Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-11-26 / 92. szám

XXV L évfolyam 92 szám

Eger 1919. novembei 26. Szerda.

Előfizetési dijak*.

Egész évre 120 K. — Fél évre 60 K. — Negyed évre 30 K. — Egg hóra 10 K. - Egg szám ára 40 fillér.

Igen, szükséges a vasúti állomás!

Kis András gazda uram, piros nadrágot, ezüstpitykés lajbit akar a cigányra húzni. Én cigányt keresek hozzá, azt tartva, ha a nadrág, meg a lajbi az állomás, akkor a keresett cigány a hozzá való vasút. Bizony vasutunk nincs, ha pedig az lesz, állomás is lesz.

Jóformán évtizedek óta szövögetem azon tervet: fővonali! vasutat Egernek. A terv megvalósult volna már, de az 1911— 1912. évi pénzügyi krízis, az 1914. évben kitört világháború, 1919. évvel a forradalmak, fölborították a terv kivitelét, Eger vasútját.

Megvilágítom a terv hátterét Mindjárt szót értünk.

Ezen vasút kérdésével foglalkozók, már véglegesen mintegy megállapodtak az illetékes tényezőkkel, tervük szerint : egy Budapest, Rákos-rendezőből kiinduló Zsámbok, (innen bekapcsolva Jászberény), Hatvan, Nagyréde, Gyöngyös, Mátra- ffired, Domoszló, Verpelét, (innen bekapcsolva Egert), Sírok, Pétervásár, Nádasd, ózd érintésével, Bánrévére befutó, első- osztályú alapépitménnyekkel építendő vasúti vonalat létesítenek. A bekapcsolások is, Jászberénybe, Egerbe, elsőosztályú vonallal készülnének, közvetlen Budapestre és visszafutó vonatpárokkal.

Ezzel csupán Budapest felé nyílna meg az útja Egernek. Azonban a tervezők azon is dolgoznak, hogy Eger átmenő fővonal mellé essék. Ezt a következő módon óhajtják megoldani a tervezők, a kézenfekvő okokból megszűnt tárgyalások újrafelvétele során. A Ruttka- hatvani és a Budapest-nagy^áradi vonal lenne a következő módon összekötve, nomcsak a szemre tetszetős, avagy a kényelemre tekintő módon, hanem a kifizető tarifális szempontoknak legelső sorban való figyelembe vételével. A Kisterenne- verpeléti vonalat átépítik a Verpelét-egri vonalba kapcsolva, ugyancsak ügy az Eger-füzesabonyi szárnyvonalat is. A Debreczen-füzesabonyi vonal elsőosztályu kiépítése a most fölrobbantott tiszafüredi Tisza-hid átépitésével, már a háború során el volt határozva, sőt annak tartama alatt akarták végre is hajtani. Maga után vonná mind ez az amúgy is köny- nyű terepen fekvő Debreczen-Nagyvárad között fekvő vicinális átépítéséibe. Ekként jutna Eger egy fontos, forgalmas fővonal mellé.

Joggal lehetne még beszélni egy Szolnok, Füzesabony, Eger, ;Mónosbél, Nádasd, Bánréve, Dobsina, Poprád között kiegészítendő fővonalról is.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr.

Szerény véleményem szerint az előadottak nyomán, joggal állítom, hogy a vasút fogja meghatározni, hol legyen Egerben a vasúti állomás. Nem alap nélkül kerestem hát a lajbihoz a cigányt.

De tovább fűzöm a dolgot. Akkor sem esnék kétségbe, ha keresztbe kellene építeni a vasút miatt az állomást a város alatt A vasútépítő szakemberek meg fogják oldani a kérdést akként, hogy az állomást Egernek adják Kistálya helyett. Kérem szeretettel, ha majd a Verpelétről jövő vonal, vagy a Szépasszonyvölgy, vagy a Kőlyuk felől búvik be Egerhez, befuthat az a Puskaporostól a patakig építendő személypályaudvarra, a körülbelül a mostani vasúti búza színnek helyére kerülő fölvételi épület elé, amelyhez megnyitnánk a Fő-utcát, a Török-féle ka- nonoki ház telkén és az Érsekkerten át vezetendő, gyönyörű villasorral szegélyezhető úttal. A teher és rendező pályaudvart, — Hatvan mintájára, — a fölvételi épülethez mérten megtört vonalban, a füzesabonyi vonal mentén kiépíthetjük, tetszés szerinti hosszban.

A Verpelét—debreceni vonalnak igy fejállomása lenne itt, ez lehetne az ellenvetés, azonban érvül hozom fel, hogy a Debrecen felől jövő vonat sik téri mozdonya itt úgyis kicserélendő hegyivel és viszont. A jövő fejlesztésre, az akként történő elhelyezés bő helyet adna. A teher pályaudvar megközelítésére a Deák Fereno-utca szolgálna.

A völgyben keresztbe építendő pályaudvarrész, nem jelentene nagyobb árviz veszedelmet, a már meglevő putnoki töltésnél. Egyre megy akár a már meglevő 15 méter széles töltés keresztezi-e a völgyet, akár 250 méter széles.

De föltéve, hogy a völgy keresztezés szélesbitése, a viz veszedelmet fokozza, segítsünk rajta. Levéltári kutatások alapján irt, ujabbi tudományos munkák, a törököket körültekintő és a meghódított területekkel jól bánó népnek tudják. — Nemcak az egri rizskása malomban hántolt és a felnémeti laposon űzött rizstermelés volt az oka a város felső végén emelt é3 később „Posuerunt»-nak elnevezett, de nem gondozott duzzasztó gát emelésének, hanem az is, hogy a bélapátfalvi ős a felsőtárkányi Bükkből leszakadó hirtelen viz tömegét fölfogva, ne zúdulhasson az árvízként a városra és csak annyit engedjen át, a ciframalmi hid boltivei alatt, amennyit a patak városi medre baj nélkül levezet.

Emeljük föl ezt a gátat újból, lesz közmunkánk is. Oda helyezhetünk egy turbinát, a másikat a felnémeti völgy torkolat záró gátjánál, a harmadikat, a váSzerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám is.

ros alatt, az állomás terület által képzendő duzzasztásnál, igy is hiába folyik el a patak és a meleg viz eleven ereje. Ez esetben még a patak partján a városba behozandó villamos is ingyen|hajtó- erőt kap, olaj s kőszén nélkül.

A polgármester úr által, 1919. november 5-iki ankétre összehívott, mindazon, a város közgazdasági és műszaki kérdéseiben döntő befolyással, de egyúttal kellő szakértelemmel bíró egyéneknek figyelmébe óhajtanám ajánlani azon szerény, de sok fontolgatás és vitatkozás árán szerzett tapasztalatomat. Eger nem ipari, nem kereskedői, ősterményt nem piacot domináló mennyiségben termelő város, mint pl. Miskolc vagy Gyöngyös, ilyenné csak fejleszthető. Egernek más természetű kincsei vannak. Isten áldotta hóvvize és fenkölt, lelkű urai és tanítói által ős idők óta teremtett iskolái. Ezek kultur javak, juttathatunk belőle bőven másnak, megélünk fényesen belőle. Ide kell őket hozni könnyen, gyorsan, kényelmes biztosan. Ezt azonban ma csak jó és messze kapcsolódó forgalommal érhetjük el már, vasúttal. Nem ábrándos álom az ismertetett vasúti terv, hanem a kézen fekvő gátló okok szűntével, reálizálandó valóság. Minden, a város jövőjét érdeklő ős érintő tervet irányítsuk és idomítsuk a létesítendő vasúthoz, még a fürdő-, város fejlesztés munkáját is.

Még egy végső szavam volna Kis András uramhoz. A műutainkat bizony javítani kellene. De az asphaltos út javításához nincs anyag: asphalt, cement stb. Nem találná-e jónak és helyesnek, ha a város vízvezetékének, csatornázásának, lehetséges föld és kapcsolatos munkáját megkezdenék. Sok munkanélküli földműves, iparos jutna napszámhoz, keresethez. Hisz ezt előbb utőbb úgy is meg kell csinálni föltétlenül. Egy szakember, — a vízvezetékkel kapcsolatosan fölhozom, — azt beszélte nekem: Ne kereskedjünk mi vízért Tárkányban vagy a Bervában. Van itt tenger mennyiséget adó forrásvíz a helyünkben, a melegvíz. Kitűnő jó ivóvíz, nemcsak azok mondják, a kik állandóan isszák, hanem a vegyelemzö tudósok is ezt állítják. Ne menjünk oly messze, sokat spórolunk a vezetéken, azután az egri ember nem látta még a melegvíz kiszáradt fenekét, de csak szivárgó Berva patakot, már sok felnémeti látott.

Egernek igen, szüksége van nagy és új állomásra, de előbb vasút szükséges hozzá! Építsünk, dolgozzunk tervszerűen, a munka nyomán fakad az áldás, földművesnek, iparosnak, kereskedőnek, polgár nak, úrnak egyaránt. y. s.