Egri Népujság - napilap 1920
1920-02-25 / 45. szám
SXVIL évfolyam 45 szám f»nz.: fi. 89 '10120. Eoer 1990. február tő. Szerda Előfizetési dijak postai szállítással: Egész évre 160 K. — Fél évre 80 K. — Negyed évre 80 K. — Egy hóra 15 K. — Egy szám ára 80 fillér. POLITIKAI NÄPILÄ Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. P Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A jogfolytonosságról. Abban a vezetőcikkbén, amely az E. N. vasárnapi számában erről a kérdésről dr. M. K. ur aláírásával megjelent, olyan számos, alkotmányos érzésünket sértő tévedés van, hogy lehetetlen azt helyreigazítás nőikül hagyni. Annál is inkább, mert a jogfolytonosság helyreállításának jelszava alatt megindított mozgalom zászlóvivője városunkban a cikkíró volt és ebből az okból az olvasók egy részében az a téves hit keletkezhet, hogy a mozgalmat pártolók legnagyobb része osztja M. K. ur tévedéseit. Holott az igy értelmezett jogfolytonosságnak sem a város-, sem a vármegyeházán nemhogy egyhangú többsége, de valószínűleg még tekintélyes kisebbsége sem lett volna. Hogy téves állításait először is mulatságos oldalukról világítsam meg, elég arra rámutatnom, mikép a cikkely önérzetes címe szerint »A jog nem alkuszik*} és ime magában a cikkelyben már négy olyan, hazánk jogtörténetéből merített eset van fölsorolva, amikor a »jogalap nélküli állapot« (milyen szörnyen téves fölfogás!) szokásjoggá szilárdul. Itten van tehát már előttünk négy olyan eset, amikor a jog megalkudott a körülményekkel. Pedig ha a cikkében elősorolt példákra alkalmazta volna a latin ,qui bene distinguit, bene docet‘ közmondásban foglalt igazságot: csak az tud jól tanítani, aki helyesen tud megkülönböztetni: akkor könnyen rájöhetett volna arra a különbségre, amely a jogfolytonosságnak egyrészt nélkülözhetetlen, másrészt csak célszerűségi szempontból szükséges követelményei között fönáll. Közjogi szempontból a jogfolytonosságnak csak egyetlen elengedhetetlen föltétele van, az tudniillik, hogy a jog alapját a nemzet többségének szabadon megnyilvánuló akarata képezze. A dr. M. K. ur sikkében elősorolt esetek első részében a a hatalom birtokosai azért voltak kénytelenek a jogfolytonosság elve előtt meghátrálni, mert előzőleg Macht geht vor Recht (a hatalom megelőzi a jogot) elvéhez ragaszkodva nem akarták figyelembe venni a nemzet akaratát; ős a bulldog korszak úgynevezett nőptörvényei is azért tűntek el nyom nőikül, mert ezeket nem a nép, hanem csak egy nagyon kisszámú, de nagyszájú törtető politikus készítette. A jogfolytonosság alaki kellékeire csupán abból a szempontból van szükség, hogy senki se vonhassa kétségbe azt, mi- kép valamely törvény a nemzet többségé- nek akaratát fejezi ki. Ez az alaki kellék azonban nem okvetlenül szükséges abban az esetben, ha a körülményekből egyébként is megállapítható, hogy valamely törvény a nemzet többségének akaratával egyező. Verbőczy Hármas Könyvénél és íz 1872-ben elfogadott bűnvádi eljárási szabályoknál ez minden kétségen felül állott: ez a körülmény biztosította számukra azt a lehetőséget, hogy a kihirdetés illetve királyi szentesítés elmaradásának alaki hiánya ellenére is törvényerőre emelkedjenek. Az Országbírói Értekezlet működése is <a régi magyar jog részbeni visszaállítását* célozta; s tudvalevőleg a királyi Kúria igyekszik lelkiismeretesei alkalmazni a fönálló törvényeket és — ahol ez hiányos — elvi határozataiban a törvények szelleméhez alkalmazkodni. Amíg tehát úgy József császár, mint a meg nem koronázott Ferenc József császár által kibocsátott pátensekről minden kétséget kizáró módon meg lehet állapítani, hogy azok «jogalap nélküli» rendeletek : viszont a csupán szokásjogon törvényerőre emelkedett intézkedések megegyeztek a nemzet többségének akaratával ős ezen okból váltak törvényerejűvé. Az 1872-ben letárgyalt javaslatnak elég volt hat óv, hogy törvényerőre emelkedjék; ellenben a jogalapot nélkülöző 1849—50. évi pátenseknek 16 év sem volt erre elegendő! A magyar jogtörténet tehát — amint ezt a M. K. úr által fölhozott példák is bizonyítják — a jogfolytonosságra nézve csak egyetlen elengedhetetlen föltételt ismer: a nemzet önkéntes hozzájárulását a kérdéses jogi tényhez. Ezt az alapelvet fejezi ki Deák Ferenc ismeretes mondása is, hogy a nemzetnek csak az a joga mehet veszendőbe, amiről önkényt lemond, de az erőszakkal elvett nem. Ez az alapelv azonban nemesak Magyarországon, hanem az egész világon érvényes. Lengyelország második fölosztását az úgynevezett néma országgyűlés hagyta jóvá. Ez az országgyűlés teljesen az akkor érvényes törvényeknek megfelelően volt összehiva és az országgyűlés elnöke azon az alapon jelentette ki elfogadottnak a beterjesztett javaslatot, mivel ellene az országgyűlés egyetlen tagja sem szólalt föl. Ennek a határozatnak meghozatalánál tehát mindenben megtartották a M. K. ur által megkívánt alaki követelményeket: mégis az egész világ nem a jog- foiytonosság, hanem az erőszak tényének tartotta Lengyelország második fölosztását. Mert az országgyűlésen nem a nemzet többségének akarata nyilatkozott meg, hanem a külső erőszak hatása. Eleknek az adatoknak az alapján arra kérem az E. N. i. tisztelt olvasóit, hogy dr. M. K. úrnak ama kijelentéseit, hogy a nemzetgyűlés határozatai jogot nem alkothatnak ős hogy a nemzetgyűlés nélkülözi a jogalapot, tekintsék pusztán az ő egyéni nézetének, amelyhez a jogfolytonosságnak semmi köze sincs. Egy olvasó. Igazságügy. Akik nem szavaztak a nemzetgyűlési tagok megválasztásakor, azokkal szemben hazafiatlan kötelességmulasztásukért az illetékes járásbíróságok járnak el. Az egri járásbírósághoz már napokkal ezelőtt beérkezett a szavazástól távolmaradottak névjegyzéke. Reitman Viktor büntetőjárás- biró büntetőparancs kibocsátásával fogja elintézni a választási rendelet ellen vétők bűnügyeit. Büntetésben részesülnek azok is, akik a szavazók jegyzékébe nem vétették fel magukat. A rendelet a bűnösökre 600 K-ig terjedő szabadságvesztés büntetésre is átváltoztatható pénzbüntetést állapit meg; azonkívül a terheltre egyenes áll. adójának egyötöde is kiróható. Eger városába« aránylag kevés a ressskiszeat mulasztó, mert a mulasztók feltűnő nagy része orvosi bizonyítvánnyal kimentette magát. Vádak a »főbbek« ellen. Az egri fogházban letartóztatottak közül a napokban egy egész sereg kommunistavezér kapta meg a bíróságtól az államügyészség vádiratát, illetve vádindítványát (amint a vádiratot a gyorsított eljárásban nevezik). Az újonnan megvádoltak között vannak: Szepesi András, Giffka Ferencz, Kovács Domokos, Vályi István, Lájer Dezső (másodszor), Német Kálmán, Kápolnay Andor, Benedek János, Jackwerth Ede (másodszor), Somogyi Károly, Friedmann Ernő, Rosenthal Rudolf, Somodi János, Riha Gyula (másodszor),Valkőczy Gyula (újból), Fischer Jenő, Schiffer Miklós (újból), Frank István, Hecks Lajos, Junghancz Ferencz, Weisz Béla, Fenyvesi (Freund) Gábor, RigdaJó zsef, Ankli József (másodszor), Semperger Flórián stb. A felsoroltak ügyében a főtárgyalást részben már kitűzte a birőság. A tárgyalás időpontját esetről • esetre kézöljük. Fogházőröket keresnek. A budapesti törvényszéki fogházhoz 86 éven aluli, vidéki, katonaviselt, ügyes, egészséges írni és olvasni tudó férfiak fogházőrökül felvétetnek. Kezdő fizetés évi 700 korona alap, 700 korona háborús segély, 4M0 korona drágasági segély, 400 korona lakbér, 100 korona ruhapótlók, családtagonként 400 korona családi pótlék. Jelentkezni lehet Budapesten a fogházgondnoknál. (V., Koháry-utca 9). HÍREK. Eger, 1920. február 24 A nemzeti királyság pártja Egerben megkezdte a szervezkedést. Rövidesen népgyülé8t fog a párt tartani. H villany. A villanygyár igazgatós! gától vett értesülésünk szerint a város világítása március hő végéig biztosítva van. Az igazgatóságnak sikerült egy vaggon nyersolajat beszerezni: a beszerzési ár netto 280 ezer korona (!), mihez járulnak a különböző járulékos kiadások, úgy, hogy az olaj körülbelül 300 ezer koronába kerül. Városi közgyűlés. Eger város kép viselőtestülete f. hó 26-án, d. e. 10 órakor közgyűlést tart A közgyűlés fontosabb tárgyai: Dr. Nagy János nemzetgyűlési képviselő köszönő irata. Az Egri Városfejlesztő R.-t beadványa a Kaszinó, a volt Club-épület Is a Halas piaci iskola helyén szálloda építése tárgyában. Deák Mihály rendőrtiszt kérvénye 1920. március elsejétől nyugállományba helyezése iránt. Jelentés a képviselőtestület felhatalmazása alapján felvett 140,000 koronás kölcsön tárgyában. Balkai Béla ipartestületi elnök beadványa a villanyvilágítás tárgyában a vfl- lanygyár igazgatójához intézett átiratra vonatkozólag. A Közellátási Vállalat 1919. évi zárszámadása. A helybeli takarékintézetek ajánlata az intézeteknél elhalyezendő köz- és árva pénzek után adanáá kamatról.
