Egri Népujság - napilap 1920

1920-04-09 / 81. szám

*31V1T. évfoiflaw 81. »»ám. OnZ.: E. 162 1920. fcgcr i920. április 9. Péntek Előfizetési dijak postai szállítással; Sgtu évre 160 K. - Fél évre 80 fi. Kegyed évre 40 fi. — Egy hóra 15 K. Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő s Barsg Károly dr. Ä bankjeggfelülbélyegzésről. A bankokban és hitelszövetkezetekben lázas munka folyik, a pénzfelülbélyegzés utolsó napjait éljük. A közönség jórésze a húsvéti ünnepek utánra halasztotta bank- jegykészletének felülbélyegeztetését, ami­nek következtében ez az utolsó néhány nap túlfeszített munka elé állította a gyűjtőhelyeket. A felülbélyegzés eredményéről szá­mokban ma még nem tudunk beszélni, mert hiszen az eddig benyújtott bankjegy­tömegeknek is tekintélyes része még fel­dolgozatlan 8 igy a számszerű összered- mény csakis a munkálatok befejezése után lesz megállapítható. Tulajdonképen < azonban ezzel a várható számszerű ered­ménnyel egyenrangú az a várható közve­tett eredmény, amely abból fog előállani, hogy a felülbélyegzett pénzt most már nem lesz célja a közönségnek elrejteni, a láda­fiában tartani, szóval thesaurálni, amint azt eddig igen sokan — különösen falusiak — megtették, mert a bankjegyfelülbélyeg­zésre vonatkozó rendelet a március 18 a után, azaz a munkálatok megkezdése után elhelyezett betéteket nem érinti. Fontos nak tartjuk, hogy a nagyközönség tisztá­ban legyen azzal, hogy ez a rendelet mennyiben is érinti a takarék- ős folyó­számlabetéteket? A március 8. és 18. napja között el­helyezett betéteknek 50°/»-át az állam lcény- szerkölcsön alakjában már most igénybe- veszi; a korábban elhelyezett összegek változatlanul fennmaradnak, vagyis ezek­nek összegéből nem vesz el az állam kényszerkölcsön céljaira semmit sem, azon­ban elrendeli azt, hogy ezeknek csak 50#/*-a adható ki, illetve a betevők által csakis 50°/» a igényelhető, míg a ki nem adható 50% a betétkönyvben, illetve fo­lyószámlán marad s tovább kamatozik a tulajdonosnak; erre az intézkedésre rész­ben azért volt szükség, hogy a közönség ne igyekezzék pénzét céltalanul kivenni s ezáltal nagymérvű pénzszűkét előidézni, másrészt pedig azért is, hogy a visszatar­tott 50% mintegy fedezete lesz a rövide­sen törvényhozás utján behozandó va­gyonadónak. A március 18 a után elhelyezett beté­tek fölött a betevő teljes összegben bár­mikor rendelkezhetik, természetesen a ta­karékpénztáraknál szokásos felmondás idők respektálása mellett. Ebből kifolyó­lag pénzét most már mindenki nyugodtan •lhelyezheti a pénzintézeteknél gyümölcsö- zőleg, mert hiszen természetes az, hogy az a betét, amely már egyszer kényszer- köloaön utján megadóztatott pénzösszeg­ből keletkezik, újra nem eshetik megadóz­tatás alá. Ez az intézkedés, mely azt célozza, hogy a felülbélyegzett bankjegymennyi ség ne kerüljön a ládafiába, fölötte üdvös s remélhető az, hogy meg is lesz a jóté­kony hatása. A közönség meggyőződhetett arról a mostfolyó felülbélyegzéssel kapcsolatban, hogy mindenesetre nagyobb veszélynek t«szi ki magát ha vagyonát készpénzben tartja otthon, aiint ha betétként helyezi «1 péuzinvézctfiéi. Látjuk ugyanis, Legj a l kényszerkölcsön a készpénzt 50*/o-ig érin­tette, mig a betétekből nem vesz el az állam, hanem csak fedezetkőpen tartja vissza azok 50%át, mely 50°/»-ból lesz fizetendő az a vagyonadó, mely minden­kinek összes vagyona után fog megálla- pittatni. Nagyon valószínű, sőt el sem kép­zelhető másképpen, mint hogy a vagyon­adó megállapítása és befizetése után a visszatartott 50% -bői igénybe nem vett összeg fel fog szabadulni. Sok szó esik arról a közönség köré­ben, hogy mi történik azokkal, akik rész­ben indolenciából, részben hazafiat,lanság­ból, főleg azonban spekulációból nem bé­lyegeztetik le kékpőnzüket? Hát erre könnyű megfelelni! Ha egy kicsit gondol­kozik az ember, rájön arra, hogy a kül­föld, amely el van árasztva le nem bélyeg­zett Osztrák-Magyar kibocsájtásu pénz zel, nem fogja szívesen venni a lebélyeg- zetlen pénzek további beözönlősét, hanem szívesebben fog adni árut bélyegzett, na- cionalizált pénzért és pedig azért, mert hiszen a bélyezetlen kékpénznek egyelőre semmi egyébb fedezete nincs, mint az Osztrák-Magyar Bank érckészlete, amely azonban a forgalomban lévő bankjegy mennyiséghez képest igazán elenyészően csekély. Ha már most a magyar bélyeg­zővel ellátott, szóval nacionalizált kékpőnz fedezetét tekintjük, akkor rájövünk arra, hogy annak fedezete elsősorban is a jegy­bank őrckészlete, másodsorban és főleg a magyar állam. Mivel pedig őstermelő ország vagyun k, melynek kereskedelmi mérlegét 1, vagy 2 szerencsés gazdasági esztendő hihetetlen | mértékben megjavíthatja,nagyon valószínű, hogy rövidesen a mi valutánk nem remélt arányban kedveltebb ős értékesebb lesz a külföldön, mint a bennünket környező, szintén koronabankjegyeket forgató álla­moké. Jelenleg még a bizonytalanság jel­lege látszik a mi pénzünk értékén, mihelyt azonban a külpolitikai helyzet kissé javul, egy jő termést érünk el és a vagyonadót behajtják a közönségen, pénzügyeink ro­hamosan meg fognak javulni. Ezzel szem­ben a lebélyegzetten kékpőnz marad érték­ben az, ami ma s ez — raegvallhatjuk — nagyon kevés. Azt a hirt, hogy a lebőlyezetlen kék­pénz értékesebb, mint a lebélyegzett, olyan elemek terjesztik, akiknek a magyar ál lám nem hazájuk s akik ebből is üzletet akarnak csinálni, remélve azt, hogy a le- bélyegzetlen pénzt 50—60°/«-os áron ösz- szeszedhetik s a külföldön paritással ér­tékesíthetik áruk, vagy külföldi valuta ellenében. Azonban úgy az ilyen üzérekre, mint azokra, akik nem bélyegeztetik le pénzüket, keserű csalódás és jeletékeny anyagi veszteség vár, amit akkor fognak látni, ha a mi magyar valutánk emel­kedni fog. Az elérendő összegszerű eredményen j kívül, melyről már előbb megemlékeztem, I mindenesetre a legörvendetesebb az, hogy j a lebélyegzéssel és kényszerkölcsönnel egy jelentős lépést tett az ország a gaz- | dasági konszolidáció felé. Skee. Keresztény ember csak keresztény újságot olvasson! I Szerkeszt őség s Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomát. Teleíon szám il. HÍREK. Eger, 1920. április 8. A felülbélyegzés batáridejének meghosszabbítása. A f. hó 7 én tartott minisztertanács határozatából kifolyólag a pénzügyminiszter a pénz felülbélyegzés céljából való beszolgáltatásának határide­jét — tekintettel a közbeeső húsvéti ün­nepre ős Öt napos vasutszünetelésre — további három nappal április U-ég bezá­rólag, a Tiszántúlon pedig április 15-őig bezárólag meghosszabbította. Move Sport-osztály. A Sport-osz tály küldöttsége a napokban fölkereste Trak Géza h. polgármestert, hogy a vá­rosi tanácshoz beadandó kérvényéről előre tájékoztasssa. A jelzett kérvényben, mint egyedül alkalmas helyet a Move az Ér- sekkernek a Jégpálya ős Vasúti állomás felé eső negyedének átengedését kéri közösen megállapítandó feltételek mellett. A h. pol­gármester nyomban átérezte az ügy fon­tosságát ős a küldöttséget biztosította leg­messzebbmenő támogatásáról. A Move ve zetősége meg van győződve, hogy Eger­nek azért nincs sportélete, mert a meg­alakult fiatal sportügyietekre mindig a sport céljaira alkalmatlan pályát akartak ráerőszakolni. Az Egri Koszorús Dalkör folyó hő 10-én pénteken este 6 órakor próbát tart, kérjük a t. tagok pontos megjelenését. \ Elnökség. Bűnjelek elárverezése. Az egri kir. járásbíróságon az elkobzott bűnjeleket (csizmák, harisnyák, ruhaneműéit, fegyve­rek stb.) ma, pénteken reggel 9 órakor a 2. számú szobában elárverezik. Az ár­verés nyilvános. Kósza hir. Városszerte az a hir járja, hogy a városi hatóság az aratási szerző­désekre vonatkozó felhívásokat visszauta­sítja. Utána jártunk a dolognak s meg­állapítottuk, hogy a hírből egy szó sem igaz. Felelőtlen egyének terjesztik, hogy elégedetlenséget szítsanak. A hatóság nem hogy nem utasítja vissza a felhívásokat, hanem ellenkezőleg a régi nyilvántartó sok alapján kiírja azon birtokosok neveit, kik a múltban egri arató munkásokat szer­ződtettek s felkéri őket, hogy igényeiket most is jelentsék be. Addig jár a korsó ... Egy reggeli lapban olvassuk, hogy Zerkovitz Bélát, a »Hulló falevél...» a »Fekete« és egyéb halhatatlan dalok szerzőjét a »Bözsi ne sírjon« Beothovenjőt egy szép éjjelen in- zultálták. A részletek ismeretlenek. Zenei körökben az a vélemény, hogy valamelyik zeneszerző ítélkezett, akinek egyik témá­ját Zorkoviz mester egy óvatlan pillanat­ban eltulajdonította. Hogy melyik, azt nem lrhet eldönteni, mert nincsen olyan zene­szerző, aki hasonló panasszal ne illethet­né őt. Művészi képktállitás és képvásár nyílt teg­nap meg a Városhaza nagytermében. Rendezi a buda­pesti Harmath cég. A kiállítás tartama f. hó 8, 9, 10, 11 és 12 naponta d. e. 9—12 és d. u. 2—7 óra között. Kiálliti művészek: Berkes Antal, Bolraan Rítta, Dudits Andor, Erdőssy Béla. Geige Richárd, Haranghy Jenó, Jámbor Lajos, Kacziány Ödön, Koszkoi Jenő ás még számos kiváló festőművész, kiknek érvéit keiusrüke miatt folytatólag közöljük. 1—1

Next

/
Thumbnails
Contents