Egri Népujság - napilap 1920

1920-04-16 / 87. szám

Előfizetési dijak postai szállítással: Égisz évre 160 K. — Fél évre 80 K. - Negyed évre 40 K. — Egy hóra 15 K. Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ayoradi. Telefon szám 11. R hadsereg szelleme. Amikor az északi orkán vészjóslóan sivitett a Kárpátok alatt s a Károlyi aera borús fellegei köröskörül feltűntek u láthatáron, amikor a for­radalom pusztítása kezdte letépni a katonák gal­lérjáról a vérrel s a hősi küzdelmek árán kiérde­melt distinkciót, a gondolkozó agynak, a tisztán- látó hazafinak, akinek már akkor fájt a bennün­ket ért nagy megaláztatás, bizony a legsötétebb gondokat, az álmatlan éjszakákat, amelyeken sajgó szivünk oly vadul háborgott Pozsonyért, Kassáért, ez a szomorú »csillaglehullás« okozta. Mindnyájunk egy-egy Kasszandra volt és köny- nyezve láttuk, hogy mikorra lehull az utolsó csil­lag is, gyászba borult’ egünk tomboló viharát senki nem háríthatja el rólunk, ránk zúdulnak majd a fergetegek és elönt bennünket az ár. S úgy lett minden, ahogy előre is láttuk. Ami azután következett, láttuk mindnyájan és tanulságaiból még azok is okultak, akik meg- tévelyedtek. Láttuk, hogy az a hires proletár sereg, amely számarányainál fogva különben csodákat művelhetett volna a rabló csapatok fölött, miként fűlt bele három nap alatt a Tiszába. S amig mi itt éltük legszomorubb napjain­kat, az alatt a veretlen hős megalakította az ujszellemü nemzeti hadsereget, amelynek minden katonája magyarnak vallja magát és vakon tel­jesíti a parancsot. Kiderült a magyar Ég, a «csillagok« ragyogásában s a napsütéses de­rengő fényben nemzeti trikolort lengetett a szél. A hármas szin szivemelő egise alatt megindul­tak Horthy kisded csapatai Siófokon át Buda­pestre és olyan példás rendet teremtettek ut- jokban, amelyre a világháború alatt is csak óriás se­regek voltak képesek. A fegyelmezett és magyar érzésű hadsereg' nevének már csak a puszta em­lítésére bizakodás tölt él bennünket, mert kicsi­nyek vagyunk bár, de már erőt is érzünk keze­ink között. A jövőt nem látjuk sötétnek, mert érezzük, hogy ez a mi kis hadseregünk éberen őrködik Ha egy hadseregben fegyelem és nem­zeti érzés az uralkodó szellem, nem bontja meg abban az egyetértést semmi, az alantos nem fog megfeledkezni a föllebbvalóival szemben kijáró tiszteletről soha. Hadseregünk immár első feladatát, a rend megteremtését befejezte. Nagy feladat volt ez is, de érezzük mindnyájan, hogy a bizonytalan jövő­ben még nehezebb feladatok várnak rá, amelyek ennek a parányi hadseregnek az összes fizikai erejét, de főleg az erkölcsi energiáit próbára teszik. A mostoha magyar sorsot az Istenen kí­vül csak a Bocskay vitézek tudják jóra változ­tatni, de ezek is csak akkor, ha őket a fegye­lem, a magyar érzés és a kölcsönös tisztelet hármas szentsége vezérli. A honvédelmi miniszter is ezt a három tényezőt akarja a nemzeti hadseregben szeplőtelen tisztaságban megőrizni. Ezt mondja a vasárnap kiadott hadsereg parancsa: «Minden hadsereg alapköve a fegyelem. Mindenkitől fegyelmet kö­vetelek. A parancsnokok használjanak fel minden eszközt a fegyelem megszilárdítását a. A tiszti te­kintély helyreállitását elősegitem, de elvárom, hogy a tiszt ne csak elöljárója, hanem melegen érző atyai támogatója legyen a rája bízott legény­ségnek . . . Legyen a hadsereg nemzeti szellemű, hogy mélyen gyökeret verjen a nemzet érzelmi világában. És ha a hazaárulók ismét fölemelnék istentelen kezeiket a haza, az oltár, a kettős ke­reszt és a nemzeti trikolór ellen«, az ilyen szel­lemtől áthatott hadsereg egyetlen, erélyes lépés­sel elfojt minden kísérletet. Z. Szól a katonabanda. Bűvös megfogó ereje van e mu­zsikának. Újak, fényesek, ragyogók a kürtök. Magyar tüdő fújja, magyar szellő kapja föl a hangot s magyar szívbe jut. Beleremeg az ember. Abren vagyunk vagy csak álmodunk ? Nem álom ez. Nem a Ferenc Jóska rezes­bandájának kedves nótái csendülnek meg álmodozó lelkűnkben, hanem a mi katonáink muzsikája fogta meg szivünket. Érzéseket hoz belé. És e boldogság’ nem tud a maga vackában meghúzódni. Legyen bár otthona, a szív erős, mint a szikla, kemény, mint az acél, mégis kitör belőle és ott csillog a szemben; a könnyön át hirdeti a hitet, reményt: nincs örök halál, van föltámadás! Mi történt eddig? Aludtunk, álmodtunk-e? Nem aludtunk. Az álomkórnál sorvasztóbb nya­valya ásta sírját nemzetünknek. Előbb a gaz hi­tetlenség és a bitang nemzetköziség mérget cse­pegtetett leikébe, azután pedig az áruló nagyra- vágyás orvul kiütötte kezéből a védőkardot és odavetette martalékul a gyáván lappangó éhes ellenségnek, hogy e szép ország gyönyörűen meg­formált testét az élősdiek büntetlenül marcangol­hassák, szaggathassák. A méreg és a nagy fájda­lom elkábitott bennünket. Nem aludtunk, hanem kábultak voltunk. A mérget a nemzet ősi ereje kivetette már magából; lassan-lassan a mérgezés nyomait is eltünteti. A fájdalmat is enyhítette az orvos, a nemzeti hadsereg. Megvan bennünk a beteg minden reménye, hogy azokat a megvágott, megsebzett részeket ennek az orvosnak, a nem­zeti hadseregnek becsületes és áldozatos műkö­dése meggyógyítja majd és hogy azoknak a vá­gásoknak, marcangolásoknak nyoma sem marad nemzetünk testén. Ezt a reményt hozta szivünkbe a mi kato­náink muzsikája. —ö. Közigazgatás. A gazdasági felügyelőség jelentése a közigazgatási bizottság tárgysorozatának egyik legérdekesebb pontja volt. Perlaky Elemér gazda­sági felügyelő beszámolójából kitűnt, hogy az időjárás rendkívül kedvező. A tavaszi vetések se­rényen folynak, de nagy baj, hogy nincs elegendő vetőmag és munkaerő. A földnélküli rokkantak és hadiözvegyek földhöz való juttatására vonat­kozó rendelet örvendetes hatást keltett. A terméskilátások általában jók és még a cukorrépa termelés is felkaroltatott. A sertésvész és baromfi vész — sőt az egri járásban a ta­konykor is — sajnos már felütötte a fejét. Graefl Jenő bizottsági tag követeli, hogy a sertésoltóanyag-termelést a kormány vegye a kezébe. Le kell törni az üzérkedést, panamát és nyerészkedést, mely drága pénzen rossz szérumot hoz forgalomba. Ne türjük tovább a részvénytár­saságok üzelmeit, melyeknek következtében még a beoltott állatok is elpusztulnak. Hiszen az állat- állomány ma a valutánk! Ha ez is elvész, felbo­rulunk. írjon fel a bizottság a kormányhoz, hogy vaskézzel nyúljon bele ebbe az ügybe. Mayer János államtitkár véleménye szerint a magánvál­lalkozások megszüntetése arra vezet, hogy egyál­talán nem lesz szérum, mert az állami vállalatok stagnálnak. Török Kálmán prépost-kanonok — utalva arra, hogy egyes földmivelésügyi szervek igen jól prosperálnak — szintén azt ajánlja, hogy az állam vegye kezébe az ügyet, mert ma már ott tartunk, hogy maholnap nem lesz sertésállo­mányunk. A közigazgatási bizottság úgy határo­zott, hogy felír a kormányhoz azon célból, hogy gyakoroljon szigorú felügyeletet a magánvállala­tok fölött s igyekezzen a saját resortjában is gondoskodni az oltóanyag előállításáról. A gazdasági felügyelő további jelentésében beszámolt arról, hogy állatállományunk kiegészí­tésére a földmivelésügyi minisztérium a Dunán­túlról állatimportot akar létesíteni. — A munkás­viszonyok igen elfajultak. Ma 80—160 kor. egy napszám. — ürömmel jelezzük, hogy a homoród- almási méntelep valószínűleg vármegyénkben fog elhelyezést nyerni. Pusztaszikszón ugyanis vannak üres istállók és gazdasági lakások s ezeknek át engedése céljából az alispán megkeresi az érsek­séget. Kassa Endre dr. vm. t. főorvos jelentette, hogy a közegészségügyi állapotok kedvezőek. Az influenza és más ragályos betegségek csak szór­ványosan léptek fel. HÍREK. Eger, 1920. április 14. Adomány. A Dobó István asztaltársaság 200 koronát adományozott a Nemzet Hadsereg felszerelésére. A Move tenisz-osztálya fáradságot nem ismerő akarattal halad azon az úton, hogy Eger város közönségének a már ismert nyári szórako­zását ismét lehetővé tegye. A tenisspálya rendbe­hozatala és a társaság szervezése a legjobb úton van, a minden oldalról előtörő akadályok ellenére, melyek mint nehézségek úton-útfélen előbukkan­nak. A pálya felszerelése — tekintettel a kom műn okozta elsajátításnak, mely romboló jelle­mének bélyegét e nemes sportágra is rányomta, — ezidőszerinti anyaghiány miatt szinte problé- matikussá válik. Az adminisztrátorok munkája így jön collisioba a pénzügyi helyzettel, mely á valutakérdés szempontjából főleg a külföldről" vásárolható gummi-labdák beszerzésénél nyilvánul. De az anyagi áldozat meghozza jutalmát és az 5—6 hónapi idény szórakozással telt élvezete előre is kecsegteti a sportkedvelő publikumot. Az érdeklődés oly nagy, hogy a Move pesti sport-i osztálya együtt tartandó tenisz-verseny előkészi tésevel foglalkozik. Nagyban megkönnyíti a mun­kát Cs. Schóber Károly úr fáradhatatlan ener­giája, ki évek hosszú tapasztalata során e sport­ágnak hivatott vezetője és aki úgyszólván min­den erejét latba téve határt nem ismerő buzga­lommal dolgozik a nemes cél érdekében. A beiratkozások a Move egri sport-osztá­lyánál naponta folynak, mely örvendetes esemény mutatja azon helyes irányt, mely a sportélet fellendülésével Egert sport-várossá teszi — és egy fejlődésre hivatott nemzet jövő boldogulásá­nak fundamentumait rakja le. Egyházüldözés a felvidéken. Szomorú híreket kapunk Kassáról. A csehek az egyház­üldözés veszedelmes mesgyéjére ragadtatták ma­gukat. Mint ismeretes Batthány Miklós gróf nyitrai és Radnay Farkas besztercebányai püs­pököket már régebben elűzték állásukból. Most a római katholikus iskolákat csaknem teljes szám­ban megszüntették, a magyar vonatkozású egy házi énekeket a templomból kitiltották, az Orsolya - nővérek összes intézeteit bezárták, s a jászói rendet el akarják tüntetni a felvidékről. Azt hisszük maguk alatt ássák a vermet az egyház sírásói. Névtelen levélíró! Tudhatná, hogy a szer kesztőségi szabályoknak megfelelően a névtelen leveleket olvasatlanúl elnyeli a papírkosár. Eger, 1920. ápr. 15. íVallandt Ernő.

Next

/
Thumbnails
Contents