Egri Népujság - napilap 1920
1920-03-18 / 64. szám
Előfizetési dijak postai szállítással; tqéaz évre 160 K. — Fél évre 80 K. Negyed évre 40 8. - Egy hóra 15 K. Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsjj Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon szám 11. Tömöríteni az erőket! A világháború kezdetén Magyarország politikai pártjai csak az ország nagy létérdekeit tartották szem előtt s ezeknek a pártérdekeket alárendelték. A nagy veszedelem idején eggyé lett az ország, mert mindenki érezte, hogy csak igy mentheti meg mindennek alapját: a fennmaradást, a létet. Hát kisebb e ma a veszedelem, mint a világháború kezdetén? Dehogy kisebb ; hiszen akkor félelmesen erős hadseregünk volt, az ország gazdaságilag nem volt tönkre téve s azt láttuk, hogy a magyar nemzeti állam vonzó ereje az ország összes lakosságát faji, nemzeti és valláskülönbség nélkül ugyanegy célra tudta lelkesíteni. Ma pedig, ma ott vagyunk, hogy majd csak lesz hadseregünk, koldusokká lettünk s a faji, nemzetiségi, vallási különbözőség mindmegannyi robbantó szer és a szinmagyar ság az is ezerfelé húz és a pártok teljes erővel és igyekezettel azon iparkodnak, hogy egymásnak gáncsot vessenek. Talán külön országmentő céljuk yan ezeknek a pártoknak? A szavak után Ítélve nem, sőt mindegyik azt mondja, hogy keresztény és magyar országot akar alkotni a régiből. De, hátha mind ugyanazt az egyet akarja, minek akkor a sokféle párt? Nyilván azért, mert fájdalom, a haza fiság sokaknak csak a szájukon van, de a szivükből teljesen hiányzik. így vannak, akik minden belső érték nélkül, a kedvező véletlen és Károlyi Mihály jóvoltából csodálatos magasra emelkedtek az uborkafán s azt hiszik, hogy ők még a Gondviselésre is — ha ez célt akar elérni — nélkülözhetetlen tényezők. És ha maguk nem is hiszik, legalább másokkal igy szeretnék elhitetni. Ha a Gondviselés célja az, hogy egy országot az élők sorából kitörüljön, akkor igazuk van, mert állambölcsességük egy országnak csak romlására lehet. Ezek a nemzet és utókor megvetésére méltó alakok nem akarják elhinni, hogy erkölcsi halálukból nincs feltámadás, hogy végérvényesen hullák s mindent elkövetnek, hogy újra szerezzenek olyan tömeget, amely hajlandó őket vállaira emelni s magát orránál fogva vezettetni és eszközül szolgálni, hogy ők újra zsebelhessenek. Vannak aztán akik nem Károlyi Mihály teremtményei ugyan, de hazafisá- guk nem sokban különbözik az övétől és övéinek hazafiságától. Azok t. i., akik saját magukon kivül semmit sem látnak, akik miatt ugyan elveszhet az ország, csak ők maguk érvényesülhessenek. Ezeknek nem kell egy egységes párt, mert a sok kiválóság közt eltörpülnének; hanem mindenáron külön párt kell nekik, amelyben ők elsők lehetnek és még miniszterséget is nyerhetnek a párt fenyegetőzései tévén, persze az ország és nemzet érdekeinek rovására. Aztán vannak, akiknek nem kell a keresztény, hát iparkodnak olyan pártot tömöríteni, amelyiknek úgy jó, ha az ország nem keresztény. Vájjon az ilyen pártokból várható-e az ország érdekét igazán szivén viselő államférfi ? Nem az állam gyeplőit az ilyenek kezébe, de ostort a hátukra a boldogabb vegével együtt! Arra van most szükség, hogy teljes erővel összefogjunk; félre minden pártoskodással, félre minden egyéni érdekkel, most csak az ország java, annak megmentése jöhet szóba. Nem magyar az, aki az egyesülés útját állja, nem hazafi, aki szakadást idéz elő. Ha pedig akad ilyen, úgy bánjunk vele, mint Kun Béla seregéből való gonosztevővel. A lebélyegzés A M. Minisztérium 1700/920. M. E. rendelete értelmében az Osztrák-Magyar bank által kibocsájtott 10, 20, 25, 50, 100, 200, 1000 és 10.000 K.-ás bankjegyek magyar felülbélyegzéssel látandók el. Ezen bankjegyek március 18.-tól kezdődőleg felülbélyegzés nélkül megszűnnek törvényes fizetési eszközök lenni. Az 1 és 2 koronások egyelőre nem bélyegeztetnek felül. A Postatakarékpénztár 5, 10 és 20 K. ás bankjegyeit teljes, a Tanácsköztársaság által forgalomba hozott 25 ős 200 K.-ásokat pedig a már rendeletileg megállapított értékben kell elfogadni. A felülbélyegzés hirdetmény utján közlendő sorrendben a mai napon veszi kezdetét az állampénztárban. Ennek vezetésére és ellenőrzésére a polgármester elnöklete alatt egy tiz tagú bizottság alakult. A felülbélyegzés végett bemutatott bankjegyek összegének fele visszatartatik, s erről a bemutató elismervényt kap. Az ilykép támadó követelés után az állam- kincstár 4 százalék kamatot fizet. Az ösz- szeg másik fele felülbélyegzett bankjegyekben adatik ki. Idegen felülbélyegzéssel ellátott, használhatatlanná. vált vagy sérült és az Qsztrák-Magyar Bank által forgalomból már kivont bankjegyek felülbélyegzés végett nem fogadtatnak el. Az egri járáshoz tartozó falvak Egerhez tartoznak a lebélyegzés szempontjából. Pénzintézeteknél vagy bármely cégnél betétkönyvre, folyószámlára, pénztári jegyre vagy nem kamatozó letétként elhelyezett összegekre nézve a tulajdonos követelése egész összegében változatlanul fennmarad, kivéve az '1920. évi március hő 8-tól 18-ig bezárólag elhelyezett összegeket, melyeknek fele (50 százaléka) további intézkedésig zár alá vétetik, hacsak az érdekelt fél nem igazolja, hogy a kérdéses összeg valamely esedékessé vált tartozás kiegyenlítése vagy törlesztése, vagy folyószámlatartozás megszüntetése céljára helyeztetett el. * A rendelet első lépés pénzviszonyaink végleges rendezéséhez. Fogadja nyugodtan a lakosság. Tekintetbe kell vennünk, hogy a pénzlebélyegzésre a békefeltételek értelmében kötelesek vagyunk s a kormány tekinUtb* vett« a magánérdekekét, midőn a lebélyegzett pénz fele értékét 4°/o kamat mellett veszi kölcsönbe s módot nyújt, hogy a «pénztári elismervényt,» (vagyis a kölcsön vett 50°/o t) a vagyonadónál ér tékesíthessék. A pénztári eiismervények a tulajdonos nevére állíttatnak ki. A falvak lakosságát arra figyelmeztetjük, hogy a fölösleges fuvar és idő pazarlás elkerülése céljából, lebélyegzendő pénzeiket az Országos Központi Hitel- szövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezeteknek adják át csoportos beszolgáltatás végett. (Utasítás 5. §.) HÍREK. Eger. 1920. március 17. Egyházmegyei hírek Az egri érsek Magnin Adorján, miskolczi hitoktatót kinevezte lelkésznek Boczonádra. Utódja lett Kiss Péter, jászapáti hitoktató-káplán. — Horti Károly, ecsédi ideigl. lelkészhelyettes Jászladányra helyeztetett át káplánnak. Szász Károly Jászárokszállásról Jászapáti ba ős Kiss Imre Jászladányról Jászárok- szállásra küldetett kápláni minőségben. Új prézes. Az angolkisasszonyok inté zetében tanuló leányok Mária-kongregá- ciójának prézesévé Petró József dr. theol tanárt nevezte ki őrsekfőpásztorunk. Az egri állami főreáliskolában Nagy János dr. helyébe az érsekfőpás/tor Csa- bay Paulin dr. minoritarendi oki. hittanárt bízta meg a hittanitással. Megbízás. A nemzetgyűlési képviselővé választott Nagy János dr. helyett Ivánovits Emil dr. papnevelői lelkigazga- tót bizta meg a hittani főiskolán a lelki pásztorkodástan előadásával. Kérelem. Akik a Területvédő Liga taggyüjtő iveit még nem szolgáltatták be, felkéretnek, hogy a gyűjtői veket haladéktalanul beszolgáltatni szíveskedjenek. A Területvédő Liga hevesrnegyei körének választmánya f. hó 21-én szombaton délután 5 órakor a Katholikus Kör helyiségében ülést tart. A fontos tárgyakra való tekintettel az összes választmányi tagok szives megjelenését kéri az elnökség. Gyászhir. Mély részvéttel értesülünk, hogy Petro Józsefné sz. Leszih Ida, nőh. Petro József érseki és főkáptalani jogtanácsos özvegye, f. hő 17 én, reggel 7 órakor, életének 52. évében elhunyt. Az el hunyt földi maradványait f. hó 18-án, d. u. 4 órakor fogják a Hunyadi tér 3. sz. gyászházból örök nyugalomra helyezni. Az elhunytban Dr. Petro Kálmán, ügyvéd, alapítványi ügyész, Dr. Petro József, theologiai tanár, a Kath. Tudósitó szerkesztője, édes anyjukat gyászolják. Magyar táncok. Az Egri Iparoskor tudvalévőén megvásárolta a Kath. Legényegylet Knézich-utcai épületének a felét. A két testvér keresztény egyesület nemsokára egy épületben fog hajlékot találni ős igy együttmüködésök is szorosabb lesz, mint eddig volt. Az Iparoskor átköltözése alkalmából táncmulatsággal egybekötött ünnepélyes házfelszentelőt fog tartani, melyen a Kör vezetőinek nemes elhatározásából kifolyólag az Ízléstelen, erkölcstelen mo dern táncok helyett magyar táncokat fog-
