Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-10-08 / 51. szám

Előfizetési dijak: Egész évre 8U K. — Fél évre 40 K. - Negged évre 20 ft. — Egg hóra 8 K. - Egg szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Először is megállapítjuk, hogy heten­ként kétszer, háromszor mérik a húst és számos boldog halandó eszik belőle he- tenkint, kétszer, háromszor, talán többször is. És számtalanok hetenként át sem tud­nak egy falathoz sem jutni, mert a jó is­merősök, rokonok, és a jó Isten tudná még mily címen kiváltságosok, protekció­sok elhordják diadalittasan orrunk elől a Mefisztó arculatú mészáros és kékpénzes hentes bácsik kegyes közreműködésével. Tehát szegény halandó te : ha nem vagy rokon, jóbarát, hatóság árhatósági hátra­mozdító, avagy protezsált, elmehetsz Kam­csatkába, mert e helyen nincs számodra hús, sőt nem is lesz, mert így vagyon az megírva a jól ismert egri élhetetlenség- évkönyveiben. Dehát az Isten szerelméért, mikor sza­kad már vége a lelket forraló, testet emésztő nemtörődömségnek, igaztalansá- goknak ? Azzal természetesen nem, ha to­vábbra is tapasztalatlan, ifjú ember ve­zeti e nagy város húsellátásának ügyét, akinek űgylátszik legkisebb gondja is na­gyobb a húsnál. Kérjük a nemes városi Tanácsot: he­lyezze ezt a fiatal embert talán a vege­táriánus ügyosztály élére, s egyben ejtse módját, hogy mi szegény nem kiváltságo­sak is jussunk némi húshoz. Mert hinni sem akarjuk, hogy ne tudná módját ej­teni, ha akarná. Akarnia pedig kell, mert a helyzet immár elviselhetetlen. Vadász Lajos. (Közérdekű kérdésről lévén szó, köz- zétesszük e közleményt, azzal, hogy a szer­kesztőség információi szerint a fenti meg­állapítások nem mindenben helytállók. Kívánatos volna, ha a közönség tájé­koztatása végett, az illetékes hatósági sze­mélyek érdemben felelnének a ‘cikk egyes tényállításaira. Szerk.) HÍREK. Eger, 1919. okt. 7. Figyeld erősen azokat, akik a Nép­szavát olvassák, mert azok megint a bolsevizmus mérgét szívják magukba. Hatósági maximálásnak legyen már egyszer vége ! Eredménye nem egyéb, mint bosszantás és izgatás. Négy éven át ta­pasztaltuk, hogy maximális áron soha sem lehetett venni semmit. Ha volt árú, akkor mellék úton, a maximális ár kikerülésével lehetett venni, ha pedig nem volt árú, a maximálás nem kerítette elő az árút. A legnagyobb ballépés a munkabér­nek a maximálása akkor, mikor úgysem fogják betartani és amikor a szükségleti cikkek maximálása semmit sem ér. Amikor maga a hatóság kénytelen feljebb maxi­málni az élelmicikkeket, akkor a munka­bérnek a lejebb maximálása jobban izgat mint Kún Béla. Különösen ha az olvasók háta mögött alattomos gonoszok állanak, akik hazug beállítással és magyarázattal a végsőkig izgatják az amúgy is izgatott iWnkásokat. Mesterségesen ne szaporítsák az elégedetlenség pocsolyáját, mert az élősdiek megint meghíznak a pocsolyán. Nincs szüks'g tovább semmi maximá­Legújabb hírek. (Bécs). A Práterben lefolyt osztrák-magyar football mérkőzés 2 : 0 arányban az osztrák csapat javára dőlt el. (Budapest) Lovászi kijelentette, hogy -»a liberális blokk nem keresi a harcot a keresztény blokkal, ellenkezőleg, kívánja a. másik táborral való együttműködést, úgy, hogy az ebből beálló rendből az országnak jelen szerencsétlen helyzetéből való kivezetése s a gazdasági élet helyreállítása fakadjon.» (Budapest). Baselból jelentik spalatói értesítés alapján, hogy D’Annunzio repülőgépről cédulákat dobáltatott le, melyekben bejelenti, hogy elegendő csapata van ahhoz, hogy Spalatót és Dalmáciát Cattaróig megszállhassa. (Bécs) Washingtonból jelentik, hogy a Wilson állapotáról szóló jelentések egyre kedvezőtlenebbek. Legutóbbi jelentések szerint Wilson nagyon súlyos beteg. (Belgrád). Brifkovics is visszaadta a régensnek a kormányalakításra vo­natkozó megbízatást. (Milánó). Az olasz királyi dekrétum újból elrendeli Olaszországban a sajtó cenzúráját. (Páris). Wesznics megerősíti a délszláv mozgósításról szóló hírek cáfolatát. (Budapest). Egy tekintélyes pénzember véleménye szerint a kormány cseh mintára valószínűleg 50%-os kényszerkölcsön-lebélyegzéssel fogja devalválni az összes bankjegyeket. , (Páris). Washingtonból jelentik, hogy Wilson semmiesetre sem lesz képes hosszabb ideig teljesen ellátni hivatalos kötelességeit, azért ideiglenesen megbíznak valakit a politika legsürgősebb ügyeinek elintézésével. Ezen munkakörre az alelnök volna hivatva, de idáig még nem történt meg, hogy az elnököt ideiglenesen más helyettesítette volna. (Amsterdam). A holland királyi pár Newyorkba érkezett. Mi ez már megint? Visszakerül min­den a régi kerékvágásba ? Tovább fogjuk-e tűrni a keresztény magyar ügyünk lerán cigálását? A bolsevizmus terjesztését? Ez így tovább nem fog menni. Ne tessék mindjárt felháborodni. Rend­őrért kiabálni. Felszólítjuk az egri zsidó hitközségeb hasson oda, hogy a szóbanlevő zsidók ne legyenek a Népszava és társai piszkainak terjesztői. Aki akarja, hozassa meg ezeket a lapokat magának, de mi keresztény ma­gyar egriek nem akarjuk, hogy ezentúl ezeket a lapokat akár trafikban, akár ut­cán árusítsák. Ne tessék tehát rendőrért kiabálni. Tessék önmagukat /s kritizálni egy kissé. Friedrich talán megalkudhat. Vázsonyi- val, de mi, vidékiek már nem fogunk többé alkudozni. 1 Egy keresztény férfi. Nehány szó a húsellátásról. Arai nálunk ezen a téren történik, ki­hívja a kritikának minden megengedhető formáját. A város közönsége soha sem volt úgy kiszolgáltatva az önkénynek, a végsőig menő elkeseredésnek mint ma.i Tudjuk, ismerjük a helyzet mélyen elszomorító voltát. Azért nem ábrándo­zunk holmi paradicsomi állapotok után. A lehetetlenséget sem kívánjuk a hatóság által lehetővé átformáltatni. Csak egy kis rendet, csak egy kis igazságot, egy kis belátást és egyenlő méltánylást kérünk. Mert hát mi is történik a húsellátás körül ? Az egri zsidó hitközség figyelmébe! Eger, 1919. okt. 7. Levél a Szerkesztőhöz. Szerkesztő Uram ! E lap olvasói közül bizonyára többen tudják, hogy az Ébredő Magyaroknak hetekkel ezelőtt tartott gyű­lése után az egri zsidó hitközség tiltakozó iratot intézett a vármegye alispánjához azok éltén az erősen kritizáló hangok el­len, melyek ott a zsidósággal szemben el­hangzottak. Megállapítom, hogy az egri /.sidók kö­zül senkinek sem görbült meg a hajaszála sem, sőt a mármarosi árdrágító zsidók még mindég vígan szaladgálnak az utcá­kon. Hogy nagyhangú zsidó korifeusokat emlegettek azon a gyűlésen? Hát erre azt mondom, hogy a most lefolyt időben az Úristentől kezdve mindenkit megkritizál­tak, nem árt, ha egyszer már a zsidóságra kerül a sor. Vagy talán magukra applikálják a mondást^ melyet Madách az Urra vonat­koztatott: >Hódolat illet engem s nem bi rálát . . .« ? Most azonban ismét megérkeztek a pesti lapok s felháborodással látjuk, hogy a kereszténységre piszkot dobáló lapok, a Világ és a Népszava ismét megindultak. A Világot Purjesz Lajos, a Népszavát Weltner Jakab szerkesztették és Egerben Policzerné és társai árusították, terjesz­tették. így volt ez mindég. Most ismét Policzerné és társai áru­sítják a szabadkőmives Világot és a vö­rös Népszavát, akiknek ugy e, némi közük van a zsidó hitközséghez . . .

Next

/
Thumbnails
Contents