Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-12-23 / 114. szám
íi szülne, melyből elég volt. A keresztény szellemtől nincs oka félni a lelkiismeretes zsidóságnak sem. Programmjába veszi a katholikus autonómiát. Polemizál azzal a felfogással, hogy a pap ne politizáljon s kimutatja annak abszurditását. A birtokpolitika terén Széchenyi hive. Minél több kisgazdát, minél több önálló középbirtokost kíván, mert ezek a nemzet megingathatlan alapja. A törvényes kisajátítás szüksége alól, ha az ország érdeke kivánja, semmiféle nagybirtokot nem vesz ki. A földvételt azonban hitelszövetkezetek utján kell lebonyolítani. Követeli a családi otthon védelmét, a paraszthitbi- i zományt. Intenzív gazdasági nevelést sür- j get s mellőzhetetlennek tartja a mezőgazdasági kamarák felállítását. Szükég van az állami betegség és balesetbiztosításra s aggkori ellátásra. Az ipar terén a kisipar felkarolandó. Az avult ipartörvényt revideálni kell s az iparűzést képesítéshez kötni. Az önálló iparosok államilag segélyezendők. A munkáskórdésről szólva, hangsúlyozza, hogy ezzel egy fél életen át foglalkozott s szeretne annak a törvényhozásnak tagja lenni, mely ezt rendezi. A szociáldemokrácia, tönreteszi a civilizációt, «ért kirúgja maga alól az erkölcsi alapot. A tisztviselőkről szólva, kiemeli, hogy szabad, független, jól javadalmazott tisztviselőket óhajt látni. Érvényesüljön a tehetség. Pálcát tör a királyság mellett s hangsúlyozza a jogfolytonosság kardinális elvét. Jogilag ma is királyság vagyunk. Lelkes éljenzés közt jelenti ki, hogy az ország területi integritását meg kell védenünk. A nagyszabású programmot feszült figyelemmel hallgatta a lelkes közönség s tomboló lelkesedéssel éltette Eger leendő képviselőjét. A hallgatóságban különösen nagy számmal voltak a földművesek. Dr. Nagy János után Kálnoky Viktor dr. szólalt fel s rövid, de lelkes beszédben hívta fél ' hözönsőget a keresztény és nemzeti alapion álló szervezkedésre. Fél egy órakor ért véget a lelkes gyűlés. Választási tájékoztató. (folytatás.) Hogyan őrzik ellen a pártok a választás tisztaságai ? Úgy, hogy a választási bizottsághoz egy pártmegbizott és egy helyettes megbízottat neveznek *eg és minden szava- zatszedö küldöttséghez egy-két bizalmit neveznek meg azok, akik a párt nevében a jelölést a választási biztosnak átadják. Ezek őrködnek a párt érdekeire és a választás alatt az elnök engedőimével fel is szólalhatnak, a választás végeztével megjegyzéseiket jegyzőkönyvbe vétethetik fel. Ezek a választási meghízottak, vagy bi- salmiak csak olyan szavazók lehetnek, íkik abban a választó k®-ületben laknak. Hogyan történik a szavazók igazolása ? Minden szavazó, aki a névjegyzékjen fel van véve, szavazási igazolványt ;ap és ezzel az igazolvánnyal megy szárazni, azonban szavazatát é. kell fogadni, iá az igazolványt nem is felmutatni, le személyazonossága megállapítható és JN-hiJuüJSAG. a választók névjegyzékében fel van véve. A szavazók személyazonosságát a városi tanács két megbízott, tagja vagy általuk kinevezett két tisztviselő és a párt által kiküldött azonosság?, tanuk igazolják. Ha a személyazonosság kétségtelenül megállapítható, akkor szavazhat az illető, ha a névjegyzékben róla hibás adatok is vannak. Hogyan szavazunk ? Titkosan községenkint (Egerben minden negyedben külön történik a szavazás.) A szavazó helyiségben látható módon ki lesz függesztve a jelöltek névsora, a helyiségben csak a hivatalos személyek és a pártok által megnevezett bizalmiak lehetnek bent. Az elnök a szavazókat csopor- tonkint engedheti be. A szavazás 8 órakor kezdődik és megszakítás néikül tart. A szavazás előtt megvizsgálja a bizottság a szavazatszedő urnát, hogy üi’es-e és lepecsételik, vagy leszögezik, vagy lezárják azt. A választó, amint az elnök asztalához ér, megmutatja az elnöknek a szavazóigazolványát, az elnök átadja a választónak a szavazólapot egy borítékkal. Ezzel a szavazó bemegy egy mellékszobába vagy elfüggönyzött fülkébe, ott megnézi a szavazólapot és annak a képviselő jelöltnek a neve mellé, akit meg akar választani, egy -{- (kereszt) jelet tesz pontosan, azután elmegy az elnökhöz és átadja neki a borítékba zárt szavazólapot, aki azt az urnába teszi. A szavazó, aki irni, olvasni nem tud, vagy annyira tehetetlen magával, hogy nem tud bemenni a szavazóhelyisógbe, nem tudja a szavazólapot megjelölni, vagy borítékba tenni, az kísérőt is vihet magával a szavazó helyiségbe » Olyan szavazólapot, mely nem hivatalos borítékba van téve, vagy ismertető jellel van ellátva, vagy a szavazó nem a szavazófülkében zárt le, az elnök nem fogadja el. Aki leszavazott, annak a neve mellé oda kell irni a szavazójegyzékben: • szavazott». A szavazást egy, vagy két órára kitűzött zárórával zárjuk be. Akik a záróra alatt jelentkeztek, azok szavazatát a záróra letelte ptán is el kell fogadni. HÍREK. Eger, 1919. dec. 22. Pártválasztniány és propaganda ülés. A Keresztény Nemzeti Egyesülés párt választmánya kedden délután 5 órakor a Kát. Körben gyűlést tart. Egyszersmind kérjük a propaganda bizottság alábbi tagjait szives megjelenésre: Dr. Lipcsey Péter, dr. Barsy István, dr. Petró Kálmán, dr. Kolossváry, Mlinkó István, Frindt, dr. Óriás, dr. Székely, dr. Kálnoky Viktor, dr. Szabó Oszkár, Fekecs, Bobkó, Miklóssy Zoltán, Zachetty, Hado- bás. Nagy László, Breznay, Meiszner, dr. Barsy Károly urakat, Ä Kcr. Iparos Körben vasárnap délután Székely István dr. jogakadémiai tanár tartott előadást *A magyar ipar életképessé és versenyképessé tétele* címen. Szép és nagyfokú érdeklődést mutató közönség előtt fejtegette, hogy a magyar ipar, nevezetesen a magyar kisipar mai szomorú helyzetének okát részben a körülményekben, részben pedig magukban az iparosokban kell keresni. Az előbbibe; sorozandók a kisipart nem támogató eddigi kormányok, a miadont magához ragadó nagyipar és az. ipartörvény, egyenesen a kisipar ellen áll fenn. A kis-- iparosok pedig annyiban okai a kisipar hanyatlásának, mivel; alkalmazottaikat nem tekintették idáig tanítandó embertársaiknak, kikre még nagy feladatok várnak hanem csak kihasználandó páriákat láttak bennük. Ezenkívül azonban az is ártott a kisiparnak, hogy a kisiparosok nagyrésae mindennel örömmel foglalkozott, csak iparával nem, mert szégyelte azt. E mindkét rendbeli okok megszüntetendők s hogy m lehetséges legyen, olyan kormányra van szükség, mely minden társadalmi osztály, tehát a kisiparosok érdekeit is szivén viseli és segíti őket a nagyiparral szemben Továbbá megváltoztatantő az ipartörvény is még pedig első pontja azt kell, hogy kimondja, hogy nem tűr kontárokat a kis iparban s mindenki csak ott lehet iparos,, ahol beválik. De meg kell változniok a* iparosoknak is. Dolgozniok kell kedvvei és alkalmazottaikkal együtt s nem szabad magukat az úgynevezett müveit osztály tói elkülöniteniök, annál magukat kevesebbre becsülniük, mert aki ezt teszi, az a műveletlen, a lenézni való. Ha mindezek meg történnek, akkor ismét virágzásnak fog indulni kisiparunk és élet, sőt versenyképessé válik nagyiparral és külföldi iparral szemben. — Az előadás után felhangaé lelkes taps és éljenzés után Balkay Béla elnök bejelentette, hogy a jövő előadást dr. Nagy János fogja tartani. Blazsejovszky Ferenc apátkanonok 1000 koronát adományozott Eger város házi szegényeinek javára. A nemzeti haá sereg felszerelésére Takács Gábor fölél - míves 520 koronát adott. Pénzintézeti hir. Közös megállapo dás értelmében az év végi munkálatok miatt folyó hó 27-én és 31-én az összes helybeli pénzintézetek zárva lesznek. A nemzeti hadsereg felszerelésére Pánczél Árpád gyógyszerész 50 koronát és özv. Liszkai Ignácné részére 20 koronát küldött be szerkesztőségünkbe. #— Zsíros Sándor 400 koronát adomány* zott a nemzeti hadsex-eg felszereléséi*, ugyancsak Liszkai Ignácné részére át koronát és a házi szegényeknek 100 koronát. A jégpálya megnyílt, tehát a jég- sport hívei a korcsolyázó egyesületbe beléphetnek. Beiratási-dij személyenként: Rendes tagoknak 60 korona, deáajegy Sít korona, napi belépőjegy 5 korona, pavilloa használat 2 korona, korcsolya kezelési díj 10 korona. Káló Miklós egri tszéki bíró elleni internálási ügyben hozott határozatot, hivatalos másolatban az alábbiakban közöljük : Másolat: 15087/a. 1919. Hevesraegye alispánjától. Határozat: Káló Miklós, tszéki bíró, egri lakos, koinmxxnista érzelmekkel gyanúsított egyénnek, rendőrhatósági őrizet alá vételét, a rendőr nyomozó osztály javaslata alapján mellőzöm és szabadó« bocsátását elrendelem. Indokok: A nyomozás során nevezett ellen oly terhelő adatok, melyek internálását indokolttá és szükségessé tennék, nem merültek fel. /
