Egri Népujság - napilap 1920

1920-04-27 / 96. szám

O.VDL';évtoigamr 96. szám. Cenz.: E. 188 1920. Egei 1920. április'27. Kedd.

Előfizetési dijak postai szállítással; fcgész évre 160 K. — Fél évre 80 K, Negyed évre 40 K. — Egg hóra 15 K. Egg szám ára 60 fillér.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr.

Gyűlések — szervezkedések.

Megalakult a Kér. Iparosok Országos Szövetségének Egri csoportja.

Eger város kér. iparosai vasárnap délelőtt a Legényegylet dísztermében gyűlést tartottak. A gyűlés szónoka Müller Antal a Kér. Iparosok Országos szövetségének főtitkára volt. Mindvégig élvezetes előadásában rámutatott arra, hogy nincs társadalmi osztály, amely oly produktiv munkát végezne, mint az iparosság s mégis a múltban csak lenézésben és hideg közönyösségben volt része. Ennek legfőbb oka az iparosság nemtörődömségében keresendő.

Nem csekély részük van azonban a lehetetlen állapot előidézésében az ipartörvényeknek. Deák Ferenc 1868. évi ipartörvénye nemes intenciókat szolgált ugyan, de végső eredményében a magyar iparosságot leszorította a vezetés teréről, szabad teret engedvén a szaktudás nélküli tőkével rekdelkező üzéreknek. Olyan emberek kerekedtek felül, akik semmit sem tettek az ipar elsajátítására, melyhez pedig évtizedes gyakorlaton alapuló tapasztalatok kellenek. Ki kell tehát vívni, hogy ipart csak az folytathasson, aki tudásával beigazolja, hogy méltó a »mester« névre.

Az 1884. évi ipartörvény — lett légyen bármily jó akkor — revízióra szorul. Még pedig radikális revízióra van szükség. Meg kell vizsgálni az öszes iparengedélyeket, a testületek és iparkamarák vezetői a mi véreinkből kerüljenek ki. Ez nem felekezeti kérdés, hanem a magyar iparosságnak számarányához mért jogos követelése egyrészt, másrészt pedig azon nemes törekvés, hogy visszatérjünk a régi tradíciókhoz, melyek a múltban tiszeletet és keresettséget biztosítottak a magyar iparosoknak. A magyar iparos legyen elsősorban iparos, másodszor magyar s ezek tetejében harmadszor keresztény.

Ezekkel a célokkal alakult meg a Kér. Iparosok Orsz. Szövetsége, mely magában csoportosítja az össziparosságot. A Szövetségnek a kormánynál már most is nagy erkölcsi súlya van s nyomása alatt már készülnek is a legüdvösebb reformok. A Szövetség kebelében megalakult az Árubeszerzési Szövetkezet, melynek célja az anyagok uzsora áron való beszerzésének kikerülése. A Szövetkezet tüneményes sikerrel prosperál.

200.000 K-val alakult s ma milliókat forgat.

Megalakítandó tehát a Kér. Iparosok Orsz. Szövetségének Egri csoportja s a helyi árubeszerzési szövetkezet. Eddig beszéltek, panaszkodtak az iparosok, most már cselekedni kell. Ne várjanak segítséget mástól, segítsenek önmagukon.

A gyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondta a megalakulást s megválasztotta a tisztikart. Elnök Nagy Péter, ügyvezető elnök Eichbrunn József lett.

A Kér. Nemz. Egyesülés pártjának vasárnapi gyűlése, a pártgyülés egyetlen szónoka dr. Nagy János volt. Beszédének tárgya a parlamentben általa előadott és az indemnitásról szóló beszédjének a népies kifejtése volt. A szeszfőzésnél használt kisüstöket a községek és egyesületek (magán emberek nem) visszakapják és utána a régi háromszoros adóáltalány helyett most csak kétszereset fizetnek. A bortermelési adó túlságos felemelése ellen (42 K) szónok inkább a borforgalmi adót kéri, hogy inkább a borkereskedőt sújtsák, aki kevesebbet dolgozik és mégis többet keres. Viszont igy az adózás alól nagyon köny- nyen ki lehet bújni, mert a termelőnél a bort meg lehet fogni — a pincében, de a kereskedőnél nem, hisz tudjuk, hogy a láncszabály szerint •gy félóra alatt már az ötödik kéeeu jár minden

.

áru és cikk. így tehát a bortermelési adót emelik fel, de ebből 6 K. a termelő városnak és 6 K. a bort nem termelő vidéknek jut. Ez aztán teher- j mentesiti a várost, a pótadót se kell emelni és | a fennmaradó összegből rokkant egyesületek, j hadiözvegyeket gyámolitó intézmények is felállít- ! hatók.

A tisztviselőket természetben fogják ellátni, : de csak az uj termés betakarítása után. A nagy drágaság ellen hiába zúgolódunk, ellene semmit sem lehet tenni a nyár előtt. A kormány az I ősz elejére várja az árak nagyobbmérvü leesését, amit az által vél elérhetni, hogy a közalkalmazottak természetbeni ellátása után kisebb lesz a i kereslet — mintegy 40 százalékkal. — Addig is | amig az elszakított részek vissza nem hullnak ön- ! maguktól, nincs más megoldás, mint türelmesen várni és dolgozni, termelni, hogy kivitelre is jusson valami. így aztán megjavul a pénz értéke és olcsóbb lesz minden. Csak a régi jelszavunkhoz: Addj Uram Teremtőm, de mindjárt, ne ragaszkodjunk.

Ezután a pénzlebélyegzésről mondott egy- pár felvilágosító szót és kijelentette, hogy a kormány a kisemberek pénzét visszaadja, az esetben, ha az a félévi költségvetés fedezésére felesleges lesz. A mai kormány nagyon szerencsétlenül van összeállítva, két nagy párt küzd egymással, a minisztereket ellenőrzik az államtitkárok, akik csak bakternek vannak oda állítva a hivatalukba, így kormányozni nem lehet. Az egységes kormányzó pártnak szónok föltétlenül hive és ha az csakugyan megalakul, ő tagja lesz.

A hevesmegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya vasárnap tartott ülésén nyugdíjazta Engel Herman titkárt és buzgó tevékenységéért köszönetét szavazott. Dr. Bobory György indítványára elhatározták, hogy a titkári állásra pályázatot hirdetnek s az alapszabályokat s a munkatervet revideálják. Ugyancsak vasárnap tartotta az Egyesület közgyűlését is, melyen kimondották, hogy az Egyesület székhelyét Gyöngyösről Egerbe teszik át, hogy a vármegyei közigazgatással állandó kontaktus létesülhessen. Felírtak a kormányhoz a földbirtok reform és a Károlyi forradalom okozta erdőpusztitások tárgyában.

Az ügyek vitelére egyelőre Engel Herman titkárt kérték fel.

Szinészgyülés. Az egri színtársulat tagjai vasárnap délben ülést tartottak. Az ülésen megjelent Isaák Béla rendőrfelügyelő és meggyőző erővel fejtette ki az államrendőrség hivatását. Az államrendőrség — úgymond — ma még csak csirájában van, de nagy jövő előtt áll. Hivatása nem az, hogy tyuktolvajokat kísérjen be, hanem az újraéledő, a fejlődés útjára tért ország biztos támasza, az államhatalom akaratának feltétlen megbízható végrehajtója, a közrend és biztonság hü őre lesz. Minden törekvést, mely az ország belső békéjének megbontását célozza, az államrendőrség kíméletlenül tör le. Ennek a hatalmas szervezetnek kiépítéséhez járul Eger város társadalma május 8. és 9. napján, a rendőrnapon. A hazafias színtársulat szintén részt kér a rendőrnapból. A nyilvános helyeken, vendéglőkben, kávéházakban, a társulat tagjai beléptidij mellett, fellépnek. A közönség tehát, amellett hogy a rendőrség céljaira adakozik, műélvezetben is részesül.

Az ülés további folyamán Heltai Hugó j igazgató ismertette a kultuszminiszter rendeletét, J mely szerint minden társulati tag, a komanmiz- j mus alatti magatartási tekintetébe« igazolásnak ! vettetik alá.

Szerkesztőseg: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceu ni nyomd i. Telefon szem 11.

Vármegyei közgyűlés.

Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn tartotta tavaszi közgyűlését, a bizottsági tagok élénk részvételével.

Dr. Bobory György, kormánybiztos, d. e. 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést. A közgyűlés meghallgatta az alispáni jelentést, mely az utolsó negyedév közigazgatási eseményeinek összefoglalása. Lapunk mindezt már kimerítően tárgyalta. Kiemeljük, hogy a vármegye ellátatlanjainak száma 60,000 és a nagyobb uradalmak is lisztért folyamodnak, mert a román és vörös pusztítás következtében nem tudják alkalmazottaikat ellátni.

Graefl Jenő indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy felír a kormányhoz, hogy Károlyi Mihály birtokai zár alá vétessenek. Az árvaszéki elnök és főorvos jelentései után a következő közgyűlés határidejéül október 25 napját tűzték ki. A kormányt és a miniszterelnököt a közgyűlés üdvözli. Dr. Lipcsey Péter indítványára 20 tagú bizottság küldetett ki az éppen Egerben tartózkodó miniszterelnök üdvözlésére. Horthy kormányzót a Hevesvármegye közönsége hódoló tisztelettel üdvözli. Kecskemét th. város átiratához (a szabadkőműveseknek, mint a társadalomra káros elemeknek helyükről való elmozdítása tárgyában) Dutkay Pál szólott hozzá: Nekünk most egyetértésre van szükségünk, egyetértésre, mely a szivekben gyökerezik. A középosztály minden államban a társadalom gerincze, mely az érdekek különbözősége által széttagoltan is ellent tudott állni a bomlasztó törekvéseknek. Hogy van tehát, hogy a közelmúltban a világfelfogásnak olyan zűrzavara következett be, mint tapasztaltuk, hogy a középosztály egy banda előtt kénytelen volt meghajolni ? Egy lassú, szívós aknamunka következménye ez, melynek főintézője a szabadkőművesség. Az egyetemesség és az emberbarátság köntöse alatt dolgozva, tört a szabadkőművesség az állam alapjai ellen. A páholy fegyelme nem fér össze a közhivatallal. Elfogadásra ajánlja Kecskemét átiratát. Egyhangú lelkesedéssel elfogadtatott.

Somogy vármegye átiratához (a területi integritás és az igazságos béke kieszközlése iránt) Török Kálmán szólott. Lelkünk egész hevével tiltakozunk ezer éves magyar hazánk megcsonki- tása ellen. 1918. október havában ebben a közgyűlési teremben emelte fel intő szavát a nyugateurópai eszmeáramlatok kritikátlan elfogadása ellen. Azóta az idő teljesen igazolta álláspontját. A nemzetiségi probléma tekintetében Kosuthtal tart, ki ebben a kérdésben a terület integritását vallotta annak a határnak, ameddig el lehet és szabad menni. A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta a felszólalást és magáévá tette az átiratot.

Fülöp Zoltán főszolgabirót — mivel ellene fegyelmi eljárás van folyamatban — egyelőre nem nyugdíjazzák. Orosz Tibor utbiztost és Dr. Márkus Menyhért körorvost nyugdíjazzák. Dr. Turtsányi vm. főorvos nyugdíjaztatási ügye nagyobb vitát provokált. A főorvos a már régebben beadott nyugdíjaztatás iránti kérvényét arra hivatkozva — hogy ezt pressió alatt tette, visszavonta.

A belügyminiszter felodotta a legutóbbi közgyűlésnek nyugdíjazó határozatát, mivel hatósági orvosi bizonyítvány nem volt mellékelve. Dr. Kovács József szerint dr. Turtsányi Gyula munkaképes, dr. Alföldi Dávid vitatja, hogy csak 1 évi betegség után helyezhető a tisztviselő nyugalomba. Kánitz Gyula dr. a főorvos eltávolítását követeli. Dr. Glósz Kálmán szerint a főorvos nem képe* az ügyek vitelére. A nyudijszabályzat ide-