Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-12-31 / 119. szám
EGRI NÉPÚJSÁG. Vármegyei közgyűlés. 227 pontja volt a főtárgysorozatnak melyet a megyei közgyűlésnek le kellett tárgyalnia, emellett két póttárgyjegyzék is volt. Múlt év október 21-től nem volt a törvényhatósági bizottságnak közgyűlése, így nem csoda, ha sok minden szőnyegre kerül, ami eddig a lelkeket nyomta, lassan megy a nagy anyagnak a letárgya- iása. A tegnapi nap sok tekintetben tisztázta az eszméket, világosságot derített több olyan kérdésre, melyek könnyen az ellentétek forrásai lehettek volna. A tegnapi gyűlésen napirendre tértek Baranya vármegye átirata fölött, mely a kormány mellé törvényhatósági ellenőrök kiküldését kívánja Sorra került Veszprém vármegye közönségének átirata Hock János, gróf Károlyi Mihály és minisztereinek megbélyegzése tárgyában, valamint Borhy György th. biz. tag indítványa a magyar királyság melletti állásfoglalás és a Károlyi kormány tagjai vagyonának lefoglalása ügyében. A kérdéshez elsőnek Barsy István dr. bizottsági tag szólalt fel. Rámutat arra, Jhogy a történelem előtt iszonyú felelősség terheli Károlyit és bűntársait s mindazokat. kik tudatosan vitték az országot a destrukció, a züllés felé Károlyit nagyobb bűnösnek tartja Kun Bélánál, mert ez iegalább következetes volt a gazságában. Vádja nem szól azokra — még ha Károlyi közvetlen környezetében dolgoztak is — kik jóhiszeniüek voltak s menteni akarták, amit menteni lehet, ámbár kérdéses, nem vádolhatők-e a munkatársak legalább is gondatlansággal. Felolvassa az /Uj Nem zedék« mai cikkét, mely szerint a nemzeti hadsereg és a kormány ellep tervezett újabb,, t aljas merénylet értelmi szerzője Károlyi Mihály. Aki még ma is érzelmi közösségben lévőnek vallja magát Károlyi Mihállyal és tudatos cinkostársaival, az: hazaárulő Mayer János államtitkár, megyebizott- feági tag volt a következő szónok. Gárdonyi karácsonyi cikkével kezdi Meg kellett érnünk, hogy magyarok gya- 1 áztak meg a magyar lobogót. A társtör- vényhatőságok átiratával nem teljesen ért egyet. Megemlékezik Nagyatádi Szabó Istvánról. aki tagja volt ugyan a Károlyi kormánynak, de sohasem volt forradalmár. Nagyatádi volt az, ki nem tette le az esküt az u. n. nemzeti tanács kezébe s csak végső kényszernek engedve, tette le a kisgazdapárt az esküt az ő (Mayer) vezetésével, de Szabó István ekkor sem volt ott. Hogy mért vett részt Nagyatádi Szabó és ő a Károlyi kormányban, annak rövid története a következő: Károlyi felhívta őt és Szabó Istvánt, hogy vegyenek részt a kormányban, mert ha nein vesznek részt, az antant nem tárgyal velünk és nem kapunk békét. (Az antant-jegyzék kívánta volna minden osztály exponensének felvételét a kor mányba). Ők látták, hogy az ország rohan a bukás felé s elkeseredve engedtek a Károlyi: felszólításának abban a reményben, hogy talán valamit meg tudnak menteni. Azonfelül a legnevesebb közéleti férfiak unszolták őket, hogy vegyenek részt a kormányban 2 . , , — Mi jól tudtuk, mi vár reánk. De nem futamodtunk meg. Mindenünnen kértek bennünket, hogy tartsunk ki. Gyanús ellenforradalmároknak tartottak bennünket. Szabó Istvánhoz a gyanúnak árnyéka sem fér. Kéri, hogy Nagyatádi Szabó Istvánt kifejezetten vegyék ki a megbélyegzettek közül. Török Kálmán bizottsági tag kijelenti, hogy Nagyatádi Szabó ős Mayer János közéleti tisztességére nézve ő, mint koronatanú nyilatkozhatik. Mindketten hűséggel és becsülettel szolgálták a közérdeket Értsük meg egymást. Programmunk közt nincs ellentét. Mindkettőnk alapja a keresztény és nemzeti gondolat. Indítványozza, hogy Nagyatádi Szabó Istvánt ős Mayer Jánost kifejezetten vegyék ki a határozatból. Petró Kálmán dr hasonló értelemben szólal fel. Plősz István (földmives) kijelenti, hogy ők (földmivesek) a legszigorúbb kritikusai Szabó és Mayer működésének. A közgyűlés a társtörvényhatőságok átiratát magáévá teszi azzal, hogy Nagyatádi Szabó Istvánt és Mayer Jánost kifejezetten kiveszi a megbélyegzendők közül. A kormány üdvözlése tárgyában a közgyűlés akként határozott, hogy Peyer és Bárczi minisztereket nem üdvözli, illetve kiveszi az üdvözlendő kormánytagok közül. Megejtettek a választások. Pétervásá- rai főszolgakiró lett egyhangúlag Miklőssy Aladár szolgabirő. Aljegyzők: Lukács Gyula és dr. Bartha István. Szolga bírák: Tömösváry János (84 szavazatból 68} és Dutkay Gyula. A közigazgatási bizottságba az öt kilépő tag hplyére a következők választattak : Mayer János, Babocsay Sándor- Török Kálmán, Beniczky György, gróf Keglevich Gyula. Az állandó választmány 60 tagját választották meg, a földmüvessőg jelentékeny részvételével. A kisebb bizottságok megválasztása után a főispán a gyűlést kedd délelőttre halasztotta. Kedden délelőtt teljesen megcsappant érdeklődés mellett folyt le a közgyűlés. Fehérmegye átiratát a királyság fenntartása tárgyában a közgyűlés magáévá tette, úgyszintén az egri jogakadémia tanári karának feliratát a jogfolytonosság visszaállítása ügyében. Dr. Turtsányi Gyula nyugdíjaztatok. Községi költségvetések és számadások tudomásulvétele után a gyűlés 11 órakor ért véget. HÍREK. Eger, 1919. dec. 31 Felhívás a Keresztén# Nemzeti Egyesülés Pártjának csoportvezetőihez. A szavazók összeírása végett ősszeirási lapokat hordanak házről-házra, ezen ösz- szeirási lapok kitöltése végett legyenek : szívesek a csoportvezetők házről-házra járva, mindenkivel kitöltetni az össze- irási lapot és gondoskodjanak arről is, hogy az igy kitöltött ősszeirási lapot az ősszeirási biztosnak átadják, mert csak az fog szavazni, aki ezt az ősszeirási biztosnak átadja, Ki kell töltetni az ősszeirási lapot minden férfival ha 24 éves elmúlt, ha huszonnégy évnél fiatalabb, de arcvonalbeli szolgálatot teljesített tizenkét héten át, vagyis van a Károly-keressk- ről igazolványa, ki kell még töltetni a szavazási igazolványt minden nővel, ab* 24 éves elmúlt és írni olvasni tud, férfi»« az irás és olvasni tudás nem számit Minden keresztény magyarnak becsületbe# kötelessége az ősszeirási lapot kitölteni, mert ha a keresztény magyar ezt el fogja mulasztani, akkor a kommunizmust segít* újra uralomra, mert a kereszténységnek és a magyarságnak ellenségei biztosan ki fogják tölteni az ősszeirási lapot és leant vaznak majd a keresztény magyarság éllen. Legyen már vége egyszer a magyar nemtörődömségnek Mikor fizet az adóhivatal ? A pénz ügy minisztérium az állampénztárak részére a vasár- és ünnepnapi munkaszünetet el rendelte, miért is, ha a vasár,- vagy un nepnap a hőnap elsejére esik, a tisztviselők és egyéb alkalmazottak állandó illet ményeit az előző hónap utolsó napján, ha pedig a vasár,- vagy ünnepnap 2-ára esik, a nyugdíjasok illetményeit 3-án fogja a» adóhivatal kifizetni A jelen alkalommal tehát az állandó illetmények ma, azaz december 31-én fizettetnek. A villany kérdésében a Szilveszter sem hozott semmi jót Az olaj még Buda pesten sincs, nemhogy Eger felé közeled ne. Egyelőre tehát nincs kilátás villanyra! Elmondhatjuk az egyszeri cigány analogihtf jára: Ez az év is jól kezdődik. Érdekes szinielődásban lesz rótrae Eger nőpszerető közönségének njév nap ján és jan. 4-én a kath. legényegylet nagy termében d. ü. 5 órakor. Az egri földmí- veslegények és lányok Szabó Jánosnak híres pásztorjátékát »A megkerült gyér meket« fogják előadni. Reméljük, a fölrf míves ifjúság jőigyekezetét szívesen fogja a közönség támogatásában részesíteni; Örülünk, hogy a sokak által lebecsült egri földmives ifjúság művelődésvágyásán áx ilyen Szép tanujelét adja. Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Eger város képviselőt«« tülete a minap tartott közgyűlésében egy nagyobb bizottságot választott, amely nek az a föladata, hogy javaslatot tegye* az állomás uj elhelyezésére vonatkozólag Ezzel a határozattal a város polgárainak legilletékesebb képviselete foglalt állást ebben az ügyben. A bizottság kiküldése által tárgytalanná vált a polgármester ur által össze hivott értekezleten jelenvoltak javaslata nak további bírálata, illetőleg az effölött való vita folytatása. Kérem tehát méltó* tassék jelen soraim átadójának visszaadni azt a kéziratomat, amely Kis András elv társ második cikkével foglalkozik. Csupán azt kívánom — stílusom jó hírnevének megóvása végett — megállapítani, hogy a gúnyosan kifogásolt »tetszelgős« szó nincs benne a kéziratomban; ez véletlenül csúszott bele, érette tehát sem a köszöne t sem a gáncs nem engem illet Ez az utóbbi annál kevésbbé, mert cik'-‘ kemben még halavány célzás sincs arra nézve, hogy szakér tővoltom fitogtatásával ős nem érveimmel akarnék polgártársaimra hatni. Még saját állásfoglalásomat is a jelenvolt. «vasúti szakemberek» nyilatkozatával indokolom. Ha tehát K. A. elvtár mégis azt hiszi rólam, hogy (az általa egyébiránt meglehetősen lebecsült) szak ' értők közé tartozom, ugv ezt a meggyő-
