Árpád, kir. tanf. bér. igazg. Ellenőre: Halmágyi Ferenc kir. telekkönyvvezető. Igazgatótanácsának tagjai: Dr. Encsy Kálmán kir. ügyész, Jezierszky Mihály kormánybiztos, Farkas Kálmán főszolgabíró, Dénes Ilona petrozsényi áll. tanítónő, Gyurcsó József tordai kir. főmérnök és Wuzdugán István dr. kis sebesi máv. s. tikár. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejt heteden unokám temetésén megjelentek s ezáltal mérhetetlen fájdalmunkat enyhítették, fogadják ezúton hálás köszönetünket. Özv. Rácz Pdlné ésgyermtkn. Az Egri Arvizsgáló Bizottság ma, szer dán déli 12 órakor a huskérdésben rendkívüli ülést tart, melyre a bizottság tagjai föltétlenül megjelenni szíveskedjenek. Eljegyzés. Julius Fülöp portlandi nagyke­reskedő Amerikából eljegyezte Goldman Miksa leányát Verát. (Minden külön értesítés helyett). A Rendőrnapon megtartott tárgysorsjá ték alkalmával a következő számú sorsjegyek huzattak ki : 17, 27, 32, 35, 57, 65, 66, 68. 73, 78, 83, 84. 86, 90. 93, 104, 112, 119, 136, 140, 152, 177. 183, 185, 195, 201, 202, 208, 224, 235. 250, 253, 257, 259, 261, 262, 266, 269, 277, 278, 281, 282, 283, 292, 297, 300, 311. 316, 322. 323, 325, 326, 334, 337, 342, 346, 348, 360. 363, 365. 366, 369, 370, 371, 374, 504, 509, 512, 519, 621, 626, 640, 643, 661, 665, 670, 692, 693, 717, 718, 823, 727, 730, 733, 738, 741, 744, 748, 754, 760. 762, 763, 764, 766. 768, 774, 781, 782, 783, 790, 791, 798, 799, 808, 810, 811, 821, 833, 836, 841, 843, 865, 880, 885, 887, 895, 899, 901, 902, 912, 920, 941, 943, 949, 950, 951, 952, 960, 963, 965, 966, 972, 973, 976, 988, 993, 997, 998, 1000, 1003, 1025, 1030, 1033, 1034, 1040, 1041,1047, 1055, 1071, 1089, 1094, 1106, Ilii, 1118, 1128, 1139, 1145, 1185, 1218, 1226, 1228, 1250, 1282, 1283, 1287, 1291. (Folyt köv.) Az uj Uszoda megnyitása. Az Egri Város fejlesztő Részvénytársaság által épített uj uszoda teljesen elkészült. Csütörtökön már át is adják a közönségnek. Az uszodát kis ünnepség keretében ma d. u. 4 órakor nyitják meg. A programm szerint Bárány Géza igazgató felkéri Csekó Gábor prépost-kanonok társelnököt, hogy az uszodát nyissa meg és adja át a közönségnek. Ezután a középiskolák meghívott növendékei használatba veszik az uszodát. A megnyitás a Részvénytársaságnak a házi ünnepsége ugyan, de a vezetőség szívesen lát mindenkit, aki a megnyitáson részt akar venni. Szenzációs filmek az Urániában. Egymást követik az Uránia műsorán a szezon attrakció» szenzációs műsorai. Az első a XX. század zseni­ális kalandorának második kalandja «Halálhid« cimmel (az első kalandja a nagy sikert aratott «Fekete zsoké« volt) szombaton és vasárnap ke rül bemutatásra. E hóban kerül még műsorra a »Mámor« Ásta Nielsennel, «Misteriense« (Titok­zatos nő) francia Pathé-film. «Sárkány« detektív Brown kalandja Harry Piel rendezésében és a «Index« öt részben huszonkét felvonásban, mely­nek főszerepét René Cresté játsza. — A f. hó 9-re, vasárnapra kiadott jegyek a hét folyamán beválthatók a Mozitőzsdében. A hadisarc. Mint értesülünk, a magyar békeküldöttség javasolni fogja, hogy a hadisarc- követelocek teljeaitMc c*ak 1926-éaa vegve kezdetét.

Next

/
Thumbnails
Contents