Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-12-24 / 115. szám
XXVI. évfolyam 115. szám Eger >919. december 24. Szerda. Előfizetési dijak: Etjész évre 120 K. — Fél évre 60 K. — Ntgged évre 30 K. — Egg hóra 10 K. — Egy szám ára 40 fillér. POLITIKAI NÄPILÄ Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Licenmi nyomda. Telefon szám 11. Több kereszténységet. Az ujjáébredő Magyarország zászló vivői a nemzeti és keresztény politikát tették a jövő kizárólagos programmjává, A keresztény jelszó olyan varázsige lett, kogy e nélkül senki e hazában komoly j akciót nem kezdhet, mert a nemzet nagy ' tömegei az életösztön csalhatatlanságával : tapogatták ki az idők vajúdó méhéből a »emzeti élniakarás egyedüli feltételeit. Nem hallgathatjuk el azonban aggodalmunkat a »keresztény« politika körül •kifejtődő egyáltalán nem keresztény irányzat fölött, mely a kereszténységet csak érvényesülési alkalomnak, »kurzusnak« tartja, mely most »alkalomszerű«, amellyel most együtthaladni »idő és célszerű«. És nem nézhetjük jószemrael azt sem, hogy a keresztény politika és keresztény öatudat sokak szemében üres szó, mely régi, pogány érzéseket és gondolatokat takar. És sokszor épen azok törnek vezető szerepekre, kikre ugyancsak vonatkoznak Krisztus szavai: »Ajkaikkal dicsérnek engem, szi- vök pedig távol van tőlem«. — Ez az irányzat elfelejti, hogy a keresztény ön- tudat|nem pillanatnyi hangulat, nem divatos szólam, nem jelszó csupán, hanem élet, erkölcs 1 A keresztény politika a keresztények politikája. Következésképen ennek a politikának vezető egyénisége csak az lehet, ki ezt a kereszténységet komolyan veszi, saját magában hordja, életével bizonyítja. A keresztény Magyarországot nem szavakból, hanem a keresztény morálon nyugvó elvekkel építjük fel. Addig a keresztény politikát ebben az országban hiába prédikáljuk, mig a lelkek egyéni megszentelődését önmagunkon végre nem kajtjuk s nemcsak a politikában, hanem az egyéni életben is nem valljuk Krisztust. Ez a krisztusi politika megköveteli, hogy saját érdekeinket a köz nagy érdekellek rendeljük alá és levetve minden egyéni hiúságot és ambíciót, csakugyan a kereszténység életérdekeit keressük és ne a magunkét Ez a keresztény politika több morált, több szeretetet, több szerénységet süTget. Ez a politika a krisztusi lelkületre és nem pillanatnyi sikerekre épit. A politika alapja a lélekben van. A ki nem e gránit sziklára épit, a ki a nemzeti újjászületés fundamentumát nem a jellem és az elvek kopogó keménységére és a lelkiismeret tisztaságára építi, a ki a hazához és hitéhez való benső hűség helyett szavak csillogó hiúságát teszi, az ilyen kirakat politikus romokra épit; az a nagy ügynek inkább ártalmára van, mint hasznára, az nemcsak az igazság, de a jó ízlés ellen is vét; az keresztény köntösbe bujtatott pogány! Hihetünk-e azoknak politikai hűségében, kik Krisztushoz egyéni életükben nem hűek? Elvárhatjuk-e, hogy a krisztusi politikát égető kérdéseinél: a keresztény vallás és erkölcs, a keresztény nevelés, a keresztény család, a keresztény házasság s a többi alapvető társadalmi és nemzeti érdekek törvényhozási védelménél, — hívek maradnak-e, kitartanak-e azok, kik most külsőleg keresztényeknek szónokolják önmagukat, de kik Krisztust sziveikben nem hordozzák ? Bizhatunk-e azokban, kiknek kereszténysége a napi profit, a féltett csupor, a sunyi kézfogás, hunyorgó kegyesség? Kiknek idealizmusa szépen fésült szavak, kenetes gondolatok, vasalt nadrág, tisztes elkerülése minden igaz küzdelemnek, minden heroizmusnak. Ez az akamokok, az álláskeresők kereszténysége. A mi kereszténységünk egész lényünkön átvonagló élet, tetterő, a nemzeti lét krisztusilag stilizált szenvedélyes akarása. A magyar nemzet messiásvárására is vonatkoznak a pusztában kiáltónak szavai: «Tartsatok bünbánatot, mert elközelgett a mennyek országa.» Azok, kik hivatást éreznek arra, hogy a nemzet számára «készítsék az Ur útját és egyengessék az ő ösvényeit», tartsanak kétszeresen bünbánatot s tegyék a keresztény nemzeti újjászületés oltárára a bünbánatban megtisztult tiszta szivüket. H. Választási tájékoztató. (Befejező közlemény.) Mikép történik a szavazás eredményének a megállapítása ? Az elnök a bizottság jelenlétében a szavazatokat az urnából kiveszi, azokat felbontatlanul összeszámolja, az eredményt összeegyezteti a névjegyzékben megjelölt leszavazottak összegével, ha nem egyeznek az adatok, azt jegyzőkönyvbe veszi. A boritékot a bizottság egy tagja felbontja, a szavazólapot megtekinti és az elnöknek átadja, aki a kereszttel jelölt nevet felolvassa és a szavazólapot felmutatja, azt a bizottság tagjai megtekinthetik. Minden jelöltnek külön jegyzéket nyitnak a szavazatok összeszámolására. Az eredményről jegyzőkönyvet vesznek föl és az összes szavazólapokat az okmányokkal együtt elküldik a szavazási biztoshoz a végeredmény megállapítása végett Az a jelölt van megválasztva, aki a szavazatok számának a felénél több szavazatot kapott Mikor érvénytelen a szavazás. 1. Ha nem hivatalos borítókban volt a szavazólap, vagy ismertető jellel volt ellátva a boríték. 2. Ha nem a hivatalos szavazólapot használták, vagy ismertetőjellel volt ellátva a szavazólap. 3. Ha a szavazólapon egyik jelölt neve sincs megjelölve, vagy többnek a neve mellett van a kereszt. 4. Ha a keresztjei olyan helyen van, hogy nem lehet megállapítani, kinek a nevéhez tartozik. 5. Ha a szavazólapra valami feltételt, vagy korlátozást irt a szavazó. 6. Ha egy borítékban több szavazólap volt és mindeniken más-más neve mellett van a keresztjei, ha ugyanazon név van megjelölve kereszttel, akkor a szavazat egynek számit. Kell-e szavaznia mindenkinek ? Szavazni mindenki köteles, aki a névjegyzékben fel van véve. Akit valami fontos ok akadályozott a szavazásban, az nyolc napon belül okmányokkal és írásban igazolja elmaradását a választóbiztos előtt. Aki nem szavazott, azt a járásbíróság 5—200 koronáig terjedhető bírsággal bünteti, vagy egyenes állami adóját öt százalékkal emeli és a következő választás alkalmával sem nem választhat sem nem választható. HÍREK. Eger, 1919. dec. 23. Városi közgyűlés A város képviselőtestülete folyó hó 23-án tartotta rendes közgy;ülését, melyet Trak Géza] városi főjegyző, 'h. polgármester, elnök vezetett. Rövid bevezető szavai után elparentálta Kösztler József és Nagy István elhunyt képviselőtestületi tagokat. A kitűzött tárgysorozat tárgyalásának megkezdése előtt Nagy István szóvátette a kisgazda fogattulajdonosok kérelmét, hogy requirált fogataikért munkadijat kapjanak. Elnök erre válaszul kijelentette, hogy az ügyben már megtette a szükséges lépéseket. A választ a gyűlés tudomásul vette. ,
