Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-12-11 / 104. szám
EGRI NÉPÚJSÁG. 3 íiveket, a Valkóczi Gyula társait is. Ezek ügyében szerepel Nelken József vörös detektív is. kinek letartóztatását szintén elrendelte az államügyészség. Nelken József ezidőszerint a várban van internálva és majd onnan kisérik át az ügyészséghez. November elsejétől az internáltaktól függetlenül összesen 53 kommunistát tartóztatott le az államügyészség. — Dr. Kalo- vits Alajos ellen ugy az államügyészség, mint az internálási hatóság megszüntette az eljárást. Közigazgatás. A kedden tartott december havi közigazgatási ülésen a következő havi jelentések érkeztek a megyei közigazgatási bizottsághoz: Isaák Gyula alispán dr. Turtsányi Gyula megyei tiszti főorvos nyugdíjaztatása iránti kérelmét jelentette be a bizottságnak azzal, hogy a kérés felett a legközelebb összeülő bizottsági ülés fog határozni. Majd tudomására hozta a bizottságnak, hogy Jankó vies Dezsőt, Eger város polgármesterét a kormánybiztos főispán állásától felfüggesztette s ellene a fegyelmi eljárást elrendelte. Végül rátér jelentésében az alispán az általános me- gyei állapotokra s jelenti, hogy a megye egész területét a Tiszáig a románok ki- üritették, mig a Tiszántúl még hat hevesmegyei falu mindig román megszállás alatt van. A román csapatok által okozott károk összeírása folyamatban van. Az Az eddig beérkezett jelentések szerint az egyes járásokban okozott károk értékben a következők: 1. Hevesi járás 40.964,236 kor., 2. Gyöngyösi járás 17.000,000 kor. 3. Pétervásári járás 7.013.000 kor. 4. Hatvani járás (Hatvan és Osány községek) 6.730,059 kor. 5. Eger város 2.419,166 kor. 6. Gyöngyös város 2.200,000 kor. A tiszafüredi járásból még nincsenek végleges adatok, mig az egri járásban -okozott károk végleges értéke a jelentének rendszertelen érkezése miatt még szintén nincs megállapítva. — A megye közélelmezése a lehető legrosszabb, mert az ehhez szükséges havi vámkeresmény- kóp befolyandó legminimálisabb 40 vaggon liszt helyett még 20 vaggont sem jelentenek a malmok. Ennek okai főkóp a malomtulajdonosok, kik bár sok nehézséggel küzdenek, még sem szabadna ily anomáliáknak elöfordulniok. — A rend helyre- állítása végett a legszigorúbb intézkedéseket kellett életbeléptetni. Ennélfogva rendeletbe adta ki, hogy folyó évi december 1-től az őrlési tanúsítványok használata mindenütt feltétlenül felvétessék. Közhírré teendő, hogy aki őrlési tanúsítvány nélkül visz a malomba őrleni valót s azt a malmost, aki tanúsítvány nélkül fogad el őrleni valót, a rendőrhatóság szigorúan megbünteti. A legszigorúbb büntetés éri azon malmost, aki a vámkeresményt szabadon felhasználja, eladja, vagy bármely módon •elidegeníti. A malmok fűtő anyagáról a lehetőség szerint gondoskodni fog. A malmok legszigorúbb ellenőrzésével a vármegyei és állami utbiztosok bízattak meg, ;akik körletük területén kötelesek a malmokat sűrűn megvizsgálni és a visszaélésekről neki azonnal jelentést tenni Légmán Imre műszaki főtanácsos, mint az épitészeti hivatal főnöke rövid jelentést tett a kiépített közutak állapotáról. Mindenfelé nagy pusztulás van s a megindított építési munkálatok igen lassan haladnak, mert a munkásnép még mindig nem akar dolgozni, legkevésbé pedig 15—24 korona postapénz napszámért; az igás erő kirendelését is a községek im mel-ámmal hajtják végre ügy, hogy sok szór csendőrre van szükség. A remény azonban megvan, hogy rövidesen változnak a nyomorult útállapotok. (Folytatjuk.) ORSZÁG—VILÁG. Clemenceau Londonba megy Clenienceau, mint Parisból jelentik, szerdán Londonba utazott, hogy az angol miniszterekkel tárgyaljon. Amerika — az antant ellen. Egyre erősödik a hir, hogy Amerika meg akar válni európai szövetségeseitől, kikben nagyon csalódott. Francia és angol körökben nagy az idegesség Amerika magatartása miatt. Peger referál. Peyer a tegnapi minisztertanácsban egy órás beszédben ismertette a Népszava ellen elkövetett támadást s annak megtorlását követelte. A minisztertanács, tekintve, hogy Horthy nem volt jelen, nem akart erről a karhatalomba vágó kérdésről dönteni s elhalasztotta Peyer kérésének elintézését. Heinrich lemondott. Heinrich miniszter kilepett a nemzeti pártból és ezért lemondott tárcájáról. A miniszter- tanács a lemondást nem fogadta el, mire Heinrich azt visszavonta. Cseh készülődés uj háborúra. Cseh-szlovák területről átszökött magyar tartalékos tisztek hozzák a hirt, hogy Cseh-Szlovákiában pénteken kihirdették az általános mozgósítást s karhatalommal vonultatják be a bevonulni nem akaró magyarokat és tótokat. Bánréve mellett a cseh csapatok téli állást és drótakadályokat készítenek. Minden jel arra mutat, hogy Csehország háborúra készül ellenünk. Ä magyar ipar végveszedelme. (A vidéki sajtóosztály körtávirata.) Életbevágóan fontos, hogy a külföld a legpontosabban, adatszerűén ismerje meg Magyarország tervezett feldarabolásának várható következményeit, mielőtt a békeokmányok aláírására kerülne a sor. A jövővel való számolásnak ezt a munkáját végezte el gazdasági s főleg ipari szempontból a magyar gyáriparosok országos j szövetsége, melynek a béketárgyalásokon j leendő felhasználására készített nagy terjedelmű és alapos elaborátuma semmi kétséget sem hagy fenn az iránt, hogy a demarkációs vonalaknak országhatárrá való nyilvánítása esetén, hazánk egész gazdasága megrendül, iparunk pedig teljes megsemmisülésnek néz elébe. A lakosság 1#. lekszáma 208 millióról 7'25 millióra zsugorodik. Német-Ausztria után a csonka Magyarország lesz a legkisebb a szomszédos államok között s amig az össztermeléssel foglalkozók arányszáma majdnem tiz százalékkal csökken, a bányászattal; iparral, kereskedelemmel foglalkozókkal- jelentékenyen nagyobb lesz, (23'6 százalék helyett 30 százalék). He miből él most meg a lakosságnak ez a nagy csoportja, ha az ipari termelés teljesen összeroppan? Az ipari összeomlás az eldarabolás után számos okból következik logikai bizonyossággal. Egyik főok a mezőgazdasági helyzet súlyos válságba jutása. Hijján leszünk a legfontosabb nyersanyagoknak s ennek következtében számos iparágunk sorvad el, vagy lesz kénytelen óriási nehézségekkel küzdeni. Zab-, tengeri- és répatermő vidékeink jórészének elvesztésével a magunk zsir és cukor szükségletét is csak félig-meddig tudjuk kielégíteni. Állattenyésztésünk sem lesz fenntartható. Annál kevésbbé állhatjuk a versenyt például a nagyon fejlett cseh cukoriparral. Kender-termésünk és juh állományunk egyaránt Vio részére olvad az eddiginek s ennek folytán egész textiliparunk a legelemibb hazai szükségleteket sem lesz képes fedezni. Az ipari összeomlásnak másik oka lesz a gyári jellegű vállalatok, üzemek és telepek elvesztése, melyek a szomszédaink igényelte területeken vannak, tehát reánk nézve elvesznek. Czelluloze gyáraink, vegyészeti superfosfát szóda, kalap, calciumcarbid, stb. gyáraink csaknem teljesen elvesznek. Megszűnik üveg és papír iparunk. Harmadik tényezője a pusztulásnak az, hogy szénbányáink legértékesebbjeivel együtt minden többi energiaforrásunk is veszendőbe megy, úgymint földgáz, a vizierők és az erdőségek. Szenünk sem tartana 60—65 esztendőnél tovább. Válság okozó körülmény még az is, hogy azok a gyáraink, amelyek megmaradnak a nyersanyagok és energia hiányával birkózva, a románoktól leszerelve, munkagépeiktől megfosztva már alig életképesek. Mindezekhez járul, hogy a kommunizmus volt — merő kísérletei a legtöbb vállalatot óriási bankhitelekkel terhelték meg. Majdnem a csőd szélére juttatták. Szomszédaink területi igényeinek kielégítése tehát egész ipari életünket végveszedelembe sodorja s ezzel nemcsak a lakosságnak számra nézve is igen jelentékeny ipariiző része veszíti el kenyerét ; hanem egész gazdasági életünk is megfosztatik a fejlődés lehetőségétől s azáltal a nyomorúság előbb elnyel minket, azután tovább terjed Európában. i
