Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-12-02 / 97. szám

©

zettség erkölcsi és jogi tartalmát. (A diktatúra alatt uj házassági jogot léptettek életbe. — Üldözték vallásunkat. Papjainkat bezárták, száműzték, legyilkolták. Az egyes keresztény felekezetek közzé éket akartak verni; ők a „forradalmi zsidók.“ Állítsuk tehát vissza a vallást az őt megillető magas helyre. Ne gondolja senki, hogy a vallás kultusza paposkodás. (Igaz, úgy van.) A mi hitünk, vallásunk jnem- esak templombajárásból áll, hanem erkölcsi fék kell, hogy legyen népünk természetében. Ez őrizte meg a néplelket mindenkorra az erkölcstelenség rut mocsaraitól. Különösen az alsó néposztályoknál, a derék falusi népnél a vallás volt az, a mely a törvényeket, rendeleteket, magasabb szellemi műveltséget oly hathatósan pótolta. (Éljen, ügy van.)

Megtámadták magyarságunkat is, bemocskolták nemzeti színeinket, a nemzetköziség vörös rongyaiba akartak eltemetni. Elűzték királyunkat. Ma Magyar- ország királyság, király nélkül. Kezünkben e téren is a jövő. Nemzeti királyság kell, hogy legyünk. Vigyázzunk, olyan királyt emeljünk ezer éves trónunkra, aki ezer veszélyben sem hagyja cserben nemzetünket. (Szűnni nem akaró éljenzés. Éljen a királyság!)

E ledöntött oszlopokat gyorsan helyre kell állítani, hogy nemzetünket megmentsük a halál veszedelmétől. JNehéz lesz a munka. De ne csüggedjünk. A békeszerződés reánk nézve nem sok jót hozhat. Tehát amit itt akarnak tőlünk elrabolni, azt szerezzük vissza más utón. Ápoljuk a nemzeti és keresztény eszmét szivünkben. (Éljen a keresztény Magyar- ország).

Mint a volt néppárt sok éven keresztüli fáradhatatlan harcosa egészen természetes, hogy a nép sorsa mélyen érdekelt probléma előtte.

A »nemzet a nép-. Ez egy óriási erő, ez Magyarország terebélyes fájának gyökere. Táplálnunk, erősítenünk kell ezt, ha azt akarjuk, hogy a fa igazi gyümölcsöt teremjen. Ez előtte a legégetőbb feladat, a népért küzdött sok hosszú éven át. A nép erősítését nagyban előmozdítja a szövetkezetek szaporítása, melynek hivatása, hogy a termelők által produkált

EGRI NÉPÚJSÁG.

termények a magyar faj áltat termeit igazi kincsek maradjanak a magyar faj kezén. A szövetkezetek létesítése az árak alakulására is kihatással lesz.

Foglalkozik a földbirtok politikával. Megállapítja, hogy mily hibás, alapnélküli, nem őszinte földpolitika volt a Búza Barna-féle. A mi földpolitikánk őszinte! Csak azokat akarjuk földhöz juttatni, akik értenek hozzá, reá vannak utalva és szeretik ! (ügy van, igaz). * Ott fogunk adni, ahol van és oda fogjuk adni, ahol szükség van reá.- Nem fogjuk azért senkitől elrabolni, megváltjuk, ellenértékét adunk érte. Birtokpolitikánk keresztülvitelénél természeti körülményekre is kell tekintettel lennünk (Általános helyeslés, közbekiáltások : elvenni a zsidóktól).

Rátér a földműves és kisgazdapártokra is. Józangondőlkodásu, derék magyar gazdák vannak annak táborában, mondja, csak fél, hogy a környezetükben leskelődő Jakabok félre fogják vezetni őket Jöjjenek a mi táborunkba. Itt minden keresztény és magyar helyet foglalhat. (Éljen, igaz, úgy van).

Megmagyarázza, hogy miért kellett a szociáldemokraták által lejáratott szociális gondolatot a párt kebelében továbbra is fenntartani. Kellett a munkásság érdekében. A munkásságot sajátította ki magának legfőképpen a szociáldemokrácia.

Keblünkre akarjuk mi ölelni a hazafias és keresztény munkásokat összeakarjuk egyeztetni érdekeiket a többi társadalmi osztálybeliekkel. Nem tűrjük, hogy a Jakabok a munkásság nevében többé áleszmék hirdetése révén hatalomhoz jussanak. A munkássággal kapartat- ták ki a parázsból a gesztenyét melyet Kún Béláék most megszökve, magukkal vittek. (Úgy van). A jövő gazdasági, ipari, kereskedelmi és pénzügyi politikánknál is érvényesülnie kell a szociális gondolatnak. (ügy van)!

Ki kell emelni az óriási anyagi nyomorban levő magyar tisztviselő kart is a neki nem illő helyzetéből. A magyar közélet tisztasága függ az ő anyagi jólétüktől. — Egy olyan pártot akartunk tehát teremteni Magyarországon, mely minden keresztény és nemzeti öntudattal bíró,

bármely társadalmi osztályhoz fcartozé egyént magába fogadhat. (Éljen.)

Kéri a jelenlévőket, hogy nagyon vigyázzanak a közeljövő választásokon. Ne engedtessék magukat hamis jelszavak kai félrevezettetni. Csak egy lebegje* szemünk előtt: a keresztény Magyarország gondolata. (Szűnni nem akaró zugó taps.)

A lelkes gyűlést Dr. Barsy Istva* pártelnök gynjtó szavai zárták be. Meg köszönte kedves vendégünknek szívességit, hogy közénk fáradt, hogy a keresztény és nemzeti eszme elhintésében ily hathatósan közreműködött.

Lelkében megerősödve, egy szebb, boldogabb keresztény Magyarország r* ményével telve oszlott szét az óriási tömeg Simonyi Semadam Sándor bá tor keresztény harcos feledhetetlen ünnepet szerzett nekünk; távozás* után is mindenkor hálásan gondolunk a rövid ittlétére.

Isten segítse győzelemre a mi szeplőtlen zászlónkat! (J. S.)

*

Este V26 órakor a Katholikus Kör ben beszélt Simonyi Semadam Sándor a« intelligens közönséghez. A Katholikus Kör termei zsúfolásig megteltek. Babocsaf Sándor elnök meleg szavakkal üdvözölte a Kör illusztris vendégét, egykori képviselőtársát.

Simonyi behatóan ismertette a béke- konferencia határozatainak a nemzetek szövetségére, a tengerek szabadságára a munkásügyekre vonatkozó részeit. Rá mutatott, mennyi falsum van az entente megállapításaiban, mennyi kibúvó és a jövő háborúinak magva is benne van Aztán rátért a pénz és valuta kérdésére, Összehasonlitotta Magyarország gazdasági helyzetét a külfölddel.

Előadásának azon részével, melybe* kimutatta, hogy pl. Francziaország súly© sabb gazdasági helyzetben van. mint mi, hogy francia munkás életstandardja aia

— »U-ú-úgy, mondá Zoltán barátunk — hát akkor ön közönséges gonosztevő, mert izgatott a fenállő társadalmi rend ellen és vétett a bölcs szesztilalom ellen j is, tehát nem közénk való, mert mi túszok I vagyunk, kiknek nincs egyéni vétkük! j Reggel azonnal jelentést teszek, hogy önt 1 innét távolítsák el s méltó helyre csukják!* Kacagnunk kellett volna, ha ajkunkra nem fagyasztják a mosolyt. Tökéletlen detektivünk Zoltán barátunk im- pertinens fellépésére egyszerre a pokróc alá bujt, még az orra sem látszott ki. El is kotródott reggel mindjárt, ahogy nyílt az ajtó s többé nem volt hozzá szerencsénk.

Csengetnek — felkelni — hangzik a parancs, mindent összerendezni. Szokatlan volt, de megadással végeztük. »Szent- irmay, Petró, Barsy menjenek le, reggelit kapnak*. Elől-hátul szuronyos őr kíséretében ballagunk lefelé. No fiúk, most uralkodjunk magunkon, vigyázzunk, legyünk erősek, szegény asszonyokat ne ejtsük

jobban kétségbe, ha csakugyan ők hozták be a reggelit s megláthatjuk őket! Köny- nyü volt ezt mondani, de lehetetlen megtenni. Szívfacsaró kép tárult elénk. Nem akartunk szemeinknek hinni, hogy egy éjszaka borzalma ennyire lesújtja őket! Három beesettszemű, sápadt, feldúlt, vér- telen arcú asszony imbolygóit előttünk, kezűkben szorongatva a nekünk hozott reggelit. A »mater dolorosa« festéséhez bármelyiket alkalmas modellnek lehetett volna alkalmazni. Torkunk összeszorult hangunk elcsuklott, nem sok kárt tettünk a reggeliben.

Egy-kettő, végezni, távozni, felmenni! hangzott Minárovics fogházőr durva szava. Fogházőreink közül Egerben ez a 150 centiméteres legényke volt a legdurvább, ezt vakította el legjobban a vélt dicsőség; a legtöbb fogházőrön látszott, hogy nem szívesen teljesiti velünk szemben szomorú kötelességét; de terror hatása alatt, állottak ők is.

Reggel 9 óra tájban megérkezett kvártélycsináló házigazdánk is: Nagy

János vádbiztos. Kijelentette, hogy már nincs úr, a megszőlitás csak »elvtárs * lehet; viseljük magunkat tisztességesen, a szökőst meg ne kíséreljük, »mert aki meg szökik, agyonlövetik«. Nagy János vádbiztos kótyagos volt ugyan már ekkor is a dicsőségtől, de ki lehetett tőle csikarni engedményeket; csak később kapta a »hóhér* predikátumot. Mindig az ő <áldott jószivét» emlegette. Ezt a kijelentését ki is használtuk, belebeszáltük a fejébe, hogy a nemzetközi jog a túszokra nézve miként intézkedik s mivel meg volt szédülve a »nemzetközi* szótól, elhitettük vele, hog^ ha már a proletárdiktatúra minden jogot ős törvényt átváltoztatott is, ha a nem zeti érzést is átváltoztatta nemzetközivé, akkor a »nemzetközi* jog épen a proletárdiktatúrának fő jogforrása, szabályai kötelezőek most is. így aztán lassankint. eltűnt a cseber, behozathattuk saját ágy- i nemünket, saját kosztunkat, nappal a kertben sétálhattunk, szóval kezdett hely zetünk relative tűrhető lenni.