Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-11-01 / 72. szám
EGK! NÉPÚJSÁG. vatva, hogy Magyarország államformáját megváltoztassák vagy meghatározzák. A nemzet fog ebben a kérdésben dönteni, s tudjuk és egy pillanatig se kételkedünk abban, hogy mi lesz a döntés. Szentül hisszük és reméljük, hogy egy. magyarul gondolkodó s a nemzet lelkét megértő király vezetésével mielőbb megkezdhetjük romokban heverő hazánk és alkotmányunk újjáépítésének fáradságos, de férfiakhoz méltó és egész férfiakat követelő munkáját Dr M. K. Zsidókérdés. Nem bölcselkedni, nem szenvedélyes- kedni kell a zsidókérdés körül, hanem rámutatni a száraz adatokra, melyek napnál világosabban megmondják : Miért van zsidókérdés? Olvasd magyarom! És okulj! 1) 100 holdnál nagyobb birtok volt 1910-ben Magyarországon Horvát-Szlavon- ország kivételével 17.565,152 hold. Ebből a zsidóké volt mint tulajdon 2.116,279 hold, mint bérlet 2.715,198 hold. Zsidőkézen volt tehát összesen 4.831,477 hold. 100 holdnál kisebb birtok volt az or- szágban36.857,246 hold,hogy ebből hány holdat birt a zsidóság akár mint tulajdonban, akár mint bérletben, biztos adataink nincsenek. Csak a következő adatokat ismerjük: 50—100 holdas birtokos volt 54,649, ebből zsidó 1257 ; 50 holdon aluli birtokos és bérlő volt 1.785,526, ebből zsidó 6534. 5 holdes birtokos volt 958,835, ebből zsidó 3272. így volt 1910 elején. De adataink szerint 1910 szeptembertől november 15-ig újabb 33,000 hold birtok jutott zsidó kézre. 1911. év januárjától számítva 15 hónap alatt 106,000 hold nagybirtokot vettek a zsidók. És azóta, különösen a hadiszállítók és hadiinilliomosok kezére hány hold ment át?! Erre még adataink nincsenek, de bátran következtethetünk, hogy' a magyar földnek több mint egy negyede zsidó kézen van. Ezzel szemben gazdasági cseléd volt az országban 502,001, ebből zsidó volt 765; mezőgazdasági munkás volt 1.216,944, ebből zsidó 2852 (valahol Mára marosban, vagy a földmivesek által tartott zsidó ieiencgye- rekek); gazdasági tisztviselő, intéző volt 9657, ebből zsidó 2559. Bányászatban, ko hászatban nincs zsidó de bányaigazgató az van. 2} Önálló iparos volt az országban 440,021, ebből zsidó 64,857 ; ipari tisztviselő (iparfelügyelő stb.) volt 28,689, ebből zsidó 13,840 (46 °/o); ipari munkás volt 844,955, ebből zsidó 75,021 (6 4 •/„). És a szociáldemokrata munkás vezérek legalább 70 °/o zsidó. 3) Önálló kereskedő volt 124,843 ebből zsidó 67,676 (52 %); kereskedelmi tisztviselő volt 44,851, ebből zsidó 23,935 (52°/o); kei'eskedelmi alkalmazott volt 105,296, ebből zsidó 36,735. 4) Közlekedéssel foglalkozók szánta volt 22,308, ebből zsidó 4132. Vasúti, posta telefon stb. tisztviselő volt 28,371, ebből zsidó 3674 (13 %)í segédszemélyzet volt 135,485, ebből zsidó csak 3258 (23 %). 5) Nem mezőgazdasági napszámos volt 203,085, ebből zsidó csak 5057 (2 4 %.) 6) Állami, megyei, községi tisztviselő volt 41,442, ebből zsidó 2169 (5 •/«.) A szegény tisztviselők között felel meg számuk a zsidók létszámának. Tisztviselőnek lenni nem jövedelmező. Igazságügyi alkalmazott (bírák) volt 25,651, ebből zsidó 6447 (25 %) ; ügyvéd volt 6743, ebből zsidó 3049 (46 %). Tanügynél tanitó, tanár volt 56,399, ebből zsidó 5436 (9.5 %.t Hatósági orvos volt 2065, ebből zsidó 898: magánorvos 2065, ebből zsidó 1285 (50 8 */#.) 7) Újságírók között minden százból 48 zsidó, korcsmáros, vendéglős, kávés között minden százból 41 zsidó 8) 64,300 középiskolai tanuló közül 14,804 zsidó; az ország 205 középiskolája közül 54 iskolában több volt a zsidó, mint a keresztény' és a zsidóság csak egy négy- osztályú középiskolát tartott fenn a maga pénzéből. 9) 1904-ben a pénzintézetekben a zsidóknak volt 240.225,000 korona, a keresztény magyaroknak 214.129.000 korona tőkéje. És azóta? Erre nincs még adat. De a -Zsidó Szemle« nevezetű újság, az sejti, így ír 1912. jul. 15-én; »Mi csak örülni tudunk, ha a zsidó tőkét organizálják bárminő jelszavak alatt, csak zí#dó célokra történjék a szervezés.« íme, a jelszó 1 ehet magyai’, liberális, talán még keresztény is, de a cél csak zsidó lehet. 10. Budapest inagya-re vagy zsidó ? Polónyi Géza adatai szerint a tanács 42 tagja között csak 6 keresztény volt, 400 bizottsági tag között 202 keresztény 198 zsidó, 97 póttag között 50 zsidó 47 keresztény; közigazgatási bizottságban 5 kér. 5 zsidó; fegyelmi választmányban 1 kér. 1 zsidó, igazoló választmányban 3 kér. 6 zsidó, bíráló választmányban 1 kér. 4 zsidó, központi választmányban 17 kér. 19 zsidó; kijelölő választban 2 kér,-4 zsidó; munkásjőléti bizottságban 9 kér. 11 zsidó; jogügyi bizottságban 6 kér. 9 zsidó; közrendészeti bizottságban 4 kér. 6 zsidó; iparügyi bizottságban 5 kér. 15 zsidó; katonaügyi bizottságban 15 kér. 17 zsidó; közlekedési bizottságban 12 kér, 19 zsidó; köztisztasági bizottságban 8 kér 12 zsidó; pénzügyi bizottságban 16 kei'. 24 zsidó; közélelmezési bizottságban 6 kér. 14 zsidó; közegészségügyi bizottságban 14 kér. 16 zsidó; könyvtári bizottságban 2 kér. 4 zsidó; állandó gyógyfürdő bizottságban 12 kér 14 zsidó; közvágőhidi bizottságban 7 kér. 14 zsidó. Ebből lehet megérteni miért volt a forradalom alatt a nemzeti tanács 19 tagja közűi 10 zsidó, a 22 népbiztos közűi 20 zsidó, miért vezettek a forradalomban, a szociáldemokráciában, a kommunizmusban oly nagy százalékban? A mindenáron való előretörés, a jó pozíciók elfoglalása faji tulajdonságuk. Mire tanítanak ezek a száraz számok ? Először arra, hogy minél jövedelmezőbb valamelyik foglalkozási ág, annál több benne a zsidó, a nem jövedelmező, nehéz foglalkozásban vagy nincs zsidó, vagy csak kevés százalékban; másodszor az ország gazdasági életében a legjobb helyeket túlon túl megszállták a zsidók és mivel a gazdasági erő a nemzet életében a legnagyobb tényezők egyike, mellyel nemzetet felemelni de rabszolgasorba taszítani is lehet, ezért a zsidóságnak ez a gazdasági túlsúlya a nemzet életébe vág; harmadszor a zsidóság azért küzd a felekezeti irányok ellen, mert liberális és más jelszavak mellett könnyebben el tudja palástolni fajának veszedelmes térhódítását^ a nemzet életében ; negyedszer bár a fenti számok oly világosan szólanak a zsidók nagy jólétéről, gazdasági szerepükről, mégis a zsidó újságírók, a zsidók által megszerkesztett és vezetett Szabadkőműves páholyok, szociáldemokrácia, Galilei körök, Társadalomtudományi társaságok, Szabadgondolkodók köre a magyar birtokos osztály és a keresztény egyházak ellen izgatták a tömeget, hogy így eltereljék magukról a figyelmet. Dr. N. J. [Folyt, köv.) Levél egy letartóztatott kommunista feleségéhez Elvtársnő! Hallom, hogy neheztel, amiért a férjét három-négy hete fogva tartják. Hallom hogy haragszik, mert nem mennek segítségére, védelmére a burzsujok. Hallom, hogy mérgelődik, mert nem mehet be mindennap az. urához. És hallom, hogy dühöng, amiért vége a kommunizmusnak. Kedves Elvtársnő! Legyünk csak igazságosak és vizsgáljuk az esetet elfő gulatlanul. Ugyebár elfogták a férjét, aki szép, világos, egészséges szobában van azóta. Reggelit, ebédet, vacsorát otthonról kap. S, mert a kommunizmus alatt volt módja a férjének ahhoz, hogy «szedje az epret,» a jó kosztra van elég pénz. Kedves férje a saját kényelmes ágyában alszik, tiszta ruhát rendesen vált s olvasni valót is vihet be neki, meg apróbb kényelmi tárgyakat, mint szappant, fésűt, kefét stb. Ezen kívül senki nem szól hozzá durva szót. Ugye igazságos, komoly, pár tatlan bíróság elé kerül. S ha csakugyan annyi jót tett a kommunizmus szolgálatú - ' ban, mint Ön mondja, nyugodt lehet, hogy egy bajaszála sem görbül meg. Idegeskedésre tehát egy csepp okuk sincs. Lássa! kedves Eltársnő, mi nem voltunk ilyen testi-lelki jólétben, ilyen nyu yodt biztonságban. Minket egész másképen kezeltek. Egernek legelőkelőbb, legderokabb polgárait hurcolták el, — hogy csak a túszokról beszéljünk, — minden ok nélkáL, ártatlanul. És hányat vertek agyba-főbe e derék nriemberek közül úgy, hogy lövésre készen tartott fegyverek közé állították ! És ugy-e emlékszik, hogy hány előkelő úri asszony sirt, zokogott a Tör vényház előtt, mert az urához nem eresztették be. És némelyiknek négy kis gyér meke is ott sírt körülötte: siratták halálos veszedelemben forgó, ártatlan atyjukat. Említsek-e olyan - előkelő tisztviselőt, akinek nem volt szabad tiszta ruhát kapnia s két hét alatt kikezdték testét a teívek? Vagy emlékeztessem-e arra, hogy ismeretlen helyre hurcolták vonszolták el annyi jelesünket akkor, amidőn az ártatlan túszok igen könnyen juthattak és jutottak a két Hollán és a Návay sorsára a terroristák kedélyeskedő tréfálkozásaiból Pedig azok igazán a legelejéből valók voltak a magyar nemzetnek éppen úgy, mint Eger érseke is! . . . Eszébe juttassam talán k. Elvtárs nőnek, hogy micsoda testi-lelki kínzásokon mentek keresztül Eger legjobbjai Budapesten a Markó-uteai fogházban? Figyelmébe ajánljam-e, hogy legérdemesebbjeink a marhaszállító kocsi szemetes fenekén feküdtek egymás mellett akkor, amidőn a csehek elől menekülve az egész kommunista pereputty első osztályú kupéban fe- szelgett? . . ., De nem folytatom, k. Elvtársnő, mert hiszen úgyis tudja mindezeket. Csak annyit ajánlok: ne nehezteljen, ne haragudjék, ne mérgelődjék, ne dühöngjön, mert — nies igaza. A Maga ura jó helyen van és kényelemben. Semmi veszély nem fenyegeti. . . Mivelünk úgy bántak, ahogyan a legutolsó gonosztevővel sem szabad s életünk egy percre sem volt biztonságban . . És nem volt semmi (fegyverünk, csak a türelem . . . Tűrjenek egy kicsit Kegyetek is . . . Erre kéri egy elhurcolt burzsuj. Köszönet az ingyen könyvekért i Alföldi Dávid dr. ügyvéd"úrnak, amelyek| kel minket földmiveseket oly bőkezűen megajándékozni kegyes volt. Igazán nagy hálával vagyunk ezekért iránta, mert másként az én kezembe sem kerül belőlük, ha egy makiári negyedbeli legény a bűzből meg nem ment a részemre egy jól megpörkölt példányt, mert én ilyen férc mun káért nem három koronát, de három fillért sem adok, illetve adunk. Mivel pedig elolvastam, engedje meg kedves Galilei Alföldi úr, hogy a le szűrt tanulságot el is mondjam hálából, röviden. Mindenek előtt kérem, hogy ha máskor a «mi népünkről« beszél, ez alatt ne minket földmiveseket értsen, hanem szigorúan az önök
