Egri Népujság - napilap 1920

1920-03-05 / 53. szám

XXVTi. éVfolgam 53 szám. Eger 1920. március 5. Péntek CenzJ: E. 105 1920. Előfizetési dijak postai szállítással; fcgész évre 160 B. — Fél évre 80 K. — Negyed évre 40 K. — Egy hóra 15 K. — Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NÄPILÄ Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. P. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Hevesvármegye katonai parancsnokság. 448. szám. ktT Í 92Ó. Értesítés Mindazon (hivatásos, tartalékos, szóig. kiv. viszonyban lévő nyugállományú stb.) tisztek tisztjelöl­tek, hadapródielöltek és hasonló állásnak, kik mindez- ideig igazolási kérvényeiket az illetékes (Miskolci Egri) tiszti igazoló bizottsághoz lefolytatás végett még be nem adták, haladéktalanul, de legkésőbb f. évi már- ! cius hó 25.-ig megfelelő parancsnoki véleménnyel (baj­társi információval) hatósági bizonyítvánnyal felszerel­ve nyújtsák be. Annál is inkább mindenki — kire ezen rendelet vonatkozik — tegyen eleget ezen intéz­kedésnek, mivel minden mulasztóval szemben a körül­ményekhez képest büntető bírósági, vagy becsületügyi utón lesz eljárva, illetve tiszti rangjukról való lekő- szöntés-re fel leszen szólítva. (Megjegyzem, kik az igazolási eljárás aló! magukat kivonni óhajtják, tiszti rangjukról már eleve lemondhatnak.) Azok, kik igazolásuk lefolytatását kérvényezték ugyan, de az igazolás ellenük még nem volt lefoly­tatható, — bizonyára csak a kérvényező czimének ismeretlen volta miatt, — pontos czimeket sürgősen hozzák tudomására a tiszti igazoló bizottságnak, vagy pedig személyesen jelentkezzenek. Kik »lgazolvány«-aikat a lefolytatott igazolás után még nem kaptak kézhez, szintén csak az illető czimnek ismeretlensége folytán, jelentések, illetve ajánlott bélyeggel ellátott mór megczimzett boriték csatolása mellett kérjék »Igazolványaikat« vagy sze­mélyesen, illetőleg megbízottaik által átvehetik a a miskolczi katonai körletparancsnokság GRAND szál­ló II. em. 68. számú szobályában. Ugyanezen értesítésem a hadifogságból hazatér­tek részére is értelemszerűen vonatkozik. Eger, 1920. március hó 1.-én. Vármegyei katonai parancsnok. Az igazságügyminiszteri szakvélemény. (Befejezése a jogfolytonosságról való vitának.) Azoknak a kérdéseknek a megvála­szolása, amelyeket dr. M. K. ur a handa- banoázásról címzett cikkének első felében hozzám intéz abból a célból, hogy engem azok feltevésével zavarba hozzon, csak íeki tűnnek fel nehezeknek; aki makacs cövetkezetességgel nem akar (hiszen azt ;sak nem foghatom rá, hogy nem tud) j különbséget tenni a csupán alaki hiány- tan szenvedő, de egyébként a nemzet ikaratát kifejező és a nemzeti géniusznak negfelelő jogitény közt, aminő pl. az or- zággyülés által elfogadott és a királyi zentesitést is elnyert, de megfelelőleg ki em hirdetett Hármaskönyv megalkotása ■olt, meg a csupán erőszakra támasz­odé és ez okból valóban minden jogala- ot nélkülöző rendeletek közt. Ha azon- j an arra a helyes álláspontra helyez­ődünk, hogy eme kétféle jogi ténykedés őzt a jog szempontjából is óriási kü- í inbség van: akkor játszva lehet a feltett érdésekre megadni a választ. A nemzet jogérzetének ébrentartása i a nemzeti géniusszal párvonalas irány- in való fejlesztése az igazságszolgálta- s terén működő egyének (ügyészek, bi- ik, ügyvédek) föladata, amely működés­ek irányítása a legfelső bíróság kezébe ' in letéve. Tehát az egész nemzet legfej- j Heb jogérzetü rétegeire van bízva az i ködés. Ezeknek a föladata annak meg- i apitása, hogy valamely alaki hiányos- ! gban szenvedő rendelkezés mennyiben {inthető a nemzet akaratának; valamint eknek feladata annak meggátlása, hogy »aki bírja, az marja« elv alapján frivol kény kaphasson lábra az igazságszol- : Itatásban. A háború előtti közelmúltban ; a politikában a frivol önkény már-már diadalmaskodni látszott, a független bíró­ság ítélete parancsol megálljt a panama­lovagoknak. Erről a független bíróságról föl kell Dr.. M. K. urnák is tételeznie, hogy meg tudja állapítani azt, hogy mikor felel meg a valóságnak a kisebbségnek az az állítása, hogy a többség nem képviseli a nemzet akaratát; ép mikor képez ez az állítás pusztán önvigasztalást. Lám a proletár­diktatúra rögtön beszüntette az egész or­szágban a bíróságok működését: mert a vezetők érezték és tudták, hogy az ő te­vékenységük szembenáll az igazsággal, ők egészen biztosak voltak afelől, hogy a bíróság nem fogja az ő rendelkezéseiket a népakarat megnyilvánulásának elismerni: hiszen náluk még nem is az önvigasztalás, hanem a népámitás esete forgott főn. Dr. M. K. ur válaszában fölemlít két, a magánjog körébe vágó rendelkezést is annak bizonyítására, miszerint a jog nem törődik azzal, hogy az igazság <a körül­ményekből egyébként is raegállapitható-e« vagy sem. Nem tudom ugyan, mit keres ez a két magánjogi eset egy közjogi vi­tában : de azt látom, hogy dr. M. K. urat annyira üldözi az a hagyományos szeren­csétlensége, hogy általa fölhozott példák sohasem az ő, hanem mindig az ón igaz­ságomat bizonyítják; hogy — főleg az egyik példánál — még keresve is alig találhatnék jobbat, meggyőzőbbet annak bizonyítására, hogy megint tévedésben van: mert az idézőjel közé foglalt cólsze rüségi elv a magánjog terén is jól bevá­lik és alkalmazásba is jön. Az 1886. évi VII. t. c. 22. §. c. pontja szerint házastársak és jegyesek közti aján­dékozás érvényességéhez közjegyzői ok­irat szükséges. Ha azonban az ingó aján­déktárgy már átadatott a megajándéko­zottnak, vagyis ha az ajándékozás meg­történte ebből a körülményből megálla­pítható : akkor közjegyzői okiratra — nincs szükség. A biró tehát — ellentétben a dr. M. K. ur válaszában foglaltakkal — nem arra fogja kitanitani a feleket, hogy a közjegyzői okiratra okvetlenül szükség van : hanem arra, hogy ez csakis akkor szükséges, ha a körülményekből nem ál­lapítható meg egész bizonyossággal az ajándékozás megtörténte. Dr. M. K. ur ugyanis nem vette figyelembe, hogy az ilyen ügy csak akkor kerül a bíróság elé, amikor az egyik fél már tagadja az aján­dékozás megtörténtét. (Folytatjuk.) Egy olvasó. Igazságügy. Újabb ítéletek. Az utóbbi napokban a kommunista ügyekben eljáró egri bíró­ság a gyöngyöspatai direktórium : Kovács Pál és társai ügyében hozott Ítéletet. A legsúlyosabb büntetésban Fodor Ráfael részesült, aki másfél évi börtönt kapott. Berecz János 1 évi, Sós Ferenc 6 havi börtönt kapott. A többi vádlottak részben felmentést nyertek, részben csak pár hó­napos szabadságvesztés büntetésben ré­szesültek. Huszti Pálok István egri kő­művest, aki a Tormási féle vöröscsapat bevonulása alkalmával 4 egri földművest (Kaszái Imrét, Andrást, Jánost ás Árvái Ferencet) letartótatott, 1 évi fogházra ítélte. — Kovács Domokost kisebbsulyu izgatásért 4 havi fogházra ítélte a bíró­ság. Kovácsot, aki katonai politikai meg­bízott volt a vörös uralom idején, az egri helyőrség tagjai «mérsékelt és tapintatos« embernek mondják, aki állítólag a vörös rémuralom nehéz napjait a tisztekre el­viselhetővé igyekezett tenni. Márciusban a következő jelentősebb ügyek kerülnek tárgyalásra: 5-én, pénte­ken Gaics Irén és Szente László ügye, ugyanekkor hirdeti ki a bíróság a Jack- werth Ede és társai ügyében szerdán tartott főtárgyalás alapján hozott ítéletét; 8-án Heksch Lajos, 10 én Lájer Dezső, Benedek János és Németh Kálmán, 15-én Vályi István, Szepesi András és Grősz Nándor, 17-én Giffka Ferenc, 19-én Weisz Béla, 22-én Benedek Jánosnak egy másik ügye, végül 31-én a már egyszer 6 évi fegyházra ítélt Fónyi Jánosnak újabb bűnügye. f HÍREK Eger, l.920. március 4. Kinevezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Weindner Kálmánnné péter- vásárai oki. tanítónőt állami tanítónővé ki­nevezte és szolgálattételre Egerbe osz­totta be. Kérelem a Liganapra! Egyenkinti megkeresés helyett ezúton kérem az egri tanintézetek vezetőségeit, hogy a vasár­nap délelőtt 11 órakor tartandó naggyü- lésre a tanulóifjúságot kedvező idő esetén zászlók alatt vezessék fel a városház előtti térre. — Hasonlóképen felkérem az egri társasköröket, hogy zászlók alatt tö­megesen jelenjenek meg a naggyülésen. A magyar szent korona területének fel- darabolása elleni tüntetés legyen méltó Eger nagy hiréhez ! A Liga helyi meg­bízottja. Plébános beiktatás. F. hó 4-én Bene Mihály karácsondi lelkészt Dr. Csepela Lajos ez. esperes hivatalába beiktatta. A szép egyházi ünnepségen a hívek, elöl­járók, kér. pap társak jelentek meg. A beiktatás után a plébános emelkedett be­szédet intézett híveihez. Műsoros estély. A vasárnapi Liga­napon délután 6 órakor hazafias műsoros estély lesz a városi színházban, túlnyomó­részt fővárosi szereplőkkel. Jegyek az «Egri Keresztény Sajtőszövetkezet« pro­paganda boltjában kaphatók. (Kállay Zol- tán-utca). A Szociális missiótársulat és a Move Kőcsoportja felkéri mindazokat a hölgye­ket, akik francia, angol, olasz kurzusra jelentkeztek vagy ezután jelentkezni óhaj­tanak, hogy a végleges megállapodások megbeszélésére szombaton d. u. 3 órakor jöjjenek fel a Női-Clubba. A Budapestre utazó közönség figyelmébe. A közönség esetleges tájé­koztatása végett közöljük, hogy a f. évi március hő 6-tól kezdve a Miskolcztól Budapestig közlekedő 409. a. (indul reg­gel 7 órakor) és 1511. a. számú vonat (in­dul d. u. 1 óra 05 perckor) nem Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents