Egri Népujság - napilap 1920
1920-04-04 / 78. szám
JULVli. évíoUtínr. 78 szám Ccn2.: E. 157 1920. t.uv.< 1920. április 4. Vasárnap Előfizetési dijak postai szállítással: iáfléss evre 160 B. — Fél évre 80 iv. Negyed évre 40 &. — Egy hóra 15 K. Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. I Szerkesztőség: Eger, Liceimj. Kiadóhivatal: Líceumi nyomd i. Telefon szám 11. R feltámadott Üdvözítő •lőtt ma hódolattal felvonulnak minden keresztény nemzetek. S az ó isteni tekintete a föld urainak ragyogó csoportja mögött keresni fog egy vérző homloku, tépett köntösű, szegény árva nemzetet: a magyart. A két tekintet meleg együttérzéssel fonódik egymásba, hiszen a magyar nép sorsa híven követi a Megváltónak földi pályafutását. Dávidnak királyi nemzetségéből jött a földre ‘Krisztus s szegény és szerény, dolgozó és nélkülöző emberek kicsiny házikóját választá földi lakhelyéül. Munkálkodott és fáradott; tanított és szenvedett; ttcm értették meg és elárulták; áldás fakadt a lépte nyomán és meghalt az igazságért És harmadnapon halottaiból feltámadott. Feltámadott a saját erejéből . .. Távol Napkeletnek romlatlan erkölcsű, kMíítavérü, hóditásra termett, nemesfaju »épeiből származott a Nyugat kapujába a ■agyar s a Kárpátok ösztövér talaja lett «j hazájává. Küzdött és vérzett; védte a saját rögét és a Nyugat kultúráját; befogadta és fölnevelte (sajnos! túlságosan »agyra növelte) a szláv népeknek világgá seakadt mostohagyermekeit; őre és apostola volt a civilizációnak és nem ért reá meggazdagodni; hazát adott a hontalanoknak és a kedvükért szűkmarkú volt a saját édes gyermekeihez. Másokért fáradott, nélkülözött és harcolt; áldozott a küség oltárán és vérét ontotta a becsültért. És meg »«m értették és elárulták és saját fiai lázadtak ellene és keresztre fogják feszíteni. A sírja fölé pedig a rövidlátás és kapzsiság közös erővel fogják •dakengeriteni az uj triple alliance (cseh, jagoszláv, román) mázsás szikláját és megpecsételik a neuilly-i >béke« fekete pecsétjével . . . És minden hiába I A magyar nemzetre el fog következni a feltámadás mapja. A gondos hóhérmunkával kivégzett magyarnak nem sokáig lesz börtöne a sziklasir. Feltámad a magyar, feltámad a smfit erejébbl. Aki nem hisz ebben az erőben, aki aem tud bízni feltámadásunkban: nem is igaz magyar ember! • Akarunk hát erősek lenni, hogy »rés legyen a nemzet. Készek vagyunk minden áldozatra, mely a nemzet gazdasági erejének helyreállítására szükséges. Hogy a karunk is erős, ezerszer megmutattuk. A lelkünk is erős lesz. A kereszténység te- levény talajából sarjadnak fel diadalmas energiái s a nemzeti érzés el nem apadó melege szökkenti sudárba őket. És a magyar nemzet a Golgotáról a feltámadás utján újra elindul világtörténelmi magasságok felé! Dr. Kiss Sándor. A közgyűlés után. Meg volt a városi közgyűlés. Azt hittük, hogy helyzetünk rendkivülisége megfogja a közgyűlést s az vezeti, az irányítja elhatározásaiban. Csalódtunk benne. Határozatokat hoztak is, de egy-két címlet leszámításával ezek a régi, jő idők közgyűléseinek szókészletéből valók. Mintha nem okultunk volna eleget; mintha nem láttunk volna rendkívüli helyzeteket, mikor tábornokok, nagy állású emberek és jómódú polgárok kezükben kosárral mentek a mindennapi után. Akkor egy családfő sem habozott az azelőtt szokatlan munkától, cselekvéstől, csak meg ne akadjon családja ellátása, élelmezése. A családfők tudták kötelességüket, cselekedtek is. A városi tanács azonban úgy látszik, fél a szokatlan cselekedetektől, vagy pedig még mindig azt hiszi, hogy az ő kötelessége, föladata pusztán csak az akták pontos elkészítésére illetve elintézésére szorítkozik. Békés időkben hagyján ez a felfogás, bár akkor is megérdemli az erős kritikát Most azonban, mikor rettegve gondolunk a májusra és a kenyérben legszü- kösebb júniusra, mikor az kínoz, az gyötör bennünket, mi lesz az ellátásunkkal, akkor nyugdíjazásokról, hivatalátalakitá- sokről, meg én nem tudom micsoda bürokratikus teendőkről folyjon csak a sző és hogy mégis a mai idők szótárából is kerüljön a közgyűlés jegyzőkönyvébe egykét szó, csak úgy nagyjában emlékezzenek meg az árdrágítókról, meg a kellemetlen lakásrekvirálás is síóba kerüljön, ez az idők meg nem értése. A tavaszi közgyűlésnek összhangban kellett volna lenni a tavaszkezdő, megindító munkával. Vártuk, hogy egy sok tapasztalattal, nagy körültekintéssel kidolgozott terv megvalósulása ment meg bennünket majd a késő tavaszi hónapok veszedelmeitől. Mikor rettegve gondolunk a féladagos kenyérvilágra a város nem siet bátorításunkra, biztatásunkra avval hogy gondoskodjék »lavs zöldségfélékről és korai burgonyáról. Nem sok remény- nyel kecsegtet bennünket, hogy kifejlett kertgazdaság van Egerben, mert tudjuk, 15000-el több lakosa van a városnak és ha azt akarjuk, hogy egy uj burgonya junius végén ne legyen 10 korona, akkor azt csak okosan vezetett többtermeléssal ' lehet megakadályozni. Átéltük a telet. Itt az erdők tövébe* | alig tudtunk fához jutni. Mi már a jövő télre gondolunk és a város nőm kereshetne módozatokat., hogy a jövő télen ha sonló fainséget ne szenvedjünk ? Jól eső érzéssel olvastuk, hogy a baktai úti barakokat megszerzi a város. ! Az aztán meg egészen kielégített volna bennünket, hogy a barakokat alkalmas haj lékká akarják tenni sok menekült esalád befogadására. Persze erről sincs szó. Világítási kérdésünk is megoldatlan Mi azt szerettük volna, ha ilyesfajta kérdések felől folytak volna a viták, mert ezek a legégetőbbek. A rend helyreállása, a békés munka megindulása [nagyban függ attól, hogyan tudjuk a sokféle Ínséget csökkenteni, megszüntetni. Ebből a munkából mindenkinek ki kell vennie a részét, a feszélyező összeköttetésekre tekintet nélkül még akkor is, ha szokatlan. Sok szokatlant meg kellett volna már szoknunk! Cselekedjék a város; még nem késó! —6. A Városfejlesztő R.-T. közgyűlése. Tárgyalnak a villany gg ár átvételéről— Uj fürdők épülnek. Az Egri Városfejlesztő ft.-T. 1926 márc. hő 29 én d. e. V»12 órakor tartotta igazgatósági ülését a Hevesmegyei Takarékpénztár R.-T. üléstermében, amely*» Csekő Gábor pápai prelátus, kanonok elnöklete alatt az igazgatóság tagjain kívül a felügyelő bizottság is megjelent Letárgyalta az igazgatóság az 1919. évi mérleget, amely 7216 kor. veszteséget mutat, mivel ezen évben a vállalat meg nem indulhatott a proletár diktatúra kikiáltása miatt, az alaptőkére befizetett összegek folyószámlán kamatoztak ugyan, azonban a megindítandó üzemnek előkészítése bizonyos költségeket igényelt, amelyeket ezen év terhére kellett kifizetni. Foglalkozott az igazgatóság egy teljesen modern gőzmosoda felállításával s azt el is határozta 1.000,000 kor. befektette mellett, amely gözmosoda nemcsak ruhák, fehérneműek mosásával, de gallérok, kézelők tisztításával foglalkoznék gőzzel való szárítás mellett. — Ezen vállalat városnak közönségének régi óhaját váltja valóra s nem lesz kénytelen a jövőben Budapestre s más vidéki városokba Küldözni fehér neműjét, különösen a gallér és kézelőket.
