Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-10-26 / 67. szám

Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negyed évre 20 S. — Egy hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. LEGÚJABB HÍREK. (Bécs). A Neues Wiener Journal szerint az ántánt már nem ellenzi olyan nagyon Ausztriának Németországhoz való csatlakozását, mint a saintger- maini tárgyalás idején. (Budapest). A Tisza meggyilkolásával vádlottak közül Sztanyovszki mellett Kéri Pál újságíróra irányul a legerősebb gyanú. Ugyanis Kéri október 31-én az Otthon-körben kivette zsebóráját s, több tanú előtt kijelentette, hogy Tisza István grófnak még másfél órája van. És csakugyan majdnem pontosan ab­ban a percben, melyet megjelölt, terítették le a banditák golyói a nagy férfiút. (Budapest). A hadügyminisztérium kimutatása szerint eddigelé 26,852 magyar hadifogoly érkezett haza Olaszországból. (Páris) Poincaré elnök és neje nov. 10-én Pichon külügyminiszterrel Lon­donban utazik. (Budapest). Giesswein Sándor a Magyarország munkatársa előtt a kér. pártok fúziójáról tett nyilatkozatában kijelentette, hogy országunk a jelen időben nem nélkülözheti a Kér. Szoc. Pártot. A jövő fejlődése a keresztény szocializmus felé vezet. } Páris). A spanyol király Párisból Londonba utazott. Bécs). A Neuer Wiener Tagblatt jelenti, hogy a vörösök elleni harcok ked­vezően alakulnak. (Budapest). Almássy Denis grófnőt tegnap szembesítették a főkapi­tányságon a Tisza meggyilkolásával gyanúsított vizsgálati foglyokkal, kik közül Sztanypvszki Tibor joghallgatóban és Dobó István tengerészben vélte a grófnő fel­ismerni a gyilkosokat. Sztanyovszkire a gyanút az is megerősíti, hogy rájött a fő- kapitányság, hogy a fogságban egy vörös katonával ismerkedett meg s ennek nagy jutalmat ígért abban az esetben, ha mellette tanúskodni fog. (Budapest.) József főherceg autójával egy ismeretlen ember megszökött, mialatt a soffőr egy pár percre beszaladt volt egy házba. A tolvajt nyomozzák. (Budapest). A kormány még nem döntött a gabonaforgalom szabaddá téte­lének kérdésében. Minthogy a haditermény az adott körülmények között képtelen eddigi hivatásának megfelelni, másfelől pedig az ország gabonaellátását illetőleg szá­molnunk kell az import szükségességével is, a kormány nem hajlandó a haditermény monopóliumát fenntartani. . i Uj szentmihálynap. Eger, 1919. okt. 25. Indítványozom, hogy szentmihálynap ját tegyük át szept. 29-ről okt. 31-re. (Za­jos helyeslés a gyüjtőfogházakban. Karls- teinben KúnVBéla megszólal; Hát én ve­lem mi les^1 A közvélemény válasza: Hallgasson! Maga már csak a készre jött). Azt hiszem, a javasolt áttétel nem szorul megokolásra. A mi nagy, nagy Mi- hályunk, a lezüllött állam kótyagos feje, a forradalom atyja, csak megérdemli talán ezt a csekélyke kis figyelmet? Siralmas számkivetettségében bizonyára jól fog esni a kora által meg nem értett bölcsnek, ha a kegyelet e kis megnyilatkozásáról érte­sül. Hiszen miután itt mindenét elvesztette — persze a haza oltárán, néhány milliót (persze kékben) nemzeti ajándékul szeré­nyen kisajátítván, kártyaasztalát kénytelen volt Prágába áttenni és ott űzni a bút, a gondot, amíg egy vasa lesz. (Szedő vigyáz­zon, hogy Vasst ne szedjen!) Reméljük, hogy fényes (rendőri) kísérettel visszatér még ö hozzánk, amikor aztán Deák Ferenc ott a Lánchídtéren feláll ülőhelyéről és meghatottan szól: — Mihály, ülj ide a helyemre. Hozzád képest ón méltatlan vagyok. Némelyek, pl. a hadifogságból most érkező véreink számára még sem lesz ta­lán érdektelen szóvá tenni ő nagymihály- ságának egyik-másik érdemét. Szorgos előkészítő volt pl. abban, hogy a háborúban koldussá lett ország pénzügyileg mielőbb megerősödjék. A hír­hedt jó gazda fukar takarékosságával Harpagonként ült az ország amúgy is üres kincsesládáján. Hogy csak egyet em­lítsünk, minisztereinek a fizetésen felül csak potom 150 kor. óradíjakat engedé­lyezett. őt, mint a későbbi fejlemények gondos kertészét, áldjuk azért is, hogy a vitéz vörös hadsereg csekély 2 milliárd és 660 millióba, az egész magyar vörös magyarország pedig mindössze 13 milliárd és 675 millió koronába került. Aztán szorgos előmunkás volt abban, hogy a Széchényi István-féle tintafolt mi­előbb beleömöljön a magyar tállevesbe. Kebelbarátai, járszalagon vezetői ilyen fő­fő tintafoltok voltak, az ősmagyar Szende és az Árpáddal érkezett Kéry Pál. Velők és általuk érhette csak el, hogy az a sze­rény, dolgos és önzetlen faj s bár ugyan csak néhány hónapra, de mégis meglehe­tősen érvényesülhetett. Nem a kellő, mél­tányos arányban ugyan, mert hiszen a direktóriumokban, városi tanácsokban még mindig lézengett itt-ott egy-egy Istentől elrugaszkodott magyar, amely sajnálatos körülmény aztán a választott nép kizáró­lagos uralmának kívánatos állandósítását — egyelőre legalább, — meghiúsította. Amig magyarok túrják itt a földet (és mint rendesen, mások szedik le a ter­mést) büszkék lehetünk rá, hogy néhány hónapon át mi is voltunk vörösek. Temér­dek szarvasmarhánkba került ugyan az a Bécsből hozatott tengernyi vörös dísz, amelyet Judapest május 1-re magára öl­tött, de igazuk van a bécsieknek, hogy maradt még itt marha elég. Aztán ne feledjük, mennyire megsza­porodott ez a nemzet, amióta sorsát a Mihály dolgos, ügyes és hivatott keze tar­totta kezében. A Gondviselés is őrködött azon, hogy a háború öldöklő angyala ko­ránt se pusztítsa úgy a későbbi népbizto­sok faját, mint a későbbi ellenforradal- márokét, de az is való igaz, hogy az ál­lamfő sem mulasztott el semmit abban az irányban, hogy amig Galicia elnéptelene­dik, kis Magyarországunk háborús ember- vesztesége új elemekkel dúsan kárpótolva legyen. Hát az ifjúság lelki nemességének, erkölcsi fejlesztésének Európára szóló pél­dátlan eredményeit hagyhatjuk-e említés nélkül mi, örök hálára kötelezett szülők ? Az akasztófavirágoknak volt-e valaha széles e világon olyan sikeres kezű kerté­sze, mint a mi lángeszű Mihályunk leg- hfibb barátja, Zsiga, Khunffy (előbb Khon), vagy a nyomába lépő s már a nevében is Pogány Tisza-gyilkos ? Magyar ifjúság, légy hálás azok iránt, akik felszabadítot­tak Téged a szülők iránti tisztelet undok bilincseitől. És te serdülő leánysereg, amely annyira sikeresen fel vagy világosítva, hogy vénasszonykorodig arról koldulsz. Egy szó mint száz : a Mihály nevéhez fűződik a dús sikereknek az az egész hosszú láncolata, amelynek eredményeként az egykor szent István királyt és Nagy­asszonyát emlegető nemzet lerázta végre vallása békóit és szűklátókörű szoviniz- musából nemzetközivé magasztosűlt. Minthogy pedig mindennek az út- egyengetője, kikiáltója és ajtőnyitogatőja nemzetünk nagy fia, az októberi forrada­lom édes apukája, a bülbülszavú Károlyi Mihály volt, indítványozom, hogy iránta való hálás kegyelettel szentmihálynapját tegyük át szept. 29-ről az ő áldott emlékű forradalmának dicsőséges évfordulójára. Kis András. Megyei pártértekezlet. Állásfoglalás a szociáldemokraták ellen. A Hevesmegyei Keresztényszociális Gazdasági Párt pénteken párétrtekezletet tartott, melyen számosán jelentek meg a vidékiek közül is. Az értekezlet az aláb­biakat Választotta meg a megyei párt vég­rehajtó bizottságába. Báró Barkóczy Sándor földbirtokos (RecskJ Dr. Bozsik Pál plébános (Gyöngyös), Biró Lajos földbir­tokos (Gyöngyöshalász), Bell Miklós malmos (Derecske) Balkay Béla iparos (Eger), Balog Sándor szólőmun- kás (Gyöngyös), Bercsényi Gyula földbirtokos (Gyön­gyös), Dr. Burján Endréné (Gyöngyös), Dr. Bazsó Ti­vadar orvos, és Bazsó Tivadar szolgabíró • (Heves), Dr. Barsy István ügyvéd (Eger), Elek János földbirto­kos (Pusztatenk), Gröber Jenő földbirtokos (Eger), Füszter Imre vasmunkás (Eger), Dr. Gröber Aladár köz­jegyző (Gyöngyös), Ivády Ignácz telekkönyvvezető (Pé- tervására), Jaksi Ferenczné munkásnő (Eger), Dr. Ko- i vács József orvos (Erdőtelek), Király János földmíves

Next

/
Thumbnails
Contents