Egri Népujság - napilap 1920
1920-01-10 / 7. szám
íJőfi*etesi dijck . Egész évre 120 K. — Fél évre 60 K. Nfepued évre 30 K. — Egy hóra 10 HL Egy szám ára 40 fillér. POLITIKAI NÄPILÄ Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám il. MF* J a ii u á r ii -én hadseregnap! *Tp| j ji>;^jnawawgMBeiiiii»iif l^jju Néhány szó a királyságról. Kedvelt jelszavuk a királyság titkos és nyílt ellenségeinek az, hogy a monarchikus államforma a régi-, vagyis a Károlyi .forradalom* előtti állapot visszaállítását vonná maga után. Azt hiszik, vagyis inkább azt akarják elhitetni ezek a republikánus urak, hogy a négy évszázados Habsburg uralom után már nem is lehet olyan királyunk, aki érzéseiben ős tetteiben képes volna egybe forrani a ma gyarsággal, aki állandóan közöttünk élne a nem csupán kirándulás céljából, vagy elkerülhetetlen ceremóniáiig okokból látogatna el néhanapján Magyarországba. Talán attól tartanak a republikánusok, hogy a magyar királyság föltámadása a Habsburgok cégére alatt ismét összeházasítana minket a hűtlenné vált, Ausztriával? Nem. Ez a feltevés még gondolatban sem állja meg a helyét. A függet len, magyar nemzeti királyság eszméje sokkal régibb, semhogy azt — csupán a köztársasági államformától való rettegésünk miatt — föladnák. A Habsburgi monarchia 1918 október 30-án meghalt — s a halottak nem szoktak föltámadni. A föl- támadástól tehát nem kell tartanunk. De van egy másik érvük is a köz- társasági államforma harcosainak, nevezetesen az, hogy a királyság útjában áll a demokratikus eszmék szabad fejlődésének, kerékkötője a kultúrának, ellenlábasa az emberi jogoknak stb. Magyarországnak módjában állott, rövid egy esztendő alatt összehasonlítást tenni királyság ős köztársaság, még pedig kétféle köztársaság között ís. Módunkban volt átszenvedni a »népköztársaság«-nak nevezett anarchikus állapotot, a csőcseléknek »tanácsköztársaság* címen kikiáltott rémuralmát. Mindkettő megteremtő a maga rothadt gyümölcseit, melyeket talán jutalmul kaptunk a vesztett háborúval ránknehezült sorscsapások után. S ennek a kétféle köztársaságnak alig egy esztendős élete, csaknem halálát okozta a kifosztott, mog- rugdalt és összetiport magyar nemzetnek s úgy tűnt föl, mint az Istennek egy különösen sújtó büntetése a négyéves világháború veszteségei után . . Mindkét köztársaságnál azt láttuk, hogy sokat ígérő, nagyszájú demagógok, lelkiismeretlen, idegenfaju kalandorok ragadták magukhoz az uralmat, akiknek a magyarsághoz és a magyar nemzeti eszmékhez annyi közük »ein volt, mint a zulukafforeknek a balkáni problémához s akik a magyarság jóhiszeműségét, békevágyát és szabadságszeretetét egyéni érvényesülésükre használták ki s fölszinre- vetődésük érdekében készek voltak prédául az ellenség elé vetni iegraagyarabb vármegyéinket. Mindkét köztársaság a * szabadság, egyenlőség, testvériség« jelszavával furakodott előre, sőt a bolsevi- kiek »tanácsköztársasága« ezeken felül a dolgozók földi paradicsomát 1» ígérte. Hogy aztán mit adtak az Ígérgető rapu'blikánus apostolok a hiszékeny magyarnak, azt fölösleges fejtegetni. Amit kaptunk, megkaptuk ; az elmúltakon változtatni már úgysem lehet, legfeljebb elejét ▼ehetjük egy »köztársaság« néven ismert országos csapás újból való bekövetkezésének. Magyarország államformája ezer esztendőn keresztül a királyság volt. A szent korona hatalmat, fényt és dicsőséget adott a magyarságnak. Nemzeti királyaink naggyátették az országot. Nagy Lajos hatalmas magyar birodalma az Adriától az Északi tengerig tiszteletet és becsülést szerzett a magyar névnek. Szt. István, azt. László ős IV. Béla királyunk nevei egyet jelentenek a magyar dicsőséggel. A mi népünknek alaptermészete a pártoskodás és széthúzás, amit »turáni átoknak« szoktak nevezni. Ezt az átkot csak a szent korona varázsa tudja megszüntetni, mely egyesit benünket a szenvedésben * egy táborba tereli a viszály ködő s a külső veszedelemmel nem törődő magyarságot. Király nélkül olyanok vagyunk, mint a kormánynélküli hajó, vagy a pásztor nélküli nyáj,melyet a vihar oda terel, ahol a legnagyobb veszély vár reá Népünk leikébe azonban annyira belevésődött az ezer éves királyság eszméje, hogy ezt semmiféle »forradalom« nem tudja onnan többé kitörölni. 1918. őszén, midőn a szent koronát a sárba dobta hazaárulő gaz demagógok szentsógtörő keze, a magyarság kezéből kihullt a fegyver. Az országban fölbomlott a rend, rablás és fosztogatás lett a magyar nép kenyere s alattomos külső és belső ellenségeink, az oláhok, csehek ős a nemzetközi rablók szabad prédája lett Szt. István királyunk öröksége. Hiába volt »nemzeti tanács«, hiába volt »népköztársaság«, — nem volt ember, — aki,’parancsolni tudott volna a megtévedt ! magyarnak. Mert a »köztársaság« egyet ! jelentett az anarchiával; azt tudta és érezte mindenki. A királyság halála egyet jelentett a nép szemében a törvény halálával. »Nincs király, nincs törvény«. Ez volt a jelszó, melyei szemben a »népköztársaság«, de még az oly féktelen terrorral dolgozó »tanácsköztársaság« is tehetetlen volt. Mert érezte mindenki, hogy a magyar nép boldogulását és az ország javát nem a szószátyár republikánus demagógok és nem a világbolondító nemzetközi kalandorok, hanem a királyság intézménye alapozhatja meg újból, s a szent korona lesz az, mely méltó király fején pompázva újból egyesítheti az elszakadt országrészeket, a Kárpátoktól az Adriáig ... L. A városi villanyvilágítás ügye. Tegnap nagy lelkesedéssel üdvözöltük a kigyuló villanylámpásokat;. De az örömet lehütötte az a szorongó sejtelem, amely azt kérdezte tőlünk, vájjon meddig tart ez a paradicsomi állapot ? Az Egri Népújságnak ma nyilatkozott Riagslkaian Béla igazgató Sajnos, az olaj csak egy hétig fedezi a szükségletet. A napi olajfogyasztás négy mázsa. Győri gyösnek sokkal könnyebb a helyzete, mert a Barna Lipót-féle fürészmalom dinamója 8 órai áramot ad. Trak Géza h. pol gármester a közvilágításról a köretke zőkbon világosított fel bennünket. Megbízást adtam Pollacsek rósz vénytársasági vezérigazgatónak, aki a hét folyamán Bőcsbe megy, hogy a galíciai és csehországi petróleum vállalatokkal tárgyalásokba bocsátkozzék. A Gőzmalom részvénytársaság azt ajánlotta, hogy »Oü lóerejü gőzgépére a villany telep 2 dyna mól kapcsoljon föl s ő rajta lesz, hogy a szőnkészlet folytonosan biztosíttassák. A gőzmalom teljes üzembeállításánál is napi 8 órán keresztül tudná a közvilágítás céljait szolgálni. Tudomásom van arról, hogy egy konsorcium foglalkozik azzal a tervvel, hogy a villanytelepet átvegye A keddi városi közgyűlés elé terjesztem az indítványokat. Valószínű, hogy az agilis h polgár mester megtalálja a kivezető utat a minket fenyegető pokolbeli sötétségből. HÍREK. Eger, 1920. jan. 9. Hirdetmény. A miskolezi katonai kerületi parancsnokság folyó hő 1-én kelt 2564/IH b. számú rendelete alapján, egyet értőleg a magyar földművelésügyi miniszter és belügyminiszter ur 60381/1919. II. B. I. számú rendeletével elrendeltetett. hogy az eddig kiadott fegyvertartási engedélyek felülvizsgáltassanak. Evégből Eger r. t. város területén, valamint minden főszolgabírói járás székhelyén, továbbá Mis- kolcz, Sátoraljaújhely, Hatvan, Balassagyarmat, Salgótarjánban megalakul e célra egy-egy felülvizsgáló bizottság. Egerben ezen felülvizsgáló bizottság a városházán működik a rendőrkapitányi hivatal helyiségeiben. A bizottság működését folyó hó 12-éu délelőtt 9 órakor megkezdi. Mindenki tartozik az eddig (a inis- kolczi katonai kerület parancsnokság által is) kiadott fegyvertartási engedélyeket felülvizsgálás végett bemutatni, úgyszintén jelentkezni tartoznak azok is, kik ilyen fegyvertartási engedélyt kértek, de ez ideig még nem kapták meg, mindkét esetben azonban fegyvereikkel (vadászfegyver, golyós fegyver, revolverek, stb.) a bizottság nál. Olyanok, kik fegyvereiket a bizottságnál be nem mutatják, fegyvertartási engedélyt nem kapnak s fegyvereik elkoboz tatnak, Minden engedélyezett fegyvertartási engedély hátlapjára rá fog vezettetni a felülvizsgáló bizottság láttamozása, énéi ktil minden fegyvertartási engedély érvénytelen. Jelentkezés sorrendje betüsorrend- ben: folyó hő 12-én A—K-ig f hő 13-án L—-Z-ig, f hó 14-én délig az esetleg az
