Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-08-20 / 11. szám

gXXVI. évfolyam 11. szám.

Eger 1919. augusztus! 20AjSzerda.

POLITIKAI NAPILAP.

Előfizetési dijak:

Egész évre 80 K. — Fél évre «0 K. — Negyed évre 20 K. — Egy hóra 8 K. —

Egg szám ára 30 fillér.

Szerkesztőség: Eger, Liceurn. Telefon szám 11. Kiadóhivatal: Líceumi mjomda.

Legújabb hírek*-- Kereskedelmi miniszter Heinrich Ferenc lett, az élelmezési tárcát pedig Erlky Károly vállalta. Az uj miniszterek már letették az esküt József főherceg kormányzó előtt.

— A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, mely vasárnap alakult meg, Tormay Cecil vezetésével tisztelgett a kormányzónál és a miniszterelnöknél. Az üdvözlő beszédekből s válaszokból az a vélekedés jegecesedett ki, hogy Magyar- ország ezer éven át keresztény volt s kereszténynek kell lennie a jövőben is, de felekezeti gyűlölködésre kaphatók nem vagyunk.

\ — Haller István miniszter több munkás-küldöttség előtt kijelentette, hogy

a kormány semmi körülmények között nem gondol reakcióra és nem tűri, hogy a munkásság érdekeit bárki sértse. A szervezkedés tökéletes szabadságát biztosítja, de arra ügyel, hogy a szervezkedés a nemzeti élet ellen politikai propagandává ne fajuljon. A munkások megnyugodtak s vezetőik kijelentették, hogy teljes nyugalommal néznek a jövő elé. Minden erejükkel azon lesznek, hogy kivegyék részüket az állam és társadalom újjáépítésének nagy munkájából.

— A szociáldemokratákkal azért nem sikerült a megegyezés, mivel József főherceg visszalépését követelték, ez pedig újabb polgárháborúra vezetett volna. A kormány azonban bármikor kész tárgyalni velők s a békés megegyezést őszintén óhajtja.

— A kormány rendelete értelmében a pénzintézeteknél márc. 21-től aug.

15-ig elhelyezett betétekből egyelőre csak 20 százalék adható ki.

— A közszolgálati alkalmazottak általában azt a fizetést és járandóságokat kapják, — a végleges rendezésig, •—- amelyet 1919. márciusáig kaptak. A tanácsköztársaság idevonatkozó és a fizetésrendezéssel kapcsolatos előlegeit visz- szafizetni nem kötelesek. *

— Huszár Károly vall. és közokt. miniszter, midőn elfoglalta hivatalát, kijelentette a következőket: hangsúlyozta a magyar művelődésnek tiszta magyar szellemben való fejlesztését és a nemzeti szellemű iskola végtelen fontosságát. Elitéli a felekezeti gyűlölködést, mert az ellentétekre vezet. A bolsevista üzelmekben bűnösöket nem tűri a hivatalokban ás iskolákban. Az egyház és állam jogviszonyában visszaállítja a 1918. okt. 31-iki állapotokat. A tanítóság szociális bajainak orvoslása egyik legfőbb gondja lesz. (Ezt annál inkább elhisszük, mert Huszár Károly valamikor maga is falusi tanító volt. Szerk.)

— Axelrod Anna orosz kommunistát kiutasították Ausztriából.

— A minisztertanács Pékár Gyula volt orszgy. képviselőt a vall. és közokt. minisztérium politikai és Imre Sándor dr.-i ugyanoda- adminisztrativ-államtit- kárrá nevezte ki.

— A lengyelek Wolhyniában offenzivát kezdtek.

—- A cseh-szlovák kormány rendeletet adott ki, mely szerint augusztus végén minden idegen állampolgárnak el kell hagynia Tótországot.

— A közélelmezési miniszter a havi liszt-fejkvótát következőképen állapította meg: legnehezebb munkával foglalkozóknak (bányászok stb.) napi 500 gr., könnyebb munkásoknak napi 400 gr., s a legkisebb fejkvóta napi 240 gr. Ez ‘ ha- vonkint 15-, 12- és illetőleg 7.2 kgr.

— Kun Bélának egy Lichtenstein Leó nevű megbízottja húsz millió koronát, sok ékszert, aranyat és drágakövet akart kicsempészni aug. elsején, de fölismerték, letartóztatták és visszahozták Budapestre. — Siklár Andor szőnyegeket, gobelineket és nagyértékű festményeket vitt ki Német-Ausztriába. — Egy Rabinovics nevű bizalmasa 20 milliónyi kékpénzt és 12 kgr. tiszta aranyat vitt magával Bécsbe. — A negyedik megbízott, valami Sasvári nevű, sok millió papírpénzt és tömérdek külföldi értékpapírt akart megmenteni a népvezérnek. — Végül egy háromtagú társaságánál 23 kgr. tiszta, használatlan aranypénzt foglaltak le. Az első küldemény már julius 4-én elindult, tehát Kun Béla már akkor tudta, hogy uralmának napjai megszámláltak.

Hol vagy, István király?...

(T) A várbeli kicsiny harang évente csak egyszer szólalt meg. Azon a napon, mikor Eger népét az ős bazilika oszlopán álló szoborhoz hívogatta.

Es Eger népe évente egyszer felzarándokolt a várba.

Ls egyszer egy évben, egy órára legalább megihlette lelkét a szent király emléke, aki országát ép oly erős talapzatra t építette: a kereszténységre, mint amilyen elpusztíthatatlan kőszálon áll az ő szobra. És egyszer egy évben, egy órára legalább eltöltötte a lelkeket a vár hangulata s a véres múltról, dicső múltról suttogó várfalak, a hazaszeretetről regélő sírbolt, a mohos kövek és rozsdás golyók megdobbantották a magyar önérzetet.

Miért is nem szólalt meg évente többször is a két legszentebb ideál: a hit és a haza?

Akkor nem kellene ma összetört lélekkel, görnyedező testtel, javaink romjain, .álmaink sírhalmain panaszolni, sírni: Hol vagy, István király? . . Téged magyar kíván! . .

Az isteni Gondviselés minden nemzetnek különleges célokat jelölt ki. Egyiknek kezébe kardot adott, hogy legyen az ő bosszúló vesszeje; a másiknak könyvet adott, hogy legyen a többieknek tanító mestere. Egyiknek alárendelte a tengert, hogy hajóin mindenhová elvigye az ő nevét ; a másikra a hegyek mélységeit bizta, hogy kiaknázhassa a föld javait. És a történelem tanítja azt, ha még oly erősek, még oly hatalmasak voltak is ideig óráig : mégis el kellett pusztúlniok mindama népeknek, amelyek céljukat elvesztették szemük elől. De megmaradt, megerősödött az a nép, — ha a néptömegek óceánjában csak egy csöpp volt is, — amely a Gondviselés mutatóujját követte.

A magyar nemzetnek Isten nem adott világra szóló hatalmat; nem adott nyers erőt; nem adta a tenger kincseit s nem a hegyek mélységeit: eszményeket adott csupán, hogy e szent eszmények szolgálatában példaképül álljon a többi nemzet előtt.

Kettőt adott: a hitnek és a hazának szent eszményét.

Neki adta szent István hitét, hogy nyugat felé áttörhetetlen kőfal legyen, a népvándorlás utolsó hullámait felfogó; kelet felé a vallásból sarjadó művelődés fáklyájával világítson a műveletlen népek lelki sötétségébe. És hogy e feladatát megoldhassa, szívébe ojtóttá ennek a föld-