Egri Népujság - napilap 1920

1920-04-15 / 86. szám

XXVII. évloiflam 86, szám. Ccnz.: E. 169 1920, Eger »920. április 15. Csütörtök Előfizetési dijak postai szállítással; Egész évre 160 K. — Fél évre 80 E.. — Segged évre 40 &. — Egg hóra 15 K. — Egg szám ára 60 fillér. Ä Bánság és a Bácska. A nagykövetek tanácsa befejezte a magyar békefeltételek végleges megszövegezését. Mint azt már régóta tudjuk, jelentéktelen gazdasági módosításokról van csak szó. A békecsináló nagy urak meghallották az apró-cseprő söpredék nációk hízelkedő suttogását, de egy ezeréves nagy múlt­tal rendelkező nemzet igazságának dörgő szava előtt befogták az ő füleiket és megkeményiték sziveiket. Felosztják országunk kétharmad részét, elrabolják tőlünk életünk, haladásunk forrásait. Elrabolják Magyarország éléskamráját: a Bánátot is. Hiába a felsorakoztatott történelmi, gazdasági, földrajzi, stb. jogcímek tömege, az ítéletet megmásithatatlannak mondják. De törté­nelmi jogokat eltemetni nem lehet s mi rendület­lenül hisszük, hogy «havas Kárpátoktól kéklő Adriáig egy ország lesz itt — egyetlen — s magyar!« Ami spéciéi a Bánságot és Bácskát illeti, nem lesz talán érdektelen ezek Hovatartozandósá- gának gazdasági szempontjaival foglalkozni. Hogy a Bánságnak és Bácskának Magyar- országhoz való memaradása nemcsak politikai okok­ból elsőrendű európai érdek, hanem gazdasági te­kintetből is, azt közgazdasági életünk néhány kiváló vezérférfiának a külföldi sajtóban meg­jelent cikkeiben fölvonultatott helytálló érveinek megtörhetetlen ereje bizonyítja. Hogy mezőgazdasági, illetve közigazgatási szempontból mit jelent Temes-, Torontál- és Bács- megyének Jugoszláviához való csatolása, hogy ebből milyen nagy veszedelem támad Közép- európa közélelmezésére, azt néhány összevont adatcsoportositással kiséreljük megvilágítani: A magyar délvidék mezőgazdaságának leg­nagyobb része magyar és német kezekben van. Az agrikultura eme ősi művelőinek avatot, oda­adó, fáradhatatlan munkásságának köszönhető, hogy ezen a vidéken a termelés, az okszerűség irányában haladva, a modern, céltudatos gazdálko­dás magas fokára emelkedett. Amig Magyaror­szággal, illetve a Bánsággal és Bácskával határos szerb területeken, egy kataszrális hold földön 4—7 q. búza vagy rozs termett, addig a magyar és német gazdák által megmivelt földeknek ter­méshozama 12—18 q. volt. Minőség tekinteté­ben is mindig nagy a különbség, mert a szerb búza fajsulya 68—75 kgr. hektoliterenként, a bánáti és bácskai búzáé pedig 76—82 kgr. A szerb terménynek finom lisztté való gyártása csakis a magyar gabonával való keverés után lehetséges, de csakis akkor, ha az őrlés a mo­dern ipartechnika szerint épült budapesti vagy nagyobb magyar vidéki malmokban történik, mert az avult rendszerű, ósdi berendezésű szerb malmokban jobb minőségű lisztet készíteni le­hetetlen. A magyar gabonának előnyösebb termés­hozamát és kedvezőbb minőségét nemcsak a magyar és német gazdák fejlett agrikultur szak­értelme, hanem egyéb olyan döntő körülmények is biztosítják, melyeket a jugoszláv állami érdek­szférába egyszerű hatalmi határozattal áttolni nem lehet. Ilyen körülmények: Az eme évszázad elején Hollandiából és Svájcból történt nagy­mérvű fajmarhák behozatalának hatása alatt tá­madt gyorsfellendülése a magyar állattenyésztés­nek és ezzel párhuzamosan a műtrágyagyártás­nak rohamos fokozása. A kisbéri, bábolnai és mezőhegyesi állami méntelepeknek kibővitése és a mezőgazdasági érdekkörbe való erőteljesebb beillesztése. A mezőgazdasági gépgyártásnak uj alapokra való fektetése és a gyártásnak olyan kiterjesztése, mely a 1 egmesteebbmenő igényeket k kielégítette. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. A magyar-»émet lakosság mezőgazdasági tevékenységének erősen kidomborodó egyéb je­lenségei is nagy befolyást gyakorolnak a jelzett irányban. Ezekről dr. Schmidt Henrik egyetemi tanár és dr. Steuer György államtitkár az Uráni­ában tartott előadásukban emlékeztek meg. Az érvek megdönthetetlen erejével bizonyították be, hogy a délvidéki agrikultura fejlettségének mos­tani magas fokára a Bánátnak, Bácskának csakis az eddig fennállott államkapcsolati helyzetében jut­hatott. A politikai, gazdasági, technikai és kultur- körülmények összhangzatos és modern idők kö­vetelményeinek megfelelő erőteljes együttműködése tette ezt lehetővé. Dr. Steuer államtitkár toron tál­megyei főispánságának idejéből vett olyan gya­korlati példákkal erősítette ezt meg, melyekkel szemben az ellenséges bizonyítékok halomra dőlnek. Ezekkel a föltételekkel Jugoszlávia nem ren­delkezik. A szükséges állatállománynak, műtrágyá­nak, gazdasági gépeknek és malomberendezések­nek import utján való biztosítása pedig mostaná­ban, a mai viszonyok között, amikor egyrészt a válságos közlekedési állapotok javulásához alig van remény, másrészt pedig a szerb dinár a svájci frankkal szemben értékének 1/8-ára, a Jugoszláviában forgalomban lévő lebélyegzett pa- pirkorona pedig értékének 1/30-ára sülyedt szinte lehetetlen. Ha az entente azt akarja, hogy a Bánság és a Bácska Európa közélelmezésének továbbra is elsőrendű tényezője maradjon, akkor meg kell hagynia Magyarországnak. Közigazgatás. A tanfelügyelői jelentés legfontosabb pontjai az igazoló eljárás lefolytatására vonat­koztak. Az egész vonalon uj eljárások indultak meg mindazok ellen, kik a legcsekélyebb mérték­ben is exponálták magukat, hogy végre tisztázva legyen már a tanerők proletárdiktatúra alatti magatartása. A közigazgatási bizottság a tanfel­ügyelő jelentését élénk helyesléssel fogadta. Az államépitészetihivatal beszámolójanagy érdeklődést keltett. A kavicsszállitás és a kőapri- tás az állami utakon serényen folyik, a kavics­szállitás lebonyolitására vasúti kocsikat is sike­rült kapni'. Hogy azonban az olyannyira megron­gált utak teljesen rendbehozathassanak, ezt ter­mészetesen az anyagi erőtől függ. A tiszai vas- hidak átépítésére vonatkozó felterjesztés megsür- gettetett, a fahidak átépítéséről azonban egyelőre szó sem lehet, mert ez 30 — 40 milliót igényel. Török Kálmán prépost-kanonok az anyaghiányon úgy vél segíteni, hogy terményért szerezzük be a szükséges anyagokat. Hisz az érdekeltségi kör oly óriási, hogy ha az állam is segédkezet nyúj­tana, könnyen megoldható lenne e kérdés Puchlin Lajos vármegyei főjegyző helyesli az ily irányú lépéseket, de természetesen csak a jövő kampányban. A pénzügyigazgatói jelentés semmi külö­nös dologról nem tud beszámolni, mert a lebé­lyegzés az állampénztárakat annyira lefoglalta, hogy számadásaikat nem tudták elkészíteni. —- - .........-- - -............................................................................... - --­A lengyelek Németország ellen. Genfi jelentés szerint a lengyel kormány közölte a szö­vetségesek legfőbb tanácsával, hogy legközelebb igen erélyes intézkedéseket fog tenni Németország ellen, ha a németek nem teljesitik Lengyaleraeág- g&l szemben elvállalt köteleeetteégeiket ( Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi tnyomdr Telefon szám 11.. HÍREK. Eger, 1920. április 14. Az ezredparancsnok köszöneté. Bír•# László nyug. fővadász a Nemzeti Hadsereg ré­szére 83 darab sastollat adományozott, melyért az ezred nevében köszönetemet fejezem ki. Juhász, ezredparancsnok. Kormányrendelet. A népszámlálás, állat és vetésterület összeírására a kormány rendele­tet adott ki. A lakosságot e helyen megnyugtat­hatjuk arról, hogy a statisztikai kimutatásnak sem adókulcs, sem pedig rekvirálás nem célja, hanem csupán annak kimutatása, hogy milyenek 1 népességi viszonyaink, terméskilátásunk és marha- állományunk. Felhívás. A Move főosztály elnökségének a gazdasági, tudományos és sport ügyosztályainak összes tagjai felkéretnek, hogy a ma d. u. 5 órakor tartandó értekezleten a Move helyiségében teljes számban megjelenni szíveskedjenek. A jogakadémiai kör csütörtök délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Kérem a jog­hallgató urak pontos megjelenését. Elnök. Az egri árvizsgáló bizottság legutóbbi ülésében a következő megállapításokat eszközölte: Marhahús kgr. 80 K. Borjúhús kgr. 70 K. Ser­téshús kgr. 100 K. Zsírnak való szalonna kgr. 180 K. Zsir kgr. 200 K. Burgonya kgr. 4 K 40 fillér. Sóska, spenőt saláta kgr. 4 korona. Ezenkívül Weisz Adolf köztisztasági vállalkozóra nézve egy fuvar diját 150 koronában állapította megt Adomány. Fülöp Gyula a nemzeti hadsereg javára 8,000, a menekültek segítésére 2,000 K-t adott. Az ilyen adakozásnál nem szokás nézni az összeget, a jelen esetben mégis meg kell jegyez nünk, hogy ez a szép summa mindenesetre ki­fejezőbb megnyilvánulása az áldozatkészségnek, a hazaszeretetnek, mint a hadi milliomosok által felajánlott 1000 vagy 2000 korona. A Move egri főosztálya a Move tagok részére a Move bpesti központjából textil árukat hozatott. Az anyag jó és mérsékelt áru. Nagyobb mennyiségben érkezett: Shiffon, zefir, kanavász, törülköző vászon, csikós mosó ruha vászon. Ki­sebb mennyiségben érkezett: Talpbőr, boxbőr, férfi ing alsó nadrág, batisztok, grenadirok, karton, voile. Elosztó hely: Egri népszövetkezet divatáruháza. Elosztás napja : péntek d. e. és szombaton d. e. 8—12-ig és d. u. 2—5-ig. Az anyag a tagsági jegy felmutatása mel­lett készpénzfizetés ellenében vehető át. A vásárló Move tagok az elosztás napjain az üzleti helyiség­ben működő Move bizottság előtt igazolják igény­jogosultságukat. Az áruk az üzlet kirakatában megtekinthetők. A Move tagsági igazolványok csütörtök d. u. 2 órától kezdve a Move helyisé­gében (kath. kör fölött) kiválthatók. Esküvő. Lőwinger Juliska és Schwarcz Herman f. hó 18-án délután 4 órakor tartják es­küvőjüket saját lakásukon Kertész-utca 40. sz. alatt. Hajójárat Budapest és Bécs között A m. kir. folyam- és tengerhajózási r. t. igazgató­sága közli, hogy a személyhajójáratokat Budapest és Bécs között folyó évi április 17.-én mindkét irányban megindítja. A hajó minden hétfőn, csü­törtökön és szombaton délután 6 órakor indul Budapest Eötvös-térről és minden kedden, pénte­ken és vasárnap délután 4 óra 15 perckor érke­zik Bécsbe. Bécsből a gőzös minden kedden, csütörtökön és szombaton reggel 7 óra 30 perc­kor indtíl és o«te 3 óra 4ő percker érkezik Bu- dapeet lötvos-térre

Next

/
Thumbnails
Contents