Egri Népujság - napilap 1920
1920-03-23 / 68. szám
Előfizetési dijak postal szállítással: Sgész évre 160 B. — Fél évre 80 K. — Kegyed évre 40 K. — Egy hóra IS K. — Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NÄPILÄ Felelős szerkesztő; Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Llcemn. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11, Városfejlesztés. Ily cimű cikksorozatunk azt a célt kivánja szolgálni, hogy városunk fejlesztése terén ismét rálépjünk az alkotó munka terére, megkezdjük azt a munkát, mely a háború alatt szünetelt, de a há ború előtt se folyt kellő erálylyel ős lendülettel. Egernek modern ipari, kereskedelmi várossá tétele, kapcsolatban a város esztétikai kifejlesztése ős az idegenforgalom fellendítésével s a már viruló kertgazdaság intenzivebbé tételével: ez a főcél. Ezt a főcélt szolgálják a különböző javaslatok, melyeket lapunk hasábjain felvetettünk ős állandóan nyilván tartunk. Ezúttal egy szempontra kívánunk rámutatni: külföldön utaztunkban, amire a háború alatt bőséges alkalmunk nyílt, azt tapasztaltuk, hogy a legkisebb német, osztrák községek is olyan közhasznú vállalatokat tartanak fenn, melyek amellett, hogy haszonhajtók, a községnek anyagi függetlenségét is szolgálják. így sok helyütt vannak városi sertőshizlaló és tehenészeti telepek. A városnak, községnek nem okoz nagyobb nehézséget sem ezeknek a telepeknek beállítása, sem a haszonállatok élelmezése. Mai nyomorúságos élelmezési viszonyaink között valóságos áldás volna, ha a város maga tudná tejjel, tejtermékekkel és hússal ellátni az arra oly nagyon is rászoruló lakosságot. Üzletnek sem oly rossz ez;! Vannak német községek, melyek nem ismerik a pótadót s ezt a haszonhajtő vállalkozásoknak köszönhetik. Ne várjunk mindent az államtól! Az állam erője az államot alkotó egycdek és községek erejében van. Városunk annyira szegény, hogy minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy elérjük nemcsak azt a célt, amelyet fent kifejtettünk, hanem azt is, hogy anyagilag csődbe ne jussunk._______.. .'jj j-js_____ussssssssas—ljilj—i. Ä Hangya közgyűlése. A Hangya szövetkezet vasárnap d. e. a kath. legényegylet nagytermében tartotta meg II. évi rendes közgyűlését a tagok szépszámú részvéte mellett. A gyűlés elnöke, Mártonffy Lajos, megnyitójában megemlékezett arról, hogy a szövetkezet elnökét, és megteremtőjét dr. Nagy Jánost az egri választókerület nemzetgyűlési kép viselővé választotta. Majd rámutatott arra a súlyos gátló körülményekre, amelyek a szövetkezet kívánatos kifejlődése elé tornyosulnak. Az évi jelentés beszámolt az üzletév nevezetesebb eseményeiről. A Hangya rövid fenállása alatt, is megmutatta, hogy a szövetkezeteké a jövő s elsősorban ezek vannak hivatva arra, hogy az áruuzsorát és a lánckereskedelmet letörjék s megteremtsék a becsületes s tisztességes kereskedelmet. Kitűnt a jelentésből, hogy a szövetkezet a közel jövőben a város különböző pontjain az eddig fölállított három fiókon Uivül még több fiők-üzletet fog fölállítani, a belvárosban pedig külön osztályokat létesít fűszer, csemege, termény, liszt, rövid áru, ruha, vas és mezőgazdasági gépek, bőr, hentesáruk, norinbergi és üvegárukból. Megállapítható továbbá a jelentésből, hogy egyes fontosabb életszüksógleti cik keket a szövetkezet 100—200 százalékkal tudott olcsóbban forgalomba hozni, mint azok a legtöbb kereskedésben kaphatók voltak. A lüzifa meg éppen Egerben a legolcsóbb az egész országban ős noha itt is tüzifainség van, annak az az oka, hogy Eger szükségletét az egri érseki uradalom és a szövetkezet nem tudja teljesen fedezni, mig a többi erdőkitermelők és nagy fakőszlettulajdonosok alig szállítanak fát Egerbe, hanem inkább vidékre adják el az egri áraknál jóval magasabb árakon. A zárszámadások tudomásul vétele után az alapszabályok értelmében kisorsolt és üresedésben lévő igazgatósági helyekre Jilok Káról}*, Mártonffy Lajos, Mlinkő István, Nagy László, Török Kálmán és Trak Géza, a felügyelő-bizottságba pedig Cseh János és dr. Lipovniczky István választattak meg. A közgyűlés örömmel vette tudomásul az egri érsek és főkáptalan, valamint a vármegye alispánja és főjegyzője hathatós támogatását a szövetkezet iránt s nekik a jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Az indítványok során Vida Ferenc azt indítványozta, hogy a városi közellátás lebonyolítását a szövetkezet vegye kezébe. Miután ennek eldöntése a városi képviselőtestület hatáskörébe tartozik, a közgyűlés megbízta az indítványozót, hogy kéreimóvel forduljon a városi képviselő testület elé. A nagy számban megjelent tagok avval a jőleső meggyőződéssel távoztak el, hogy a Hangya-szövetkezet csakhamar egyik legfontosabb s legszámottevőbb közintézménye lesz városunknak. Borzalmas merénylet Nagytályán. Ismeretlen tettesek ki akarták irtani a nagytályai jegyzőt és hozzátartozóit. Rémes merénylet hire járta be hétfőn reggel a várost. Jezierszky Imre nagy- tályai jegyzőt, feleségét és húgát, Jezierszky Emma tanitónőt, ismeretlen tettesek álmukban megtámadták. Az esetről a következő tudósítást kaptuk: A jegyzői lak két egymásba nyíló szobájában aludtak Jagzierszky Itnre, neje, és a jegyző nagyanyja, a * másik szobában Jezierszky Emmike, fiatal tanítónő, a jegyző húga. Hétfőre virradó reggel fél 6 órakor a cseléd bement a szobába, hogy meggyujtsa a tüzet. A jegyző kérdésére, hogy hány óra, a leány azt felelte: nem tudja. Reggel 7 órakor Jezierszky, feleségének rémes kacagására ébredt. Látja, hogy felesége csupa vér, majd saját testén is vérnyomokat fedez fel. Átszól a szomszéd szobába, honnan csak húgának kínos nyöszörgése a válasz. A jegyző és felesége a fején, a fül mellett, bárd, vagy fokoscsapástól vannak sebesülve, Jezierszky Emmike ugyanott, azonfelül a karján is (állítólag az első csapás után Emmyke elsikoltotta magát s ezért mérte rá a merénylő a második ütést). Á szerencsétlenül járt családot reggel 9 órakor behozták az Irgalmasok kórházába, Egerbe. Jezierszky Emmike állapota súlyos. Agyvérzést kapott. A nyomozás a legerélyesebben megindult. A nyomozás érdekében csak annyit közölhetünk a nyilvánossággal, hogy a csendőrség többeket őrizetbe vett. A cselédleány tagadja, hogy bármit is látott és hallott volna. A családdal állandóan rossz viszonyban volt. Jezierszky Imrét és családját az egész falu tiszteli és becsüli s Egerben is kiterjedt rokonsága és ismeretsége van. A városban általános a megdöbbenés és részvét. Eger legtöbb adótfizető képviselőtestületi tagjainak névjegyzéke. (Folytatás). Sereg Péter 1003 80, dr. Eötvös József 996 67, Müller Ferenc 990 71, özv. Schvartz 970 67, Danyi István 969 63, dr. Alföldi Dávid 944 30, Hevesmegyei Takarékpénz tár r.-t. 937 .81, Schvartz József 936 54, Pfeiffer Albin 935 39, Deutsch Károly 924 46, Ó-kaszinó egyesület 924 74, özv. Ruzsin Ignácné 920 40, Konc János 919 40, Adamcsik János 915 39, Heumann István 902 98, Gerő Ede 899 60, Pollák Dávid 886 76, Babocsay Sándor 883 82, Dr. Schwartz Dezső 874 84, Dr. Preszler Ár minné 869 74, Groszmann Károly 860 80, özv. Kisbőry Andrásné 822 99, Gróh Izsó 810, Ádám Bertalan 806 90, Dr. Kánitz Gyula 803 78, Czeizler Samu 770 87, Farkas Kálmán 765 33, Bakonyi Ignác 760 43, Fehér József 760 38, Kornstein Soma 758 38, Petrovich Antal 747 06, Gáspárdv Gyula 746 75, Ifj. Besenyei János 743 53, Weisz Adolf 742 68, Illés Béla 725 68, Pető Ignác 708 97, Guttmann Andor 706 99, Dr. Vass János 685 korona 22 fillér. Póttagok: Dr. Mészáros Béla 684, özv. Láng Sándorné 683 81, Seffer Hermann 679 66, Mayer János 678 33, özv. Wähl Adolfné 673 80, Kőezán Sándor 654, Wolf Károlyné 646 51, dr. Ráczkevi József 645 46, Binét József 645 85, Erdélyi János 644 92, Főge! Ágoston 637 85, özv Pavlik Ágostonná 630 33, Gröber Jenő 620 72, Pauksch Willibaldnó 614 93, Mól nár Sándor 609 38, Bablonkay Gyula 605 33, Kalmár Gáspár 601 47, Grősz Soma 603 38, dr. Petró Kálmán 597 80, dr Brünauer Ambró 596 korona 84 fillér. HÍREK. Eger. 1920. március 22. Hangverseny a főgimnáziumban A cisztercita rendi főgimnázium ifjúsági zenekara f. hó 20-án este rendezte a tanév folyamán első nyilvános hangversenyét az intézet tornacsarnokában, melyet színig megtöltött az érdeklődő közönség. A mű sort Braun Jácint, a zenekar tanár-elnökének megnyitó szavai vezették be, mely után felhangzottak a Mikes nyitány színes magyar motívumokra felépített gyönyörű dallamai. A zenekar ezt a hangszerelésben változatos, finoman stilizált; darabot igazi átórzéssel, tömören, lendületesen adta elő, jól megérdemelt sikert aratva úgy a mű szerzőjének, mint magának a zenekarnak • fáradságot nsm ismerő karmesterének
