Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-07-18 / 4. szám
2 EGRI MUNKÁS nőm vesz részt, hanem vasárnap tüntetéseket, körmeneteket és népgyüléseket tartanak. A kommunistákon kívül nagyszámú szocialista is a sztrájkban való rősztvétel mellett szavazott, sőt több szociáldemokrata városi bizottsági tag is egyhangúlag nyilatkozott az általános sztrájkhoz való csatlakozás mellett. Valószínű, hogy mégis megállapodnak a 24 órás sztrájkban. A kommunista pártvezetőség vasárnap a Városháztér előtt tömegtüntetéseket rendez, hétfőn pedig az összes keiáiletekben népgyüléseket tartanak. A német független szocialisták pártjának végrehajtó bizottsága felhívást intézett Németország proletáriátusához, amelyben csatlakozásra szólitja fel a julius 21.-Í európai általános sztrájkhoz. A független szocialisták kérik a német munkásságot, hogy tüntetésekkel és gyűlésekkel ; demonstráljanak a nemzetközi szolidaritás mellett, a politikai hatalom eléréséért, a világ- forradalomért és a szocializmus szabadságáért. A Neue Freie Presse jelentése szerint, egész Olaszországban a munkáskamarák — ahol pedig ilyenek nincsenek, ott az újonnan alakult munkástanácsok vették át az élelmiszerkereskedést, a ruhák és egyéb közszükségleti cikkek árusítását és ellenőrzését. A kormányt egyáltalán nem kérdezték meg és a kormány kénytelen tűrni a munkásság föllépését, sőt tűri, hogy a munkástanácsok intézkedéseik végrehajtásánál, a rekvirálásnál ős áruelosztásnál igénybe vegyék a katonaság és rendőrség segítségét. A munkások azoknak a kereskedőknek raktárait, akik nem akarják áruikat 50°/o engedménynyel kiárusítani, lefoglalják. A kereskedők arra kérték a kormányt, hogy az állami monopóliumok árait is 50%-kal szállítsa le, ezt a kérést azonban a kormány elutasította. Pécsből jelentik: Az Abend közli a bécsi kommunista párt egyik vezérének nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy eddigi értesülések szerint az általános sztrájkban Itália, Franciaország, Anglia, Hollandia, Svájcz, Svédország, Norvégia, Dánia, Németország és a cseh-szlovák köztársaság fognak rősztvenni. Belgrádi jelentés szerint, a horvát, szerb és szlovén szak- szervezetek elhatározták, hogy julius 21-ikén általános sztrájkot rendeznek. Az egri múzeum.* Föl kell tárni az egri műkincseket. — Ä hjceumi múzeum sorsa — Készül az uj muzeum terve. Az irók, művészek, tudósok : alkotásai, a művelődés, a szép- j ség s az élet lelki gyönyörűségei, amelyek ezekből a munkál- kodásobkól kisugároznak, eddig csak a kiváltságosak gyönyörűségei és élvezetei voltak A dolgozó milliók, a verejté- - kező nyomorultaknak ezekből a szépségekből nem jutott semmi. A könyvek, a festmények, a szobrok elvoltak zárva a pro- letáriátus elől és csak egy kis részének, egyes nagyvárosok lakóinak volt részük abban, hogy a muzeális műkincseket megcsodálhassa és gyönyörködjék benne. Persze csak akkor, ha munkában agyongyötört, elcsigázott testének a fizikai pihenés mellett lelki üdülésre is jutott ideje. A proletáriátus uralmával ennek a szomorú helyzetnek természetesen szintén meg kell szűnnie s minden ember * számára hozzáférhetővé kell tenni a művészet alkotásait tanulásul, okulásul, lelki üdülésül és föl- | emelkedésül. j Most kell elkövetkeznie annak, | hogy a lakosság minden rétege | az ország minden részében hozzájusson a paloták, egyházak elzárt kincseihez, hogy azok műveljék eszét és nemesítsék lelkét. Ez az uj világnak legelsőbb- rendü feladata. ! A magyaroszági tanácskor mányt ilyen intenciók vezették, amikor a proletáruralóm beköszöntésével rendeletekben hívta fel a művelődési szakosztályok vezetőit, hogy a vidékeken elhelyezett muzeumokatfoglalják le amig a budapesti szakértők közreműködésével megejtik a múzeumok leltározását, ff Ez vonatkozott volna Egerre is, amelynek nagybecsű múzeuma a líceumban van, amelynek leltározása azonban a mai napig sem történt meg, s igy kevésbé] jutottak műkincsei a dolgozók szemei elé. Mivel pedig Eger város amúgy isjpangó, gyenge kulturéletére s a proletáriátus nevelésére nagyon fontos volna, felkerestük dr. Kalovits Alajos elvtársat, a hevesmegyei tanács elnökségéhez tartozó művelődési szakosztály- vezetőjét, hogy miképpen állanak a muzeális ügyek Egerben. Kalovits elvtárs a líceumi muzeum sorsáról a következőleg- nyílatkozott: — Mikor a tanácskormány átvette az uralmat rendeletileg di rektivákat adott a vidéki szakosztályok vezetőinek, hogy a helyenkint elhelyezett műkincseket foglaljuk le és azokat jelentsük be a közoktatásügyi népbiztosságnak. Én is jelentést tettem még március 29-én az illetékes tényezőknek az egri lyceum múzeumának értékéről és a hevesmegyei műkincsekről. Egy későbbi rendelet értelmében a leltározást már régen meg- kellett volna ejteni, mert. addig a műkincsek föltárását és nyilvánosság elé állítását nem rendelhetjük el, azonban a jelentésemre még ezideig választ nem kaptam a közoktatásügyi nép- biztosságtól. A leltározáshoz a népbiztosság küld ki szakembereket, akik gondoskodnak a műkincsek elhelyezéséről is és ha ez a leltározás rövid időn belül nem történne meg, úgy a múzeumot a nyilvánosság számára csak hónapok múltán nyithatnák meg. Pedig a mi múzeumunk sok értékes kincseket rejteget, amelyek megfelelő selejtezések után az egri proletárság művelődésének előmozdításában nagy szerepet játszhatnak, különösen akkor ha azokat szebb épületben, több Hevesmegyében található régiségekkel gazdagítva elhelyeznék. Erre nézve kijelentem, hogy amikor Lukács népiztos elvtárs Egerben időzvén megtekintette a lyceumi múzeumot, terv merült fel hogy a leltározás inegejtése után a képtárt és a régiség és éremgyüjteményt a volt érseki rezidenciába elhelyezve ott állítanánk fel a proletárság részére a múzeumot, viszont a könyvtár helyiségekben levő könyveket régi helyükön meghagyva azokat tartalmuk szerint rendezve a természettudományi- történelmi stb. osztályokra és olvasótermekre kellene felosztani. így érvényesülhetne azután a nagy egri muzeum és ezt a tervet már részletesen most dolgozzuk ki, amelyet a leltározás után a köz- oktatásügyi népbiztosságnak jóváhagyás végett felküldünk. Nagy gondot fordítok azonban arra is, hogy a műkincseknek elszállítását — amennyire hatásköröm megengedi — megakadályozza s remélhetjük, hogy nemsokára a proletárság előtt újra megnyílnak az átalakított muzeum kapui lelkünk művelésére, szivünk gyönyörűségére. Proletárdiktatúra. PARANCS. Megparancsoljuk, hogy Éger városának mi mién házára a vörös lobogót a mai naptól kezdve a. házbizalmiak kitűzzék. Azon házakban hol házbizalmi nincs, a. szomszédos ház bizalmija felelős azért, hogy a vörös lobogó 24 órán belül kitűzessék. Azon házak bizalmijait, melyeken 24 óra múlva a vön»» lobogó nem lesz kitűzve azonnal forradalmi törvényszék elé állíttatjuk, Molnár Dániel, Jakwerth Ede, a Vörös őr kerület kormányzótanácsi parancsnoka. biztos. Proletárdiktatúra. A háztartási alkalmazottak munkaviszonyának szabályozása. A Kor mányzótanács CXXVIII. számú rendeletével tüzetesen szabályozta a háztartási alkalmazottak munkaviszonyát. E szerint háztartási munkával nem szabad állandó munkaviszonyban foglalkoztatni azt, aki 16. élet évét még be nem töltötte. A háztartási alkalmazott élelme zése nem lehet kevesebb vagy rosszabb, mint az alkalmazónak családtagjaié. A munkabért legkésőbb a naptári hónap végén ki kell fizetni. A napi foglalkoztatás ideje napi 10 óránál to vább rendszerint nem tarthat, a kivételesen ezentúl végzett műn, káért külön díjazás jár. A háztartási alkalmazottat hetenként 24 óra inunkaszünet és egy ház tartásban legalább egy észté®-, dót dolgozott, évenként egyszer 15 napi szabadság illeti meg A 24 óra mukasziinet két részletben vehető idénybe, még pecig rendszerint vasárnap délután 3 órától hétfő reggel 6 óráig és ezenfelül a hét egy köznapjá- nak vagy köznapra eső ünnej. napnak délutánján. A munkabér a szabadság tartamára is jár. A A munkaszerződés rendszerint a munkábalépéstől számított 15 rapon belül 3 napi fölmondás sál, külön 14 napi fölmondási idővel, fontos okból pedig föl- mondás nélkül is megszüntethető. A szak- és pártszervezette két, valamint a különböző hatóságokat és intézményeket: felkérjük, hogy közleményeiket naponkint legkésőbb délután hat óráig küldjék be szerkesztőségünkbe, mert máskülönben azok közlése lehetetlen. 1
