Egri Népujság - napilap 1920

1920-05-01 / 100. szám

XXVIII. évfolyam 100 szám.

Cenz.: E. 197 19 20.

Eger 1920. Májas 1 Szombat.

w

!51őfi«'\es1 dijak postai szállítással Egész >'m 160 K. — Eél evrv 80 ü. Nagged évre 40 K. Egg hóra J5K. Egg szánf. ári: 60 fillér.

POLITIK ai NAPILAP.

Felelős szerkesztő : Bsrsil Károht Or

Szerkesztőse^; Egei, Líceum. Kiadóhivatal i Líceu m nyoma i. Telefon sz< oj ll.

■í masmsmuaBstmimn

Május L

Emlékezzünk. Most egy esztendeje. Vörösbe borult az ország, vörös díszt öltött Eger városa. «Mindenkihez!» szólt az ismeretes falragasz.

Parancsoltak, Ígértek földi paradicsomot, golyót és akasztófát, kinek-kinek érdeme szerint. De a keblekben már forrott az elégületlenség, a »•.«mek kinyíltak, a szovjet őrület alapjai inogtak.

Borzalmas napok voltak!

A' megszálló csapatok pár óra járásnyira, 13 derék polgártársunk túszként elfogva, hir hirt ér, Egerben a felbőszült lakosság letépi a vörös rongyot. Mi lesz ebből? A kedélyek végsőkig feszülve. így telik el május elseje. Aztán máso- dika. Harmadikán marcona képű áltengerészek vonulnak be. Az emberek csöndes megadással várják a . bekövetkezendőket. Nincs segítség! mondják a kicsinyhitöek. Csak idő kérdése. A tanácsköztársaságnak önmagától kell összeomlania, mondják az élesebben látók.

Az idő meghozta a. szabadulást, de meghozta a román megszálló csapatokat is.

Ezt is túléltük. 1920. május 1 -ét Írunk. A munkásság ismét ünnepel. De nem az Internationalismus, hanem a nemzeti gondolat jegyében. A múlt tapasztalatai meg kellett, hogy győzzék a munkásságot arról, hogy boldogulásának útja: az osztályharcz helyett az osztály harmónia, inter- nationalista szédelgés helyett forró, a sovinizmusig menő hazaszéretef, gyűlölet helyett a krisztusi szeretet s amit a kommunizmus annyit hangoztatott : munka és termelés.

És mégis. Különös tünet, hogy a lakosság körében nyugtalanító hirek kergetik egymást.

' Ma, mikor a négy és fél éves háború, «őszirózsás« forradalom, kommunizmus s az oláh megszállás sanyaruságai a végsőkig feszítették idegeinket, melyek a legkisebb hatásra is fájóan rezonálnak, ma nagy veszélyeket rejt magában a rémhiresztelés. A közvéleménybe dob olyan híreket, melyek alaptalan aggodalmakat okoznak s ezáltal akkor, amikor minden energiát latbavető munkára van szükség, a csüggedés mindent elI lanyhasztó baktériumait oltja bele a konszolidáció utján már biztos lábbal, erős szívvel és emelt fővel haladók leikébe. Az iram meglassul, a határozottság tétovázássá s az erős akarat nemtörődömséggé válik, mely a legeslegnagyobb bajok forrása volt eddig is s lesz a jövőben is. Ebben van a rémhirterjesztés átka, s ezért kell rajta lennünk minden eszközzel, hogy vaf átok j úrrá ne legyen rajtunk.

Józan belátásra ébredt a munkásság is. Hisz látnia kell, hogy a nyomorúság, mellyel küzd, mindnyájunk osztályrésze. Meg kellett hallania Haller Istvánnak a nemzetgyűlésen mondott szavait: «Tiltakozom a külföldre hiresztelt gondolat ellen, hogy mi üldözzük a munkásságot.

Itt szociálpolitikát kell csinálni, rendezni a | szakszervezeti, sztrájkjogot, a munkásvédelmet és : békéltető bizottságokat.« S meg kellett hallania I Apponyi szavait is, melyekre a Népszava is meg- •j jegyzi: «Őszintén örülünk azon, hogy szavai szét- I áradhatnak az országban.» Azt mondotta Apponyi:

I «Az osztályönzés kiküszöbölésének munkájában a munkásosztálytól csak azt kívánhatjuk, hogy a I maga követeléseinek felállításában ne vágja a fát önmaga alatt az által, hogy a többtermelés feltételeivel ellentétbe jut, ne törekedjék egyeduralomra, diktatúrára, hanem illeszkedjék be a | nemzeti gépezet szerkézetébe a maga jogos aspirációival. »

A keresztény éra tehát megértést hirdet, baráti jobbot nyújt, s azt hisszük, mindnyájan . egyek vagyunk az óhajban, hogy ez éra tartós- : ságát biztosítsa annak eredményessége. Itt nincs | talaja az osztályönzésnek, a zavarnak, száműzzük ■ az oktalan rémhíreket, s biztonságunk védelmének elkeseredettsége sújtson le a rémhirterjesztőkre.

Ünnepeljünk hát! A májusi díszben pompázó természet legyen szimbóluma jövőnknek: az i ellentétektől meg nem szaggatott, életerőtől duz- ; zadó, nagy Magyarországnak.

Május hó 8 és 9-én rendőrnap Egerben!

i ha huszárnak, ha hajdúnak, ha vörössapkásnak, ha honvéd- I nek, ha sastollas vitéznek hívják is őket ...»

Valóban mindegy: mind egytől-egyig a boldogító reménységet hozza szuronya, vagy kardja hegyén. A boldogító reménységet, amelyre most olyan nagy szüksége van a mindenkitől elhagyott magyarságnak.

És ebben van nagy érdeme ennek az ifjúsági színdarabnak, mely szinte kinőtt az iskola-drámák köréből. Lényegében az I. és II. felvonás (Rodostó, 1723. és 1727.) adja a cselekményt: Mikes szerelmét Kőszeghy Zsuzsika iránt, akit azonban Bercsényi generális vesz feleségül. Mikor pedig özveggyé lesz a rodostói számiizöttek szende szemefénye, megbénult édes anyjához kell mennie Jaroszlauba. Mikesből, irodalmunknak és történelmünknek kedves, szeretetreméltó alakjából, z. szeretet mártírjából, igy lesz a szerelem mártírja. Az I. felvonás a marosvásárhelyi udvarban történik 1707-ben. Ez tulajdonképen előjáték, melyben Mikes fölesküszik a fejedelem hűségére^ Ez az előjáték azonban -r- tekintettel a korlátolt világítási időre — a szombati és vasárnapi előadáson elmarad).

Az utolsó felvonásban (Rodostó, 1758.) Mikes már »egyedül hallgatja tenger mormolását« s vizióképen megjelenik előtte a fejedelem, Zsuzsika, Bercsényi stb., hogy reményt öntsenek a I csüggedőbe.

Városfej leszt és.

Egerbe a selmeczi főiskolát 1

IV.

Hogyan helyezzük el a főiskolát Egerben ? A kérdésnek két része van : a végleges és a momentán elhelyezés.

Az első nem okoz nagy fejtörést. Abból az erős hitből indulunk ki, hogy hazánk — az 1000 év jogán — rövidesen visszaszerzi területi integritását. Nem is magyar vér folyik annak ereiben, akit nem éltet ez a meggyőződés. A Gondviselés segítségével talán sokkal hamarább megvalósul reményünk, mintsem hinnők. Ha pedig eljön a várva-várt idő, minden nehéz problémánk megoldást nyer. (Tisztviselő-, pénz-, élelmezési kérdés stb.) Az sem lesz jelentéktelen, hogy az Egerben tekintélyes számra felszaporodott menekültek is visszatérhetnek majd otthonukba. A lakáskérdésen mindjárt könnyítve lesz. A normális élet felvételével megindulhatnak az építkezések is. Ha a Liceum nem lenne alkalmas a selmeczi akadémia végleges befogadására, akár a város belterületén, akár a városon kivűl építhetünk uj épületet. Angol mintára kissé távolabb a várostól, pl. a felnémeti hegyek alján is épülhetne az akadémia — internátussal, tanári villákkal, menzával stb., mely így egy egész külön modern telepet, városrészt képezne. Meg kellere- építenünk akkor a villamos-vasutat is. A város azzal is fejlődnék. Eger^és Felnémet 10 -15 év alatt összeépülne.

Sokkal nehezebb az ideiglenes pillanatnyi elhelyezés. Kbl. 30, jobbára családos tanárt és 300 diákot kell elhelyezni. Kemény dió, de feltörhető. Ugyan melyik város tudná a mostani körülmények között ezt könnyen megoldani ? Egy sem.

Az akarat és szeretet mindent legyőz. Ha valamit el akarunk érni, azért áldozatot is kell hoznunk

Több mód is kínálkozik az ideiglenes elhe- ! lyezésre. Magának a főiskolának ideiglenes be- 1 fogadására is legalkalmasabb persze a Líceum

TÁRCZA.

Mikes.

Ifjúsági énekes színjáték 4 felvonásban. Szövegét írta dr. Tordai Ángos ; zenéjét szerzetté dr. Kalo- vits Alajos. — Előadja a főgimn. ifjúsága 1920. máj. 1-én és 2-án az intézet tornatermében.

Április 30-adika tavaly is könyet fakasztott a szememben, az idén is. Csakhogy tavaly a fájdalom könyeit sírtam, az idén pedig az örömét, a meghatottságét. Akkor könyekre fakasztott Dobó hires-neves városának vörös dísze, most pedig a nagy magyar szerzetes-tanároknak: Fa- kidinak, Dugonicsnak, Ányosnak, Virág Benedeknek és Révainak méltó utóda, — Tordai Ányos dr. tgri cisztercita tanár.

Az ő izzó, magyar lelke szólal meg Mikes Kelemennek ajkán; az ő magyar reménysége •sendül meg a kedves színjátékban, mikor Kő- szeghy Zsuzsika azt mondja:

» . . . Bizonnyal mondom jön a tavasz. Kisarjad a rtgy, kitárul a levél, kipattan a bimbó s a magyarság fája újra virágba borul . . .«

A jeles író könyfakasztó reménységét tolmácsolja a darab végén II. Rákóczi Ferenc szelleme is, midőn így szól:

» . . . A magyar dicsőség el-elréjtőzhet, de örökre sokasé száll ki belőle a lélek . . . Feltámadnak Thököly leventéi, Bocskai hajdúi, Rákóczi kurucai újra ! . . . Mindegy

Ezt adja a színjáték s nem tudjuk, hogy a kedves történetben, a felvonuló szép lelkekben, a remek magyar nyelvezet ódon bájában, vagy talán a zene szépségében gyönyörködjünk-e.

Mert külön kell szólanunk a darab zenéjéről is, mely gyönyörűen simul a szöveghez s históriai hűséggel követi a darab meséjét. Ennek megalkotásánál kötötte a szerző kezét a játékosok kis hangterjedelme s teherbíró képességének kisebb mértéke is. A Mikes-1 ugyanis minden legkisebb izéig maga a gimnázium nyújtotta. Sikere is egész teljességében az ő sikere, mert egyetlen kölcsönkért fénysugár sincs benne.

Kalovits Alajos dr., a gimnázium volt ének- 1 tanára, most nem használhatta ki azokat a dinamikai erőket, amelyek évekkel ezelőtt a *Hu- ' nyadit-ban és a »Tinódit.-ban oly pompásan érvényesültek. A hangszerelésben számolnia kellett avval a körülménnyel, hogy a főgimnázium zenekara évekig .szünetelt s alig pár hónapja alakult meg uj erőkből. A múlt nagy precizitása azonban már most is mutatkozik és kárpótlást nyújt a hangszerelés szerényebb kereteiért. Bámulatot eredményt mutat föl az ifjú ifjúsági zenekar t dúsan jutalmazza Braun Jácint vezető tanár és Herovits Antal karmester fáradhatatlan tevékenységét, óriási munkáját

Az ifj. énekkar, melyet most Bekecs Sá*-