Egri Népujság - napilap 1920
1920-02-22 / 43. szám
EGRI NÉPÚJSÁG. 2 (1848—1867.) uralkodott koronázatlanul s pátenseinek kötetekre menő tömege szabályozta az életviszonyokat. De múlt az idő s a nyakas nemzet ellenállása megmutatta és a haza bölcse a jogászi logika kérlelhetetlen erejével bebizonyította, hogy magyar jogrend csak koronás király és törvényes országgyűlés együttműködésén alapulhat, s hogy ennek folytán újra össze kell kötni a jogfolytonosságnak bűnös könnyelműséggel megszakított fonalát. És a királyi forradalmár 1867-ben kénytelen volt visszatérni a régi jogalapra s ki is jelentette a legünnepélyesebb formában, hogy: »Isten kegyelméből végre sikerült atyai szivünk örömére az alkotmány visszaállítása által elhárítani a nehézségeket stb.< (1867 : II. t. i. A koronázási hitlevél bevezetése.) A jogalap nélküli hatalom próbálkozása nem sikerült. József császár tiz év után, I. Ferenc József tizenkilenc év után kénytelenek voltak visszatérni a joghoz. Jogalap nélküli rendelkezéseik eltűntek a történe- lelem sülyesztőjében, amint eltűntek rövid idő alatt a bulldog korszak néptörvényei és a hóhér korszak forradalmi kormányzótanácsának rendeletéi is. íme az egyik lehetőség! Lehet, sőt valószínű, hogy hasonlóképen fog eltűnni közéletünkből, — mikor, az bizonytalan — a jogalap nélküli nemzetgyűlés, és annak valamennyi — bár jóhiszemű — de a jog szentségét és sérthetetlenségét figyelmen kívül hagyó alkotása. 2. De van egy másik eshetőség is. Az tudniillik, hogy az élet lassankint beletörődik a változásba és az eredetileg jogalap nélküli állapot a következetes gyakorlat révén fokozatosan szokásjoggá szilárdul. Erre is mutat a magyar jog története példákat. Verbőczy Hármaskönyvét a magyar törvényhozás jogszerű tényezői: a koronás király és a törvényes országgyűlés 1514- ben egyértelmüleg elfogadták, de különböző okok miatt, — amiknek fejtegetése ide most nem tartozik, — a szentesített törvény nem hirdettetett ki. Ennek az alaki kelléknek a hiánya akadálya lett annak, hogy a Hármaskönyv törvénynek tekintessék, de a gyakorlati- és jogélet mégis alapul vette a Hármaskönyvet és évszázadok alkalmazkodása a törvény erejével egyenlő szokás jogi erőt biztosított neki. Más példa. Mária Terézia 1768-ban összegyüjtette a kir. Kúria elvi határozatait s 1780-ban királyi rendelettel irányadónak jelentette ki az igy létrejött gyűjteményt. Ez az u. n. Planum tabulare azonban oly kérdéseket szabályoz, amelyeket csak a koronás király és a törvényes országgyűlés együtt törvényhozásilag szabályozhatnak. A királyi rendelet nélkülözte hát a jogi alapot. Az élet fokozatosan mégis a Planum tabulare elvi alapján rendezkedett be s következetes gyakorlás és alkalmazkodás által a Planum tabulare szabályai szokásjoggá szilárdultak. Az 1849-et követő abszolutizmust 1861-ben a jogi alapra való visszatérésnek egy kísérlete szakította meg. Az ország legkiválóbb jogászaiból megalakított Országbírói Értekezlet elkészítette a régi magyar jog részbeni visszaállítását célzó »Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat», amely munkálatot az 1861-ki országgyűlés elfogadta és a király megerősítette. Csakhogy az 1861-ki országgyűlés nem volt teljes, hiányoztak Erdélynek, a társországoknak és Fiúménak képviselői, a király pedig nem volt megkoronázva. Ez okból az Országbírói Értekezlet határoz- mányaiból nem lett törvény. De az élet alapul vette az itt lefektetett szabályokat, s a megszokás az eredetileg jogi alappal nem biró elveket kötelező joggá fejlesztette. 1872-ben a bűnvádi eljárás szabályainak törvényhozási megállapításáról volt szó. Mikor a képviselőház bizottsága a törvényjavaslatot már letárgyalta és elfogadta, külömböző okokból lehetetlenné vált ennek a csupán csak törvényhozási utón rendezhető kérdésnek törvényhozási elintézése. A javaslatból tehát nem lett törvény. De a jogéletnek annyira szüksége volt a bűnvádi eljárás terén biztos támpontot nyújtó szabályokra, hogy a gyakorlat hat évi ingadozás után szokás- jogi erővel ruházta fel a képviselőházi bizottság áltál elfogadott törvényjavaslatot, az u. n. Sárgakönyvet. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy ha az állam élete egészséges alapokon nyugszik, az egészséges szervezet a jogélet terén is regenerálja magát. Az egészséges vér vagy kiforrja (első eshetőség), vagy áthasonitja (második eshetőség) a belejutott kóranyagot. Lehetséges, hogy a jelenlegi nemzetgyűlés határozatai is a szokás utján fokozatosan joggá szilárdulnak. Ezt azomban nem tartom valószínűnek és pedig azért nem, mert most nem olyan egészséges a szervezet, amilyentől ezt az áthasonitást elvárhatnánk. Annyi sebből vérzünk, olyan nehéz idők következnek ránk, amikor még a vitathatatlanul jogszerű szabályokban is alig bírunk majd megnyugodni, annál kevésbbé fogják a jogi alapit nélkülöző szabályok ebben a nehéz helyzetben azt a következetes és egyöntetű gyakorlatot biztosíthatni, ami a szokásjog kialakulásának mellőzhetetlen előfeltétele. Akármelyik említett eshetőség következzék is be, hosszú időre nagyfokú jogbizonytalanság támad a nemzetgyűlés munkájának a nyomán. A szokásjog egy- ideig kísérletezni fog. Akár azzal végződik ez a kísérletezés, hogy a jogalap nélküli próbálkozás csütörtököt mond, s a régi jogrendhez való visszatérés válik szükségessé, akár azzal végződik, hogy hosszú idő múltával a jogrend hozzászokik a változáshoz, s a következetes ős egyöntetű gyakorlat újra joggá szilár ditja a tényleges állapotot, mindkét esetben a vergődésnek, a bizonytalanságnak, az energiák elpazarlásának, sok ekszise- tencia pusztulásának és tömérdek szenvedésnek az ideje következik ránk. Ezt a sivár kilátást csak a balkezes kísérletezés félbeszakításával és a jogrendhez való mielőbbi visszatéréssel lebet megelőzni. A jog nem alkuszik. A jog rettenetes bosszút áll azokon, akik megsértik. Csak kétségbevonhatatlanul szilárd jogi alapokon indulhat meg nyugodt és békés fejlődés. Békére és nyugalomra pedig a halálra fáradt és halálra kinzott magyarságnak feltétlenül szüksége van. Megismétlem tehát, amit már annyiszor mondottam: Elég a jogbizonytalanságból! Vissza a jogfolytonossághoz f Dr. M. JC HÍREK. Eger, 1920. február 21. Személyi hir. Almássy Sándor, kerületi kormánybiztos városunkba érkezett. Dr. Bobory György kormánybiztos hétfőn tér vissza Budapestről. Ä Move — helybeli III. ügyosztályának (tudományok, nyelvek, sajtó, propaganda) elhalasztott értekezlete hétfőn e hó 23-án d. u. 4 órakor lesz megtartva. A bizottsági tagok kéretnek, hogy teljes számban jelenjenek meg. Adófizetés iránti hirdetmény. A kik a városi adófőkönyvben előirt s az 1909. évi XI. t.-cz. 26. § a értelmében esedékes adótartozásukat e hő 15-ig be nem fizették, azt járulékaival együtt a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított nyolc napon belül vagyis e hő 29 ig a városi közpénz - tárba annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben ellenük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indíttatni. Eger vá ros számvevői Hivatala. Dr. Molnár Kálmán könyve kapható a Szolcsányi-féle könyvkereskedésben, Engländer Adolf könyvkereskedésében, a Propaganda-könyvkereskedésben. Akik a mai zűrzavaros politikai helyzetben tisztán akarják látni, mi a jog és törvény szigora álláspontja, azoknak a könyvet el kell olvasniok. Csak akkor lesz mienk az ország, ha gazdasági harcban győzünk. Mindenki vegyen részt a keresztény magyarság nagybankjának megalapításában. Mindenki fektesse ezért nélkülözhető pénzét a' «Ma gyár nemzeti gazdasági bank« részvényeibe. Az alapítók irodája: Budapest, IV Gerlóczy-u. 11. I. em., a magyar nemzet szövetség helyiségében. Jegyzéseket elfő gad és felvilágosítással szolgál az Egr Népújság szerkesztősége. A földmives ifjúság szt. Imre körének tagjai febr. 22 én, vasárnap d. e. fé 11 órakor a kér. szoc. egyesület helyiaé gében gyűlést tartanak, melyen az össze tagok megjelenését kéri a Vezetőség. A kath. Legényegylet ifjúsági tag jait február 22-én, vasárnap, d. u. 3 őrár: gyűlésre hívja össze az elnökség.
