Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-10-25 / 66. szám
Előfizetési dijak: Egész évre 80 H. — Fel évre 40 K. — Negyed évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. LEGÚJABB HÍREK. (Budapest). A külügyminisztériumban újabban erősen dolgoznak jövendő külképviseletünk megszervezésével; ezzel kapcsolatban egész sereg kombináció merült fel. így a hágai követünk valószínűleg Dräsche Lázár Alfréd, államtitkár lesz. (Budapest). Entente körökben beavatott személyek információja szerint a magyar béke hamarosan sorra kerül. Általában az utóbbi időben nagyobb érdeklődés tapasztalható irányunkban. (Budapest). A szabadkőművesek, a szociáldemokraták Nagyatádi Szabó Istvánnal lementek Szegedre népgyűlést tartani. A gyűlésen mindössze néhány százan jelentek meg, azok is hangos közbekiáltással a keresztény és nemzeti irányzat mellett foglaltak állást. Jellemző a gyűlés lefolyására, hogy a földmivesek Nagyatádival szemben Sokoropátkai Szabó Istvánt éltették. A gyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. (Versailles). Jól értesült körökben azt hiszik, hogy a mostani szultán helyett Mehmed Szelim herceg kerül török trónra. (Budapest). Ama terv, hogy a régi képviselőház hivassák egybe, Friedrich miniszterelnök magatartásán meghiúsult. A miniszterelnök ugyanis nem kapta meg ama garanciát, mely a régi képviselőház összehívása esetén őt biztosíthatta volna affelől, hogy a parlament kifejezetten keresztény és magyar nemzeti politikát fog követni. (Budapest). Sir George Clark az angol külügyminisztérium keleti osztály főnöke, akit a szövetséges hatalmak legfőbb tanácsa teljhatalmú joggal a magyar fővárosba küldött, ma reggel Budapestre érkezett. Van-e zsidókérdés Magyarországon ? Eger, 1919. okt. 24. Zsidókérdés volt, van és lesz mindaddig : míg a zsidóság a józan belátás és becsületes alkalmazkodás intő szavát meg nem hallja. A magyar nemzet 1868-ban emanci- ! pálta a zsidóságot. Lelki nemességével ezen a téren megelőzte Európa összes államait. Azt hitte, hogy a zsidóság, melyet emberszeretetével magához ölelt, hálaképen, hasonló ember- és honszeretettel húzódik az akkor virágkorát élő liberalizmus közös köpönyege alá . .. Csalódtunk. Az új testvér Kain-maradóknak bizonyéit: élelmessége, ravaszsága lassan, de céltudatosan, kezdett kiszorítani bennünket a közös takaró alól; s a vele megosztott mindennapi kenyerünkért — kővel, doronggal fizetett. Eleinte kerülő utakon, titokban ásta alánk a vermet : később amint a sajtót hatalmába kerítette: szemérmetlenül gyalázta mindazt, ami ebben az országban keresztény és magyar. Végül a világháború után — le- töröttségünket látva, — ledobta az álarcot: | fegyveres kézzel támadt ezeréves állami- . ságunk s hitünk ellen ős könnybe, vérbe fojtotta még jajkiáltásunkat is! íme, előttünk a zsidókérdés megoldásának két módja: egyik az emancipáció; ! ezt csinálta a keresztény magyar nemzet nagylelkűsége ; a másik : a kommunizmus, ; melyet a Károlyi-forradalom alatt a zsidó értelmiség kezdett; a bolsevizmus alatt pedig a csőcselék s a megmaszlagolt munkásság őrülete az ország rombadöntésóvel tetőzött be. Magyarországon a zsidókérdésnek még egy harmadik megoldásmődja j van hátra, amelyről — mint Andrássy Gyula gróf is bölcsen megjegyezte, --a nemzetgyűlésnek lesz joga dönteni. Tehát van zsidókérdés. És a helyes megoldás gondolatának élnie kell minden i igaz, becsületes keresztény magyar lelkében. De még a jóhiszemű zsidóság lelkében is! Ne attól a hangtól féljen a zsidóság, amit a magyar őszinteség a niaga jogos védelmére nyilvánosan hirdet; hanem attól a rejtett keserűségtől, amelyet a félszázados csalódás forralt fel a lelkekben. És az utóbbinak elhárítására ne az oktalan fenyegotődzős és fondorlatok taktikáját válassza, hanem ehhelyett okos, megértő és tartózkodó viselkedésével iparkodjék megnyerni a kér. magyarság bocsánatát s azt az emberszeretetét, amelyet olyan bűnös könnyelműséggel játszott el. B. L. Látogatás a várban internáltaknál. Az ősi vár dicsőségről regélő falait máskor mindég valami romantikus történet visszaidézése, vagy üdülés céljából kerestem fel; — ma nem! A letűnt 135 napos rémuralom kisebb-nagyobb bűnöseinek itten való internálása terelte erre figyelmemet. Alkalmam volt közvetlen közelből az ittenlakókról a következőket megtudnom: Mindenekelőtt a közönség tájékoztatására megemlítem, hogy itt tulajdonképen nem is internálásról van sző, hanem az ügyészség által bűncselekménnyel nem vádolható, tehát egyébként szabadlábra helyezhető egyének megfigyeléséről; akik a diktatúra alatt ős azutáni viselkedésükkel okot szolgáltattak arra, hogy a társadalom nyugalma velük szemben ilymődon biztosittassők. A kormány rendeiete szerint később állandó internáló helyek lesznek felállítva. Az állandó internálás kérdésében a törvényhatóság első tisztviselője intézkedik. Ami talán a közönséget még jobban érdekli, — hogy ugyan kik is az öreg vár mostani lakói? Vannak (sajnos) egriek is. A névsorban szerepelnek: Káló Miklós törv. birő ; a vörös-fehér detektív Sümeghy Béla; városunk egykori vörösőr kerületi parancsnoka; Huszár Aladár, ki egészen új lakója a várnak. Itt van a verpeléti h. jegyző Kovács is, róla már megállapitot- tták, hogy internálása a társadalom békéje érdekében szükséges. Egy külön csoportot képeznek a vörös detektívek, kik nemrégiben még városunk köztiszteletben álló polgárait vitték a vádlottak padjára. Itt van a fatermelők, pénzügyi biztosok, politikai megbízottak egész hada. Természetesen a kommunizmus érdekében magát annyira exponált faj, mint értesülök igen szép számmal képviselteti magát. A felső várudvar vasrácsos ablakokkal ellátott épülete szolgál lakóhelyükül. Kisebb-nagyobb csoportban vannak elhelyezve, ott ahol lehet foglalkozásuk, társadalmi állapotuk figyelembe vételével. Napi foglalkozásuk csupán háztartásbeli munkák elvégzésére szorítkozik. Hatóságaink figyelme folytán a leghumánusabb elbánásban részesülnek. Naponta orvosi vizsgálat áll rendelkezésükre. Élelmezésük kielégítő sőt jónak mondható, ; egyébként saját magukat is élelmezhetik. Amíg egyfelől e politikailag megbízhatatlan egyének internálásával a társadalom békéje biztosítva van, másfelől sem hozzátartozóiknak, sem a közönségnek nincs oka aggódni affelől, hogy internált- ; ságuk alatt hozzájuk nem méltó bánás- j módban részesülnek. Kívánatos lenne és a közönség széles körű óhajának is megfelelne, ha mindazo- í kát, kik a diktatúra alatt, ha nem is su ! lyos, de jelentős szerepet vittek, sőt még ! ma is legalább titokban szítják a vesze- i delmes tüzet, bevezényelnék — mondjuk i így, — a kommunisták purgatóriumába, ! a várba. (J. S). 1 HÍREK. Eger, 1919. okt. Í4.
