Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-11-23 / 90. szám
XXVt. évfolyam 90 szám Eger i919. november 23. Vasárnap. Előfizetési dijak: Kt;#sz évre 80 K. — Fél évre 40 K. - N'pgged évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Egy szám ára 50 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám lí. LEGÚJABB HÍREK. (Budapest.) A politikai körökben felmerült azon aggodalom, hogy a keresztény állásfoglalás után Apponyi vállalkoznék-e aktív politikai szerepre? A keresztény pártok azért kifogásolták Apponyi kibontakozási kísérletét, mert úgy vélték, hogy személyét az entente kifogásolná. Clerk a párisi békekonferenciához fordult, hogy egy az Apponyi elnöklete alatt álló kabinettel rokonszenvezne-e az entente akarata. A válasz megérkezett és egyáltalán nem kedvezőtlen Apponyira. (Budapest). A kibontakozás folyamán nagysúlyúnak mutatkozik a külügyminiszteri állás betöltésének kérdése. Jól informált körökben arról beszélnek, hogy a dezignált miniszterelnök Windischgrätz herceget akarja megnyerni a magyar külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjéül. (Budapest). Az oláh csapatok visszavonulása a Tisza és Duna közén állandóan tart. Szolnokot 22-én ürítik ki. Nov. 23.-án az utolsó oláh katona is átlépi a Tiszát, hogy folytassa visszavonálását egészen a demarkációs vonalig. (Budapest). Magyarország megmentése érdekében az Amerikában élő magyarok imponáló propagandát fejtenek ki. A magyarok három képviselőjét a szenátus külügyi bizottsága meghallgatta. A magyar nép j'ivőjét — mondották — Wilson 14 pontjára alapozza; a magyarok a népek önrendelkezési jogát a maguk számára is érvényesíteni akarják. A magyarok állásfoglalása a szenátusra mély hatást tett. (Bécs). Megbizható értesülések szerint az osztrák monarchisták egyik legközelebbi terve, hogy megszervezik a fehér hadsereget és a parancsnoki tisztre Kövess tábornagyot kérik fel. (Budapest). A román hivatalos lap jelentése szerint, a románmagyar vámvonal Erdély és Magyarország között Apahida, Brád, Déva, Lugos és Versec városoknál lesz. Ez egyben a békekonferencia által megállapított határ lenne. (Budapest). A politikai helyzet teljes tisztázódása után Apponyi belép a keresztény-nemzeti egyesülés pártjába. (Budapest). Huszár Károly az egyes pártok delegáltjai előtt nagyhatással fejtette ki politikai programmját. A delegáltak megegyeztek Huszár személyében. (Budapest). Apponyi elvállalta a békedelegáció elnöki tisztét. (Budapest.) A választások határidejét egy hónappal kitolják. (Budapest). Az államforma kérdésében általános népszavazás lesz. A nép dönt affelől, királyságot akar-e, vagy köztársaságot. (Budapest). A miniszteri tárcákra, pártközi megegyezés alapján, a következők jelöltettek: Elnök: Huszár Károly. Földmívelés: Rubinek Gyula. Kultusz: Haller István. Igazságügy: Dr. Baloghy György. Kereskedelem: Heinrich Ferenc. Hadügy: Friedrich István. Külügy: Somsich. Népjólét: A szociáldemokrata párt egyik vezérembere. Közélelmezés: Nagyatádi Szabó István. Tárcanélkűli miniszter: A keresztény munkások egyik vezérembere. A többi tárca tekintetében is alapos a remény a megegyezésre. A propaganda minisztérium megszűnik. (Budapest). A belügyminiszter Beniczky Ödön marad, államtitkárja: Ábrahám Dezső. Városunk faellátása. Eger város közönsége túlzott igényeket támaszt az egri érseki uradalommal szemben tűzifával való ellátása tekintetében, miért is és a fa árának változása miatt is, szükségesnek mutatkozik a tájékoztatás. Az egri érsekségnek nincs annyi fája, amennyi még csak megközelítően is fedezhetné Eger város összes szükségletét és még ezt a mennyiséget sem képes az újonnan épített iparvasút az egri rakodóba leszállítani. A vasút szállítóképességé átlag naponként 100 köbméterre volt előirányozva ; azonban — sajnos — a szerződésre kötelezett Egri Hordó és Faárűgyár r. t. nem szerzett, vagy nem szerezhetett be olyan gépet, mely ilyen szállítást megbírna, a vasutat is igénybe veszi idegen cég is és igy a legnagyobb erőfeszítéssel is csak 60—70 köbméter a napi leszállított átlag, mely a felsőtárkányi és egri rakodó között oszlik meg. A vasútnak már 1919. január 1-én üzembe kellett volna helyeztetnie a szerződés szerint, de tényleg csak november 1-én indűlt meg; a gyermekbetegségeken még nem esett át és fa helyett gyakran kell szállítania pályafentartási anyagokat. A helyzet ma az, hogy a kőszén hiái ! 1 nya miatt több fa lenne szükséges, mint máskor, holott sohasem állott kevesebb rendelkezésre, mint ma. Ennek pedig nem a termelés hiánya az oka, hanem a min- den téren rettenetes károkat okozó proletár-diktatúra s Egerben Vályi és hasonló társai esztelenséggel párosűlt gazsága. A szörnyű korszak alatt detektívek figyelték a »volt érsekuradalcni hivatalt«, utalták a fát derűre-borura s mivel néha a tisztességes közönség érdekére is figyelemmel akart lenni a hivatal, s nem akarta foganatosítani az őrületes rendelkezéseket, ennélfogva egyes tagjait forradalmi törvényszékkel fenyegették. 1919. évi április 15-től kezdve — tehát a fűtési idény megszűnte után! — aug. 1.-ig kiadattak az érseki uradalommal 65,000 qv tűzifát, melyből csak mintegy 5000—6000 q. ment falvakba, a többi Egernek jutott. Már pedig 60,000 q körüli fát az illetők csupán főzéshez nem használtak fel s igy kétségtelen, hogy sokan halmoztak. Valósággal tömték a pénztárt a hamisított fehérpénzzel! A vevők is jól számítottak, mert megszabadultak a hamisit- vány-pénzektől, ellenben az Érsekségnek ezzel nem kevesebb, mint 300,000 korona vesztesége származott a fehérpénz érték- csökkenése következtében. Kevés fa áll tehát rendelkezésre s lehetetlen az egri Érsekségnek a közönség kívánságát teljesítenie, a közintézményeket, iskolákat, internátusokat, tisztviselőket ellátnia ős még saját alkalmazottainak illetmény-fájukat is kiadni Az érseki uradalom sajnálja, hogy a közönséget az újabb termelésig még úgy sem tudja kielégíteni, mint máskor, alig 20 köbméter fa áll rendelkezésre napi eladásra, ami úgyszólván csöpp a tengerhez képest. Az szinte természetes, hogy mindenki törekszik a fát az érseki uradalomtól é* különösen az egri rakodóból beszerezni, mert ma Magyarországon itt legolcsóbb a tűzifa. Mikor az Érsekség előzetes számításait megtette, eltekintett a 300.000 koronás veszteségtől, noha üzleti szempontból ennek kalkulálása is természetes lett volna, — azt hitte, hogy az egri rakodóban a fát köbméterenként 70 koronáért adhatja, noha már ekkor is 150—200 koronáért adták mások. A helyzet azonban odafajúlt, hogy az az ár többé tarthatatlan. Ma már a kitermelt fának egyedül a vasúti sinekig ▼aló közelítési költségei is többe kerülnek, mint máskor az összes kitermelés és házhoz való szállítás. A napszámosok kikötései: kékpénz, búza, szalonna, sö, petroleum, lábbeli stb. És ha az Érsekség ezt a szükséglethez képest kevés famennyisé
