Egri Népujság - napilap 1920

1920-05-04 / 102. szám

XXVIII. évfolgam 102. ggám. Eger 1920. Május 4. Kedd. Cen*.: E. 201 1920. Előfizetési díja« postai szállítással; Egész évre 200 SS. — Fél évre 100 R. Negyed évre 50 A. — Egy hóra 18 K Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztősig: Egér, Líceum. Kiadóhivatal: Líceum nyomd j Telefon szám 11. Kérő szó. A nagy erszág-remlás után a nemzeti újra ébredés idejét éljük, legalább is nagyjaink erről beszélnek, újságjaink erről imák. Beszélnek és írnak ... de a rendszeres, az alaptól való újra épités munkája alig pár ponton indult meg csu­pán. Pedig a jövő nagy Magyarországnak fensé­ges épülete, mely kulturális fölényével szomszé­dain túl emelkedik, azokon az apró tégladarabo­kon fog nyugodni, melyeket most lerakunk. En­nek tudatában mi egriek is akarunk egy téglács- kát letenni a jövő nagy épületének alapjába ak­kor, midőn Egerben a nemes, testedző sportot életre akarjuk kelteni s az Erseläkertben egy sporttelepet óhajtunk építeni, nem az anyagi ha­szonért, mellyel a pálya megteremtése esetleg városunkat kecsegteti, de annak az erkölcsi tőké­nek a megnyeréséért, melyet a sport szerető s ép testű fiatalság az országnak jelent. Mert ne tessék azt gondolni, hogy a nemes sport olyan célmélküli ide-oda való futkározás, ugrálás, mint aminőnek azt itt városunkban látják és hiszik. Nem, a sport olyan valami, melynek tömeges és ésszerű üzése a nemzet életére is erős kihatással lehet. E tekintetben angol példára hivatkozom. Sehol a világon fejlettebb sportélet és sport szeretet nincsen, mint a világ jelenleg legnagyobb nemzeténél az angolnál s merem állítani, hogy nagyságuk magját nem csak józan, becsületes gondolkozásuknak, de fejlett sportjuknak is kö­szönhetik, mert a sport szoktatta őket a szívós kitartásra, a szigorú önfegyelmezésre, mely két hasznos sajátság — sajnos — épen a mi szalma­láng természetünkből hiányzik. De másrészt a sportnak erkölcsi nevelő ha­tásán kívül nagy érdeme, hogy mindenhol a nem­zeti érzést, a nemzeti gondolatot szolgálja. Legyen szabad ez állításom igazolására a cseh Szokol sport szervezeteire rámutatnom, melyek a mai cseh nagyságnak férges fáját nevelték s kivirá- goztatták. Vagy nem a sportban megerősödött nemzeti érzés serkenti-e, hajtja a különböző nem­zetek fiait, midőn egymás ellen küzdve testi erejüket a végsőkig feszítve igyekeznek a győ­zelem pálmáját nemzetüknek megszerezni? Vagy nem a sport volt-e az, mely a háttérbe szorított trikolórunkat háromszor röpítette fel a dicsősség árbocára, jelezvén, mit külföldön oly kevesen tudtak, hogy van önálló Magyarország s vannak a világversenyben is helyt álló fiai; mit abban az időben az azóta nyakunkra nőtt álnok szom­szédok közül egyik sem mondhatott el magáról. De ha nem veszünk is ilyen magasztos néző­pontokat, akad a sportnak sok egyéb jó oldala: izmainkat megacélozza, megviselt idegrendszerünket felfrissíti, mozgásunkat könnyeddé, testünket kar­csúvá teszi s kényszerit bennünket, hogy a füstös- levegőjü clubbok, a cirádás, de egészségtelen kávé- házak helyett a».szabadban tartózkodjunk; de nem­csak minket, kik sportolunk, de azokat is, kik versenyeink izgalmai iránt érdeklődnek. És most, midőn a magyar sportnak Turul madara fészket akar verni nálunk újból, ridegen az üzérkedések helyére, a vásárterekre hajta­naik, mikor ő az érsekkerti csalitban érezné jól magát ? Nemi Bölcs magisztrátus! Nem, bizalmunk letéteményesei, tisztes vének, ezt tenni ne akar­játok ! Engedjétek és segítsétek a téglánkat oda tensi, hova a magyar keresztény kultúráért ra­jongó szivünk akarja, meglátjátok, nyugodtak lehettek, a kis tégla, a forradalmaktól felforga­tott, a vértanuk vérétől nedves magyar földben biztosan fogja emelni a jövő nagy Magyarország alapjának ráeső parányát. —A—* HÍREK. Eger, 1920. május 3. A Mikes előadásaiban szombaton és va­sárnap zsúfolt nézőtér gyönyörködött. Sokat tap­soltak a felvonás végén, de nyilt szinen is nem egy zugó tapsot kaptak a szereplők. A darab végén mindkét este lámpák elé hivták a szerző­ket is. Általában az a vélemény alakult ki, hogy a Mikes minden tekintetben méltán sorakozik a főgimnáziumnak, Eger e jeles intézetének, régi kitűnő ifjúsági előadásaihoz. Szombaton különben Szmreesdnyi Lajos dr. érsek is végignézte az előadást s meleg hangon fejezte ki megelégedését. A M. 0. V. E. E. T. E. sport csoportjaiba a MOVE igazolvány felmutatásával a Propaganda Üzletben (Kállay-u. 1.) lehet jelentkezni; ugyanitt MOVE taggyüjtőiv is aláírható. A megalakult sport csoportok és azok vezetői a következők: 1. Cserkészet; Tolnay Dezső. 2. Labdarúgás: Dr. Horváth Géza. 3. Úszás: Loyko Béla. 4. Tennisz: Cs. Schober Károly. 5. Könnyű athletika: Dr. Opre Tivadar. 6. Vivás: Horváth Lajos. 7. Turisztika: Kolossy Mór. 8. Torna: Szabó Ferenc. 9. Kerékpár: Diviaczky Gyula. 10. Nehéz athletika: — 11. Czéllövészet: — 12. Birkózás: — A tornaórák május 8-án kezdődnek a főgymnásium tornatermében és hetenkint háromszor: hétfőn, szerdán és szombaton este 7—8-ig tartatnak. A mint hírlik, az Iparoskor és Legényegylet fiatal­sága nagy számban fog a sportcsoportokba je­lentkezni. A kér. szocialista munkásság május el­sején nem ünnepelt. A kér. szocialista szakszer­rezetek tagjai május 1-én országszerte dolgoztak. Csak a nyomdászok tartottak munkaszünetet és igy egy-két város kivételevei vasárnap sehol nem jelentek meg az újságok. — A belügyminisztérium közlése szerint május 1-je mindenütt a legnagyobb csendben telt el. Vonatok járása. 7209-es sz. vonat, mely Füzesabony felé megy, d. u. 2 órakor indul, a 7221-es sz. mely Putnok felől jön, d. e. fél 9-re érkezik Egerbe és Putnokra Egerből d. u. L38 perckor induló 7226-os számú vonatot a polgári utasok is használhatják. Gyászistentisztelet az 1919 májusi ellen- forradalom vértanúiért. Ma, kedden d. e. 10 órakor a májusi ellenforradalom hősi halottjai­nak emlékezetére a főszékesegyházban gyászisten­tiszteletet tartanak. Mise után a katonai küldött­ségek a hősök sírját megkoszorúzzák. Mészöly Géza őrnagy emlékét Illés alezr. Weinberger Gy. százados hősi halálát Winkler vezérk. százados. Russzó János vértanuságát Petruska 1. oszt. számvevő méltatja. Az ünnep­ségen jelen lesz a helyőrség tiszti és legénységi küldöttsége és a közhivatalok képviselői. A rendőrnap rendezése céljából kérjük a Nőegylet és Missió tagjait, hogy kedden, 4-én d. u. 5 órakor a Női Clubban megjelenni szívesked­jenek. Elnökség. Esküvő. Kaiser Zoltán és Tomidálszky Margit f. hó 4-én d. u. 5 órakor tartják esküvő­jüket a Főszékesegyházban. Az Egri Koszorús Dalkör ma este fél 7 órakor próbát tart, kérjük a t. tagok pontos megjelenését. Elnökség. Anarchia a szőlőhegyeken. (Beküldetett). A szőlőhegyeken beültetett burgonyát és drága pénzen vásárolt gyökeres szőllővesszőket ismeret­len tettesek éjnek idején kilopkodják. Ennek el­lenőrzése a hegypásztorok által majdnem lehetet- lem. Intézkednének az illetékes körök, hogy a pásztorok mellé karhatalmat állítsanak, hogy az által a nagy károkat okozó tettesek kézre kerül­jenek és elvegyék méltó büntetésüket. Heti műsor az Urániában. Ma a «Látha­tatlan kezek« izgalmas detektivdráma, főszerepét Joe Jenkins játsza és «Lulu bakfiskora« három felvonásos vígjáték. Csütörtökön egy négy felvo- násos dráma, a kulisszák világából «rdetre halálra« címmel. Szombaton és vasárnap a rendőrnap ja vára Hauptmann Gerhard 6 felvonásos drámája «Bernd Róza« melynek főszerepében Henny Por­ten páratlanul kedves, ragyogó művészetét viszi a vászonra. — Az előadások hétköznapokon fél 7 és fél 9, vasárnap és ünnepnapokon fél 5, fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. Az egri közszolgálati alkalmazottak be­szerzési csoportja felhívja tagjait, az uj ideiglenes igazolványaikat május 6-ig cseréljék ki, ugyanezen idő alatt kedvezményes áruikat vigyék el, mert ezen túl kiadatni nem fognak. — Amerikai tölgyfa vasab- roncsos 13 drb. hordó válogatva darabonként 250 koronájával és különböző nagyságú 80 drb. faláda 20—50 K, a csoport raktárában (Casinó-utea) eladó. Május hó 8 és 9-én rendőrnap Egerben! . v~r~ • ................i m~t----rrrr v»n»i.i^iaiiíi»<«Miiiiirtiii Sz iliház. Az egy felvonásosok. Három egy felvoní sós ment pénteken, szombaton és vasárnap. A magyar. »A költészet kedves játékká aljasul — mondja Eötvös József báró — ha a kor nagy érdekeitől különválva nem a létező hibák orvoslása, nem az érzelmek nemesítése után törekszik«. Pékár Gyula, «A magyar« c. drámai költc menyében művészi vonásokkal rajzolja meg a sivár jelent, a dicső magyar múlt megjelenítésével az ér zelmek nemesítésére törekszik s a nagy és boldog jövendő nemtőjének szárnyán a magasba emel, hon nan biztató reménység integet felénk. Ami mármost magát, a megjátszást illeti, megállapíthatjuk, hogy Ács a kétségbesés szélén álló, már-már a gyáva meghuny ászkodás felé hajló, de a múlt tanulságain okuló s a kereszt jegyében emelt fej­jel uj ezredév felé törtető Magyar, Benkő Ilonka pedig a bánatos, a megalkuvásra intő, gerincte lenségre csábitó, majd bűnbánó és dicső Múlt- anyjához megtérő Jelen képében egészen helyt­álló volt. Kovácsis Margitnál sok hiányzott az, ezeréves Múlt komor méltóságteljességéből és glóriás fenségességéből, Antal Nusinak pedig a leg kevésbbé sem sikerült a grandiózus magyar Jö vendőt megjeleníteni. Szép Salamon Sára Olcsó kabaré. Nem sok szavunk van róla. Bogár Gizi helyre me nyecske volt; Pesti jóízűen alakította a nagy pi páju, kevés dohányu magyart. Zsúr a Szépasszony-völgyben. Cirkuszi attrakció. E két utóbbi műfajból nem kérünk s sajnálni tudjuk, hogy Pékár gyönyörű drámai köl­teményét ily silány miliőben hozta színre az igazgatóság. —dt. ORSZÁG VILÁG. Egy angol államférfiu Magyarországért. Lord Montague a Times egyik legutóbbi számá­ban válaszol azokra a támadásokra, melyeket Northeliffe az angol felsőházban ellene intézett. A többek között megállapitja, hogy Magyarország­gal keményen és oktalanul bánnak el. Úgy véli, hogy Magyarországot lehetőleg meg kell kímélni Ausztria sorsától, azaz nem volna szabad kitenni a megeionkitásnak a ezzel együtt a romlásnak.

Next

/
Thumbnails
Contents