Egri Népujság - napilap 1920
1920-04-25 / 95. szám
EGRI NÉPÚJSÁG. 3 Csókbakter. A jó Óreg bakterokkal mindég szimpatizáltunk, a Csókbakter meg éppen kedvünkre való. A librettó ugyan silány exportportéka. Egy részlet akar lenni az Ezeregyéjszaka tündérmeséiből, de a gyermeteg naivitás beleiül a vásári pongyolaság hínárjába s a jól jövedelmező hatásvadászat zűrzavarába. A muzsika azonban elsőrangú, igaz, hogy a könnyedébb műfajból. Ahol kell, édesdeden andalitó, másütt meg pattogóan lüktető. Bogár Gizi diszkrét játékával mindig hóditó. Ép’ úgy otthon volt az elérzékenyitő szerelemféltés, mint a lázas pajzánság terén. Kürthy Böske valósággal összeforrott a lüktető zenével s csupa- tüz táncaival izzóvá tette az amúgy is forró est levegőjét. H. Zombori Ilonkát bátran mondhatjuk a graciozitás megjelenítőjének. Vérbeli művésze a táncnak. Hajlékony, mint a nádszál s mozdulatai elragadóan ritmikusak. Méltó partnerei voltak Érczkövy és Bihary. Pesti gazdag színészi tudással rendelkezik, de szerepébe sok bohóckodást vegyitett, ami az igazi művészet rovására megy. Göndör, ha nem is erős játékos, s az éneklés terén — bár kellemes orgánuma van — szintén nem excellál, de elegáns megjelenésében modoros, s minden bizonnyal jól trenírozott táncos. Lady Havelock (Antal Nusi) és Mr. Havelock - (Szikla) túlzott karrikaturáját adták a fagyos nyugalmu angolnak. A szomorú aktualitásu tréfa — amikor Lady Havelock bejelenti, hogy a következő nap beutazzák Magyarországot s Mr. Havelock megkérdi : «nos — és mit csinálunk délután« — kikerülte a közönség figyelmét. Az előadás állandó tapsvihar közepette zajlott le s a hódolók pazar virágcsokrokkal kedveskedtek a művésznőknek. —dt. TÁRCZA. Az öreg tölgyfa. Zivatar dúlt a berekben, Nagy irtás az emberekben... Nincs ki erre meg nem döbben... * Öreg tölgyfa állt a bércen, És szét nézett mint az őrszem, Létért küzdve nagymerészen. Napkeleten volt csemete! Melyet Isten átültete, — Immár annak évezrede. Ez a fa a magyar nemzet, Új gyökeret itt eresztett: Elfogadván a keresztet... Terebélye elnyúlt messze, — Három tengerpart övezte, — Tíz társ-ország környékezte. Ország-mesgyénk volt a küszöb, Hol napkelet s nyugat között, Két világrész megütközött. Ezen magas bástyakőre, Isten küldött jó előre, Hogy lennénk a kapuk őre. Jó mentsvárunk vala Kárpát, Belül meg a győrök, várdák, Mik az ellent készen várták. Erdőégés volt gyakorta, Ha ránk tört a tatár-horda, Ezt a vén fa már kiforrta. És ármánya a görögnek S kemény vasa a töröknek, Ezen bástyán itt törött meg. De fogytak a magyar végek, És helyébe bejövének Az oláh és rác vendégek. Kérve-kértek akkor szállást, Most meg orvul a megszállást, Magyarhonra a szétmállást... Hollók, varjak serge károg, ' Fejünk fölött leng, kóvályog, S osztoznak a népkufárok Sötétedik-alkonyodik, A jós-madár előbúvik, Fel-felsüvít: kuvik... kuvik ! . .. Hát csakugyan veszve volna, Az öreg tölgy széttagolva, Mint a sirály elsiratja ? . . . Léhúllt a fa koronája: Gyászt ölt István szép hazája, — Hajh, ma is tart pártviszály^i! Száradt, meredt a fa karja, Béna lett a magyar kardja, Fegyverül a mankót tartja. * * * Szűz Mária Nagyasszonyunk, Védőkarod alá futunk: Szánj meg, hiszen számkivetett, Testvériden árvák vagyunk. Dr. Bartalos Gyula. ORSZÁG VILÁG. A nemzetgyűlés. Nagy János beszéde. A pénteki ülésen Kovács Emil után, ki a keresztény erkölcs renaissanceáról beszélt, Schlachta Margit szólalt fel. Frappáns statisztikai adataival, melyekkel megdöbbentő képét mutatta be a gyermekhalandóságnak, a női munkások pusztulásának, az anya- és csecsemővédelem hiányának, nagy hatást ért el. Beszéde végén a képviselők zajosan tapsolták, éljenezték s hozzásietve gratuláltak neki. Utána Nagy János dr., Eger város képviselője beszélt. Udvarias szavakban emlékezett meg Schlachta első debütjéről, amellyel megszerezte az egész képviselőház rokonszenvét. Majd foglalkozott az indemnitással. Bizalommal viseltetik a pénzügyminiszter iránt, ezért megszavazza a javaslatot. Kívánja a kisüstök visszaállítását ; ellenzi a bortermelési adót s helyette a borforgalmi adót ajánlja. Követeli Károlyi Mihály száműzetését, hangsúlyozza a nemzeti szellem emelésének, az irodalom és sajtó megtisztulásának szükségességét. Kéri, hogy ne elégedjék meg a kormány a kommunisták ellen indított eljárással, hanem lépjen fel mindazon lapok, egyesületek, Gallilei- és szabadkőműves körökkel szemben is, amelyek a háttérben dolgozva felrobbantották a magyar nemzet hinterlandját. Részletesen foglalkozott, a szociáldemokrata programmal és politikával. A faluk jegyzőinek és a járások szolgabiráinak szociális kurzust kell tartani, melyben ki kell őket oktatni a nép bajairól. Majd arról a külömbségről beszélt, ami a zsidó faj és az izraelita vallás között van és ama konklúziót vonja le, hogy két szélsőséges irányzatban, ha titokban is, de a zsidóság mindig a kapitalizmus szolgálatában állott. Kijelenti, hogy a keresztény-nemzeti irány nem antiszemita, mert ezen irány nem lehet puszta negativum. Itt a cselekvés terére kell lépni. A zsidóság engedjen faji jellegéből, a liberalizmusban pedig győzzön a nemzeti és erkölcsi szempont. A marxizmus megbukott s a jövőt a keresztény szolidarizmus fogja megoldani. Mint értesülünk, május elején két hétre elnapolják az üléseket, hogy a kormánynak ideje legyen az uj törvényjavaslatokat tárgyalásra előkészíteni. A szombati gyűlésen Hegyeshalmy Lajos felhívta az elnök figyelmét arra, hogy Schlachta beszéde után a karzati közönség kendőket lobogtatott és hangos megjegyzéseket tett. Az elnök megigérte, hogy szigorú intézkedéseket fog tenni hasonló esetek meggátlására. Szilárd Béla az adók felemelését s a vagyondézsmát követelte. Kívánatosnak tartja a közigazgatás átszervezését. Wágner Károly a csendőrségről és a sajtóról beszélt. Cenzúra nem kell. 0 csak két cenzort ismer: a jóérzést és az igazságérzést. Szükségtelennek tartja, hogy katonai szerveket politikai nyomozással bízzanak meg. A galíciaiak kiutasi- tandók, a numerus clausus egy ideig fenntartandó. Somogyi István kijelenti, hogy a nemzetgyűlés nem vádolható tétlenséggel. Az indemnitási javaslattal kapcsolatban ellene van a fogyasztási adók felemelésének. Egy őrült vérengzése. Budapesten pénteken délelőtt egy őrült munkás-ember: Bogdán József, felszállott a zsúfolt villamosra, ahol összeszólalkozott Tardy Bálint századossal. A vita hevében kést rántott elő s nyakon szúrta a századost. Majd leugorva a villamosról megtámadta Ember József századost, akit szintén megszűrt a vállán. Ezután gyors egymásutánban megsebesi- tette Keller József villamoskalauzt, Schwarcz Gyula ügyvédjelöltet és Medved Emilia postake- \ zelőnőt. Tovább is folytatta volna vérengzését, ha egy főhadnagy kardjával ártalmatlanná nem teszi. Ekkor a tömeg rárohant s véresre verte. A rendőrök alig tudták kiszabadítani a tömeg kezéből. Bevitték a kapitányságra, ahol az orvosok megállapították, hogy közveszélyes őrült. Sebeit bekötözték s kórházba szállították. A magyargyalázó főrabbi. Bozsik Pál tegnapi leleplezése a szegedi főrabbi nyilatkozatáról, általános megbotránkozást váltott ki. Simonyi miniszterelnök kijelentette, hogy azonnal intézkedni fog. s ha a vád igaznak bizonyul a kormány becsületével felel érte, hogy a legszigorúbb megtorlást 'fogja alkalmazni. A Ház folyosóján a holland újságíró megjegyezte, hogy a főrabbi nemcsak a Bozsik által reprodukált vádakat emelte, hanem annál sokkal súlyosabb dolgokat mondott. Erre a jelenlevő szegedi kormánybiztos, Vasek Flrnő dr. telefonon nyomban intézkedett Lővv letartóztatása iránt. Ugrón Gábor a folyosón felháborodva jelentette ki, hogy nincs olyan súlyos büntetés, amely eléggé megtorolhatná ezen förtelmes hazaárulást, amelyhez foghatót aligha követtek még el. Rögtön indítványt nyújtott be, amelyben hivatkozva arra, hogy mivel a főrabbi kijelentései a legsúlyosabban sértik minden magyar ember érzelmeit, követeli, hogy az igazságügyminiszter gondoskodjék a legsúlyosabb törvényes megtorlásról. Sándor Pál felszólalásra kért engedélyt, hogy megbélyegezze Lőw kijelentéseit, de Rakovszky hivatkozva az indemnitás sürgősségére, megtagadta tőle a szót. Haller miniszter a folyosón kijelentette, hogy a magyar nemzet rágalmazását nemcsak a külföldre menekült kommunisták, hanem belföldi cinkosaik is folytatják. A zsidóságnak volna elsősorban feladata, hogy kirostálja maga közül mindazokat, akik egyre újabb hasábokat raknak a tűzre, melynek lángja ártatlanokat is megpörkölhet. Igazgató : Eadil Károly. Az egri közszolgálati alkalmazottak beszerzési csoportja a pénzügyminiszter urnák 916/920. sz. rendelete alapján felhívja tagjait, hogy f. hó 26-tól számított 8 nap al8tt, mindenki vásárlási napján, személyesen hivatalos órák alatt Ideiglenes Igazolványaikat kicserélés végett mutassák be, ezzel egyidejűleg a család tagok igényjogosultsága is felll fog vizsgáltatni : és csakis azok a közszolgálati alkalmazottak részesülnek kedvezményes ellátásban, akik az 1917. évi XV. t. c. illetőleg az ezek végrehajtása tárgyában kiadott 1917. évi 8200. számú pénzügyminiszteri körrendelet alapján háborús segélyt kapnak, valamint a fentiek szerint igényjogosult közszolgálati alkalmazottak háztartásában élő és általuk élelmezett önálló keresettel (jövedelemmel) nem biró feleségük, gyermekeik és olyan egyéb családtagjaik, akik után családi pótlékot kapnák és az általuk tényleg tartott legfeljebb egy állandó házi (belső) cseléd, végül mind azok az ellátást (nyugdíjat, kegydíjat) élvező volt közszolgálati alkalmazottak, valamint mindazok az ellátást (özvegyi nyugdíjat, kegydíjat, nevelési járulékot, életjáradékot stb.) élvező özvegyek illetve árvák, akik ha tényleges szolgálatban állanának, illetve akiknek férje illetőleg atyja abban az esetben, ha életben volna az idézett t. ez. és annak végrehajtási rendelete értelmében háborús segélyben részesülnek. A nyugdíjasok és nyugdíjas özvegyek hozzátartozói igényjogosuitságának elbírálásánál az szolgál alapul, hogy az illető amennyiben tényleges szolgálatban állana, illetve férje életben volna, a vonatkozó törvények és rendeletek értelmében részesülne-e családi pótlékban, illetve nevelési járulékban; ezt a körülményt az igényjogosultság igazolására hivatott számfejtő hivatal főnöke esetről-esetre tartozik megállapítani. A miniszter ur ismételten hangsúlyozza, hogy az Ideiglenes Igazolványban feltűntetett adatok valótlanságáért elsősorban az igazolvány tulajdonosa fegyelmi felelősséggel tartozik. Végül kiemelte, hogy hasonló esetekért és az Ideiglenes Igazolványban foglalt és a hivatalfőnök által igazolt adatok javítása és meghamisítása miatt megindított fegyelmi eljárás során eddig már igen sok közszolgálati alkalmazott hivatalvesztésre ítéltetett. Kedvezményezett árúkat folyó hó 26-tól csak azok kapnak, akik Ideiglenes Igazolványaikat kicserélték. — Bővebb felvilágosítást a csoport hirdető tábláján kifüggesztett tájékoztató nyújt. Hivatalos órák felek részére délelőtt 729—12 óra, délután */23—5 óráig tart, ezen túl bárcák kiadatni nem fognak. A hivatolt rendelet alapján ismételten figyelmezteti tagjait, hogy az élvezett Ideiglenes Igazolványaikat a miniszter ur semmi okra sem engedi pótolni — a tagok csak személyesen vagy meghatal- mazottaik útján vásárolhatnak. Ha a kiutalt szövetet az igényjogosultak folyó hó 28-ig el nem viszik, az igy visszamaradt szövetet a vezetőség a pótlólag jelentkezettek között fogja kiosztani. Isaák, elnök.
