Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-12-06 / 101. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG. és az uj alkotmány elkészítésére két ízben külön-kiilön nemzetgyűlést választani ? Vájjon a jogtalan cselekvés jogossá válik-e azáltal, ha megismétlik ? Vagy ugyan miért kell a nemzetgyűlés mellett az államforma kérdését külön népszavazás utján eldönteni? Hogyan születik meg az uj jogrend ezeken a görbe utakon? És bizony az entente követelése vagy elismerése sem teszi a nemzetgyűlést a magyar állam jogszerű törvényhozó és alkotmányozó szervévé s nem adja meg a belső államjogi jogalapot a magyar jog szabályainak mellőzésével megalakulandó gyülekezetnek. Az erő, — még ha az entente túlereje is az, — jogot nem teremthet, csak egy tényleges állapot ideig- óráig való fentartását biztosíthatja. Nézzünk hát egyszer a dolog mélyére s térjünk vissza a joghoz. Kössük össze ismét a jogfolytonosság elszakított fonalát, mert jogfolytonosság nélkül nincs jog, nincs jogrend, nincs békés és nyugodt fejlődés. ' A francia forradalom után, amikor a jogfolytonosság megszakadt, 1791-től 1871-ig, tehát 80 év alatt tizenhárom államformája volt Franciaországnak. Akar- juk-e ennek a szomorú példának a megismétlődését? Akarjuk-e, hogy még emberöltők életereje sivár belső harcokban őrlődjék fel, akarjuk-e, hogy a jog biztos iránytűje nélkül még évtizedeken keresztül tapogatózzunk az állandó zavarok fénytelen és vigasztalan éjszakájában ? Nem-e volt elég izelitő a lefolyt év ezer nyomorúsága, amikor egy év alatt három államforma gázolt át rajtunk: első a népköztársaság, második a tanácsköztársaság államformája, a harmadik pedig az, amelyben most vergődünk, amelynek nevet adni sem tudunk s amelyet csak körülírni lehetne ilyenformán : a jóakaratu tapogatózásnak a királyság felé evező, de a köztársasági formákkal erélyesen szakítani nem merő államformája. Vissza a jogfolytonossághoz! Emellett minden más kérdés másodrendű. Mert akármit építsünk is, eleve kompromittálva lesz azzal, ha nem törvényes ágyból születik s nem a jog tiszteletet parancsoló glóriájával a fején jele- : nik meg. A legbensőbb meggyőződéssel ragasz- j ködöm a monarchikus államformához. De nem habozom kijelenteni, hogy a jogfolytonosság mellett még ez is csak másodrendű kérdés. És nyiltan bevallom, hogy inkább választanám a köztársaságot a jogfolytonosság alapján, mint a királyságot jogfolytonosság nélkül. Mert a jog utján létesített köztársaságban rögtön fel lehetne venni a törvényes küzdelmet a királyságnak a jog által biztosított eszközök segítségével való visszaállítása céljából, — mig ellenben a jogfolytonosság mellőzésével visszaállított királyság egyáltalán nem volna az az intézmény, amely körül egy jogtisztelő és intézményeinek mocsoktalan- sága felett büszke féltékenységgel őrködő nemzet, önfeláldozásra kész hazafias elszántsággal csoportosulhatna. Ezer éves küzdelmes múltúnkban a jogunkhoz való görcsös ragaszkodás tartott fenn minket. És nagy nemzetek között a kis nemzetek fenmaradásának egyetlen fegyvere és biztosítéka csapán csak a jog. Ne rugjuk hát ki magunk alól a jogi alapot. Vissza a jogfolytonossághoz! Az uj nemzetgyűlés ugyan nem állíthatja vissza a jogfolytonosságot, de közremüködhetik annak visszaállításában és előkészítheti azt. Mindenesetre ez a legszentebb feladata. Ebben az irányban működve, jelentős szerepe lehet a magyar jövő uj megalapozásában. Csak olyan képviselőjelöltre adjuk hát le szavazatunkat, aki ezeréves jogfejlődésünk alapján állva a jogfolytonosság hívének vallja magát s ennek érdekében akar a nemzetgyűlésen dolgozni. A jogrend megingatása elég bajt hozott már reánk. Kétségbeejtően beteg állami életünk meggyógyitásához a jogrend visszaállítása az első lépés! Dr. M. K. > , Értesítés. A sorozás gyorsítása érdekében az egri sorozó-bizottság az eredeti soro- zási tervtől eltérően a következőképen fogja a sorozást, illetve a legfiatalabb évfolyamok nyilvántartásba vételét megejteni : december 4-én az 1892., 1891., 1890, és 1889. évi születésűek, december 5-én az 1888., 1887, 1886, 1885. és 1884. évi születésűek kötelesek a sorozáson megjelenni; december 6-án pedig az 1895, 1896, 1897. és 1898. évi születésűek tartoznak nyilvántartásba vétel végett a sorozó-bizottság előtt jelentkezni. Eger, 1919. december 3. Ä sorozó-bizottság. Képviselő jelölés. Dr. Nagy János a képviselőjelölt. A Keresztény Nemzeti Egyesülés egri Pártjának választmánya csütörtökön délután 5 órakor tartotta jelölő ülését. A vá- | lasztmány tagjain kívül nagyszámú érdeklődő is megjelent. 5 órakor nyitotta meg dr. Barsy i István elnök az ülést. Napirend előtt Frint László szólalt fel s szóvá tette egyeseknek azt az érthetetlen magatartását, hogy a sorozáson nem akarnak megjelenni. Aki most nem leszi meg honvédelmi I kötelességét, az nem magyar ember, az l hazátlan bitang. Felhívta különösen a földmüvességet, hogy saját kebelében has son oda. hogy a fiatalság kivétel nélkül teljesítse különben sem terhes honvédelsti kötelességét. A napirendre áttérve, Kóródi Kató»» János párttitkár felhívta a választmányi, hogy olyan egyéni jelöljön, aki lelke mélyéig keresztény meggyőződésű, aki a rá ros érdekeit soha sem fogja szem ótól téveszteni, aki a népé és azé is marad Dr. Barsy István elnök, mielőtt a titkos szavazást elrendelné, kéri a választmányt, hogy minden befolyástól mente sen, tisztán a nagy célt szem előtt tartva szavazzon. A szavazás inegejtetvén, *Jr Nagy Jánost csaknem egyhangúlag Jfgar város képviselőjévé jelölték Körülbelül 1U óra múlva megérkezett Dr. Nagy János, kiért népes küldöttség ment. Frenetikus taps és éljen fogadta, k választmány tagjai vállukra kapták 8 úgy vitték az emelvényre. Dr. Nagy János elfogódott hango# köszönte meg a bizalmat, melyet úgy fogadhat el, ha a város polgárság« ban ez a gyűlölet és visszavonás átkát fü nem kelti. Ö mindig a szivek aranyát a szeretetet becsülte és nem a zsebek aranya: nem az önérdek irányította munkájába». Most mi ne üssük egymást, mikor elleneink marcangolnak bennünket. Tudja, hogy ez a megtiszteltetés az ö 16 éves munkás ságának szól. Ő maga is a népből szár mazik, attól soha el nem távolodott, ennek jutalmául tekinti a mai jelölést. Ha egyetértést és megértést kelt jelölése, nagy hálával veszi azt, máskülönben önként i« félreáll és mint közkatona dolgozik tovább. Nagy László földműves talpraesett szavakkal, meleg szeretettel üdvözölte Nagy János dr.-ban mesterét és a a-óp önzetlen barátját. Az ülés Va 7 órakor lelkes hangolásban ért véget. HÍREK. Eger, 1919. dec. % Ä kékpénz becsülete az utóbbi a'a pókban igen leszállt. A postán tömegese« adják fel a kékpénzt, sót a piacról azt a hirt kaptuk, hogy egy, az idők szelét megérző kofa igy szólt a vevőhöz : — Mán csak inkább postapénzt adjo« a Nacscsága! És ez természetes is. Mert hisz’ mint. tudjuk, a kékpénzért egy csődtömeg : az Osztrák-Magyar Bank felel, melynek va» 5000 milliónyi aragyfedezete, ellenben va» 45 milliárd kibocsátott bankjegye, vagyis a tartozik rovat 90-szer nagyobb, mint a. követel. Úgy, hogy a kékpénz legfölebb 20 százalék erejéig lesz jó, mig a postapénz fedezete az újjászülető magyar állam. Erre az okoskodásra ugyan egy tapasztalt tisztviselő azt jegyezte meg, hogy — akkor minket biztosan kékpénzbe» fizetnek ezután. Vasárnap, a] l/al2 órai misén, a Minoriták templomában Huszthy Zoltán orgonái. Dr. Barsy Istvánná, Dr. Barsy István, Dr. Barsy Károly pedig azon egyházi énekeket éneklik, melyeket az egri túszok, a rákospalotai fogságuk alatt, vasárnapi szent misék alatt énekelgettek.
