Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-08-22 / 12. szám

XXVI. évfolyam 12. szám. Censurat: Capitan Ä. Orosz. Eger 1919. augusztus 22. Péntek. f 9 POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negged évre 20 K. — Egg hóra 8 K. — Hitvallás-tétel. A tegnapi körmenet valóságos vallo­más volt a hit és hazafias érzés mellett. A most múlt négy hónap alatt nagyon megszokhattuk az «elvek» mellett való tüntető felvonulásokat. A megfélemlített embereket úgyszólván hetenkint kénysze­rítették arra, hogy a Munkás-otthonból minél hosszabb útvonalon meneteljenek föl a városház előtti térre. Ha szép szóra nem mentek, névsor-olvasással, a szak- szervezetből való kizárással, trafik-elvo­nással, sőt az élelmiszer-jegyek megvoná­sával is fenyegették, az >elvtársakat.« És soha sem tudtak összehozni több felvo­nulót, mint legfeljebb 1200—1400 embert. Volt azonban olyan tüntető körmenet, ahol — hiába csikorgatták a fogukat a »nép­vezérek« s hiába tajtékzottak dühökben — Egg szám ára 30 fillér. 400—500 elvtárs ment, többnyire lesütött szemmel, kényszeredve, szégyenkezve. Milyen más volt a Szent István napi körmenet, amelyben nők, férfiak és gyer­mekek, társadalmi különbség nélkül leg­alább tizenkétezren vettek részt, fönn a várban pedig mintegy háromezer hívő várta a körmenetet! Igen hitelesnek mond­ható becslés szerint tizenötezer résztvevő volt a szerdai körmeneten. A méltóságosan hömpölygő tömeg, az egyházi énekek, a Török Kálmán prépost­kanonok beszéde a várbeli Szent István- szobor előtt, Eszterházy nádor imádsága, a Polgári és Koszorús Dalkör éneke és sokat szenvedett érsekünk az ő ragasz­kodó hivei körében : — mind könnyekig megható volt. Hisszük, hogy nem utolsó volt ez a megkapóan hatalmas hitvallás-tétel. Re­Szerkesztőség: Eger, Líceum. Telefon szám 11. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. méljük, hogy a hit és haza mellett ily meglepő együttérzés az ingadozókat visz- szatérítette, az ellentábort meggyőzte ar­ról : nincs nálunk talaja a nemzetköziség­nek, a vallástalanságnak. És balgák, akik abban reménykednek, hogy a mi jő ma­gyar népünket eltántoríthatják a magyar nemzeti címertől és a kereszttől. — A főszékesegyház a délelőtti nagy misén, melyet Szmrecsányi Lajos dr. mon­dott, zsúfolásig megtelt s úgy az istentisz­telet fensége, mint a Nagy János dr. be­széde egyaránt ott marad a lelkek mélyén, mint kedves, szép fölemelő emlék. Függő kérdéseink. A rondán kir. trónörökös Szt. István napján délelőtt magához hivatta Isaák Gyula alispánt, Tralc Géza helyettes polgár- mestert, Soltész Imre csendőrőrnagyot ás Bánó Iván határrendőrségi főtanácsost, a rendőrkapitányi hivatal vezetőjét. A trónörökös előzékenységgel fogadta a meghívottakat s hosszasabban tanács­kozott a vármegye és város közbiztonsá­gáról, majd közélelmezéséről. Az egymásra utaltságot hangsúlyozva kívánta, hogy a katonaságot nehéz munkájában támogassa a mi karhatalmunk, ami természetszerűen a mi érdekünk is. Készséggel jelentette ki, hogy a város lakosságát a közélelmezés­ben a lehetőséghez képest segíteni akarja. E tekintetben hosszasabban tárgyalt a h. polgármesterrel. Első sorban a lakosság száma érde­kelte. A h. polgármester jelentette, hogy a háború alatti s az ország megszállása óta tapasztalt nagyobb mérvű beköltö­zések, mintegy 8000-el emelték a lakosság számát úgy, hogy az ma mintegy 38,000-re tehető: kijelentette, hogy a menekülteknek vissza kell térniük otthonukba. Megjegyezzük itt, hogy ez irányban a tanács a rendőrkapitányi hivatal veze­tőjével már meg is tette a szükséges in­tézkedéseket. A beköltözöttek összeírása megkezdődött s ennek befejeztével haza­utasításukat rövidesen foganatosítják. Más­kép sem a nagy és elviselhetetlen lakás­hiányon, sem a szűkös élelmezésen segí­teni nem tudnánk. A lakások nagy részé­ben idegenek vannak, — az élelmi cikkek kiutalásánál pedig nem veszik figyelembe a lakosság növekedését s e miatt az ide­geneket a városi törzslakosság kárára kell élelmezni. A h. polgármester rámutatott arra hogy a bolsevizmus teljesén /elpusztított Legojabb hírek. — Az újpesti keresztény-szocialista párt gyűlésén Haller István miniszter megnyugtató kijelentéseket tett az élelmezés kérdésében: »Tárgyalásokat folytatunk az ántánt képviselőivel, hogy Budapest lakosságát élelemmel lássák el, mert egyáltalán nem szabad kiéheztetéssel büntetnünk azokat, akik maguk is egy terro- risztikus kisebbség áldozatai voltaks — Lovászy Márton külügyminiszter szerint a kormány egyik legelső köte­lességének tartja, hogy mindenféle politikai üldözést megszüntessen. — A vá­lasztásokat a legrövidebb időn belül a legáltalánosabb választójog alapján ej­tik meg, hogy az eredmény valóban a nemzet akaratát fejezze ki. Aztán vissza­lép a mai kormány. A szegedi kormány, — miután minden kérdést tisztázott a Fridrich-kabinettel, — kimondta feloszlását. — A belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy a kommunizmus vádja miatt letartóztattakat bántalmazni nem szabad, hanem minden hatósági személy­nek minden körülmények között és szigorúan ragaszkodnia kell a jogszabályokhoz és a humanizmus parancsaihoz. (Igen helyes, hogy a polgári társadalom ne járjon a Lenin-fiuk utján. Szerk.) — A vall. és közokt. miniszter részletes rendeletet adott ki azoknak a rom­bolásoknak jóvátételére, amelyeket a kommunizmus az iskolákban okozott. v— Szarvasmarhákat, juhokat, sertést, kecskét, lovat iparigazolványos keres­kedők és mészárosok engedély nélkül vásárolhatnak és szállítási igazolvány nélkül vihetnek, vagy hozhatnak Budapestre és nagyobb husfogyasztási helyekre. — Budapesten — elháríthatatlan akadályok miatt — elmaradt a Szt. Ist- vánnapi körmenet. — Oroszországból. Lenin most már úgyszólván egyedül maradt. Trockij, Lunacsarszki és Csicserin népbiztosok még júliusban lemondottak s már kiváltak a kommunista pártból. — Az orosz vörös hadsereg fegyelmezetlen rablócsapatokká oszlott. Moszkva teljesen kihalt.

Next

/
Thumbnails
Contents