Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-10-29 / 69. szám
XXVI. évfolyam 69. szám. Censurat: Sit. T. Gherman. Eger 1919. október 29. Szerda. EGRI NÉPÚJSÁG Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negyed évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. LEGÚJABB HÍREK. (Budapest). A fővárosnak Mardarescu román tábornokkal folytatott tárgyalásai eredményeképen legközelebb 1000 vaggon búza érkezik a Tisza vidékéről Budapestre. (Budapest). Múlt éjjel könnyen súlyossá válható vasúti baleset történt Herceghalomnál. Ugyanis a fenti állomástól 200 lépésre egy tehervonat kettészakadt s míg az előrésszel a gép tovább rohant, a visszamaradt vaggonokba beleszaladt az éppen arra rohanó bécsi személyvonat. Számos kocsi összetörött, de szerencsére sem sebesülés, sem haláleset nem történt, mivel a személyvonat vezetőjének sikerült még idején meglehetősen megfékeznie a rohanó gépet. (Budapest). George Clark budapesti tárgyalásai során tegnap délelőtt Zoltán Bélát fogadta, délre Andrássy és Vázsonyi kaptak meghívást, ugyancsak mára kaptak meghívást Ugrón Gábor, Varjassy Lajos, Vázsonyi Vilmos és Bárczy István, kik együtt jelennek meg Clarknál. (Budapest). Pogány József v. népbiztos atyja öngyilkos lett. (Budapest). Ereky miniszter a keresztény nemzeti egyesülés pártjában kijelentette, hogy naponta hatvan-hetven vaggon cseh zsírt kapunk cserébe gyapjúért. (Budapest). A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melyben hatálytalanítja a Szende féle adórendeletet. (Budapest). A kormány Kún Béláék kiadatása ügyében tizenegy aktát küldött át az osztrák kormánynak. Az első számú bizonyítja, hogy Kún Béla Péterváron a vörös gárdába belépni vonakodó magyar tiszteket agyonlövette. A többi akták is mind súlyos bűncselekményekkel vádolják Kún Béláékat. szerző ellen, mert azt állítja, hogy »öldöa- ték« a zsidókat. Hol maradt az ügyvédi kritérium ? Most tudjuk meg, óh jámbor olvasó azt is, hogy a zsidók már Árpáddal jöttek be a hazába. Ennek értelmében módosítani fogjuk a Kúnfi által úgyis halálra ítélt történelmünket. (Folytatjuk.) K. R. J. Alföldi Dávid megint irt egy könyvet. Egy letűnt nagg politikus keservei. «Nem valami naggoti lehet csodálkozni azon, ha a zsidó, akiben úgyis meg ltek minden önérzetet, becsületérzést, a többeknél igazságtalanul veszendőbe | ment pénzét másoknál szintén igazság- \ tálánál, nagy kamatok útján szedte be...» Alföldi Dávid. Vannak emberek, akik sehogysem képesek belenyugodni abba, ha a politika terén való hazardirozásuk, jelen esetben azt mondhatnám a hazárdok melletti lelkes gibicelésük után leültetik és szépen visszatolják őket a maguk megérdemelt helyére, ahol nem marad más hátra, mint hallgatni és csendben megrágni a dantei mondást: «Hagyjatok fel minden reménynyel ...» Vannak esetek, amidőn hallgatni arany. És aki ilyenkor is tovább idétlen- kedik a politika mezején, amikor már senki sem kiváncsi rá, az a «szereplési viszketeg» című liberális betegségben szén- j ved. Hasonló gondolatok túrják fel lelkem érzelmeit, midőn Dávid legújabb opus-át betűzöm s mikorra a végére érek a piros színű könyvnek (ja! rokonság a vörössel) megértem, mit akar Dávid: a saját privát fájdalmait kesergi el, mely ellen nincs már Gileádban balzsam: Van azonban Dávidnak egy másik jámbor szándéka is: a «parasztfogás». Erre mutat az a körülmény, hogy valami «hason világnézetű» kéz a hőstyákon osztogatja Vas «János bal kezének eme írásművét: „Papok és papi emberek szítói“, majd odébb: „Főpapok és mágnások egy része« szítja a zsidó ellenes mozgalmat, mondja ő, azt remélvén, hogy a jámbor olvasó erre ismét a dávidok nyakába borúi. Emlegeti egy ravasz oldalkacsia tással „a reformátusok régi szabadelvű' ségét.“ és szegény, nem tudja, hogy Debrecenben a Hajduföld, a vidéken pedig a Hajdúböszörmény és Vidéke s a Szalontai Hírlap cimü lapok csak úgy hemzsegnek az óhajtástól, hogy Palesztinában minél több izraelita találjon, de azonnal menedéket a magyarországiak közül. A régi, kopott zsidó inszinüáció eszközeivel próbál dolgozni, mely a Pesti Hírlap hasábjairól ismert, midőn szemére veti a keresztény közalkalmazottaknak és katonatiszteknek, hogy beléptek a szociáldemokrata pártba, holott ép az ő pártjuk segítségével fejtett ki a szociáldemokrácia oly terrort, mely a tisztviselőket és pláne az aktiv tiszteket kényszeritette a belépésre. Ép ő támad, aki vidéki dobosa volt a parádi gróf zöld politikájának. Soha ily tartalmatlan, érvnélkűli könyv nem jelent meg a zsidókérdésről. Dávid a saját egyéni szempontjainak érvőnyrejut- tatása érdekében valóságos színpadi »grup- pirozást« végzett, ahol tarka össze-vissza- ságban vannak szt. László törvényei gálád beállításban, a »Lutherani comburan- tur« törvény, mely sohasem lett végrehajtva, Pauler Tivadar, aki tudomásunk szerint ép Istóczy ellen nyilatkozott a parlamentben, Hugó Viktor és derék Klauzál Gábor, aki 1844-ből dörgi felénk, hogy » . . . a könyörületesség sehol nincs any- nyira kifejlődve«, mint a zsidóknál (á la Szamuelli!). Ezeknek a nagy tekintélyeknek sírból jövő szavára mi rögtön megijedünk és Vázsonyit hívjuk Miniszter- president«! Mint aki könyörületesen szabadlábra helyezte a bakancsszállitókat . . . Jámbor képtelenséggel állítja Irányi Dániel jeles hive, hogy a kommunisták «a vallással egyáltalán nem törődtek«. No erre már a bocher-gyerekek is megmosolyogják Dávidot. Az Ébredő Magyarok egyesülete ellenben már rágalmazás miatt indíthatja meg az eljárást az illusztris Városunk faellátása kérdésében megbeszélést folytattunk illetékes egyénekkel, melynek alapján a helyzetet a következőkben vázolhatjuk: A fainség ott kezdődött, mikor tavaly a nép oktalanul nekiesett a kivágatlan és kivágott fának s irtott terv és ész nőikül. A kitermelés rendben folyik, esak a fuvar kérdése okoz nehézséget. Fokozza az ínséget, hogy a szénhiány miatt mindenki és minden üzem fával kénytelen fűteni. A november 1-vel üzembe lépő ipar- vasút, mely az érsekuradalom és a hordógyár nagy horderejű alkotása, naponta 90—100 köbméter fát szállít be a tárkányi I erdőből. Szerződés szerint ugyanis a kitermelt haszonfán felül a hordógyár köteles a tűzifát az egri rakodó-állomásra fuvarozni. Ebből a famennyiségből kb. 70 m* jut a hivataloknak (vármegye, posta, államrendőrség, igazságügy, állami és felekezeti iskolák stb.) és az itt működő hivatalnokoknak és szolgáknak. A felmaradt rész, tehát kb. 20 m* jut a közönség többi részének. Ezenkívül az érseki uradalom baktai erdejéből a jövő hónaptól kezdve kb. 8,000 m3 tűzifa fog kitermeltetni. Ide azon lakosok utasíttatnak, kiknek fuvaruk van. A «Hangya» szintén nagyobb mennyiségű fát termel ki a felnémeti, szarvaskői és pusztaszőllőskei erdőkből. Felhívjuk a közönséget, hogy a tűzifavásárlás terén a legnagyobb lelkiismeretességgel járjon el. Sokan vannak, kiknek tulajdonában még a diktatúra idejéből nagymennyiségű fa van. Ezek a tűzifarendelet értelmében sem jogosűltak arra, hogy felhalmozzák a fát a mások rovására. A farakodóval összeköttetésben lévő egyének és intézetek szintén ne tévesz- szék szem elől a közérdeket! A közönség tájékoztatása végett mai számunkban közöljük a hatóságilag megállapított szállítási árakat. Arra kérjük a városi tanácsot, hogy a farakodőből való szállítás díja tekintetében sürgősen intéz kedjék. A rakodóban a fa köbméterje kb. 70 koronába fog kerülni. HÍREK. Eger, 1919. okt. 28. Dr. Óriás Nándor előadása A szociális-missió társulat sorozatos előadásának hétfői premierjén Dr. óriás Nándor jogtanár lágy. meleghangú, a hajszálig finomult előadását élveztük »A nő
