Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-07-05 / 153. szám
y--Ú^'4+rJi:,?*7^ M m egyesüljetek XXVI, ívfolyam. Jé3. seim. Szombat, 1919 Julius S. Szerkesztőség és kiadóhivatal Eger, Jókai Mór-utca 6. a Telefon 106. szám. x Előfizetési difak: Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre 12‘50 K, egy hóra 5 K. IPOL1TIKA1 NAPILAP Ara 20 mi. Hivatalos jelentést a frontokról ma nem adtak ki. i román miniszterelnök lemondott. Budapest, julius 4. Páriából jelentik, hogy az ötös tanács ma délután hosszasabban tárgyalt különböző kérdésekről. Bratianu román miniszterelnök a tanácskozás után Bukarestbe utazott és a királynak beadta lemondását. Budapest, julius 4. Párisből sürgönyzik : A szövetséges hatalmak legtöbb tanácsa tegnap meghallgatta Bratianu és Maklakov előadását, amely szerint Bratianu Bessz- arábiát Romániának, Maklekoa pedig Besszarábiát.^roszországnak követeli. Londonban tárgyalják Tiírnos esászar egyél. Budapest, julius 4. Lyoni távirat szerint Lloyd George bejelentette az angol alsóházban, hogy a volt német császár ügyét Londonban fogják tárgyalni. Tágítás sztrájk Frank- tártban Budapest, julius 4. Frankfurti jelentés szerint Frankfurtban ma megkezdték a vasutasok a sztrájkot. Hirdetmény! A földmivelésügyi népbiztosság 29 fm. n. számú rendelele alapján fel tiivjuk a közönség figyelmét arra, hogy udvaraikon, kertjeikben, vagy földjeiken lévő eperfák közül, csak öreg, nem lombozható eperfákat szabad kivágni, — de ezeket is csakis a kerületi selyemíenyésztési biztos véleménye alapján. — A köztereken és utcákon lévő eperfákat kivágni pedig egyáltalán tilos. Aki használható eperfákat kivág, az a forradalmi törvényszék elé állittatik. Eger, 1919. julius 3-án tart. közig, szak. ülésből. Eger város közig, szakosztálya laj s győzőnek! Budapest, julius 4. Azok, akik a viiágforradalom közeli bekövetkezésében nem bíznak, rendszerint azzal érvelnek, hogy „a bolsevizmusnak csak a legyőzött országokban van kedvező talaja, mivel a győző államoknak módjukban áll a proletáriátus részére oly nagy engedményeket tenniök, hogy ez által megszűnik az a feszültség, mely a tömegeket forradalmi cselekvésre készteti". Hogy ez érv mennyire nem állhat ja meg helyét, arra nézve kellő tájékoztatásul szolgálhat az entente sajtó pesszimista hangja, mely a gazdasági jövőt a legsötétebb színekkel ecseteli. A New york Herald párisi kiadá sának egyik legutóbb ideérkezett számában Pierre Veber tollából igen érdekes és a közhangulatot hiven visszatükröző cikk látott napviiigot. „Hajdanában, — írja Veber — ha egy francia külföldre vándorolt, mindenki bizalmatlansággal fogadta. Miért hagyott el egy országot, ahol minden kellemes, ahol a legolcsóbban lehel élni, ahol az utcák örömmámorban úsznak ? Valószínűtlen, hogy nem a kivándorlóban rejlik* a hiba, aki mindezt el tudta hagyni 1 Azonban az adók, melyekkel bennünket sújtottak, mindezt megváltoztattak ... Most már vége a vidámságnak !.,, Nem dolgozol többé a magad részére, sem gyermeked jövője érdekében I Ha tíz frankot keresel, abból 8 az államot illeti meg. Be nehogy azt hidd, hogy a hátralévő két frank neked marad! Az állam megtalálja a módját, hogy ezt is elvegye tőled. Mindenért há romszcros árakat fogsz fizetni, nem fogsz inni többé, nem fogsz enni többé, nem fogsz dohányozni többé! Nem fogsz szórakozni tibbé. Vége minden fényűzésnek! Ha unatkozol, dolgozz egy kissé többet*. A környéken akarsz lakni, hol a lakások olcsóbbak? A vasúti közlekedés oly drága lesz, hogy kiegyenlíti a különbséget. Nem iszol többé bort, sört, likőrt, hiszen igen könnyít szeszes italok nélkül megélni! Boldog vagy, hogy meghagyjak az ingedet? Vau egy közmondás, mely azt tartja, hogy az a boldog ember, akinek nincs inge; majd igyekezni fognak téged teljesen boldoggá tenni. Adé alá fog ; esni a halálozás, épenugy mint a születés ? És ha nem vagy megelégedve sorsoddal: kivándorolhatsz! Senki sem fog visszatartani! * íme igy fest a győző állam lakosságának jövője! Nemcsak a proletáriátus fog a szörnyű adóterhek alatt görnyedezni, hanem a kispolgárság is. is mindez miért? Hogy mindezt pontosan fizethessék hadi- kölcsöneik kamatait. Az elvakult kispolgárság nem látja, hogy azt az összeget, amit kis tőkéjének kamata fejében kap az államtól, tízszeresen visszafizeti adék alakjában és hogy ennélfogva neki épen úgy érdekében áll a hadiadósságok visszafizetésének álláspontjára helyezkedő kapitalista uralom megdöntése, mint a proletáriátusnak. Még Franoia- országban és a többi kapitalista államban nem látják, hogy a hadi- adósságok visszafizetéséhez valé ragaszkodás egyedül a nagytőkének használ, még nem látják, hogy egyedül proletárkormány az,j melynek módjában áll a terheket az adózókról levenni. Azonban már nem késhet sokáig e ténynek felismerése és ha ez bekövetkezik, már nem késhet sokáig a világforradalom. Az állam gyermekei. Budapest, julius 4. Az áliami eltartásban (menheiye ken) lévő gyermekek védelme dolgában tervezett reformokról az alábbi információkat nyertük, Az állami eltartásban levő gyermekek igen nagy része ma paraszt( családoknál, úgynevezett telepeken van elhelyezve. Akadnak falvak, Í amelyekben 20—10® gyermeket he- lyeziek el egyenként, vagy keftőn- * ként 1—1 nevelőszülőnél, azaz olyan ä családnál, mely a gyermek tartására, I ellátására, állami tartá^dij fejében f vállalkozik. E gyermekek ellátását, a > velük szemben tanúsított bánásmódot, egészségi állapotukat, iskolába- járásukat stb. a helyi teiepfelügye- lőnő ellenőrzi, aki mini szakképzett állami alkalmazott végzi e fontos feladatot. Az elhelyezésnek ezt a módját a tőkés állam találta ki, s igy természetesen számos súlyos hibája van. Egyelőre azonban kényszerítve van- I nak ezt a rendszert megtartani, mert bármennyire alaposan kidolgozott Programm is áll rendelkezésre, az árva vagy elhagyott gyermekek intézeti elhelyezéséről ideális körülmények között való örökbeadásról sajnos még sző nem lehet. Máról holnapra kétszázezer gyermeket inI tézetben elhelyezni, örökbefogad- tafni lehetetlenség, minthogy nincs elég intézet és örökbefogadó. Addig is tehát, mig kellő számú intézet nincsen, a telepek megreformálását viszik sürgősen keresztül, s a legdurvább hibákat kijavítva, legalább átmenetileg türheíővé teszik a gyermek elhelyezésének ezt a formáját. I A telepekre való kihelyezésének egyik nagy hibája az alacsony tartásdíj volt. A nevelőszülő önnek következtében a gyermekre fordított költségeit úgy hozta be, hogy kicsi korától fogva munkaerőnek használta, libát, disznót őriztetett vele, házimunkára fogta. Ennek azután az volt a követkeI zése, hogy a gyermek nem járt iskolába és analfabétaként nevelkedett I fei. A Népjóléti Népbiztosság azért sürgősen|felemelte a 10 és IS koronás havi tartásdijakat 50—ISO koronára. Ezzel nagyobb választást I lehetőség nyílt meg a jnevelőszülők I között és jobb elhelyezést is lehet biztosítani. A telepfeiügyelőRŐk né- £ hány 100 koronás évi tiszteletdiját I is rendes fizetésre emelték, hogy i hivatásként űzhessék eddig mellék- f foglalkozásszerü fontos feladatukat. I — A reform legfontosabb része £ azonban most van megvalósítás élőit. |(A telepeket mintatelepekké fogják í átalakítani. A mintatelep lényege egy napközi otthon, amelybe a menheiyi és falusi gyermekek egyaránt eljárnak. Együtt játszanak, egyforma kedvezményben részesülnek. Ezzel kiküszöbölődik az a különbség, amely a menheiyi és falusi gyermekek között ma sajnos, igen erősen fennáll. A napközi otthonban foglalkoztató, konyha és étkező is van. A konyhát maga a napközi otthon látja el a hozzátartozó gyermekföidből, amelyen gazdasági tanító vezetés« mellett a
