Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-07-09 / 156. szám
f, • fai egyesüljete XXVI. évfolyam. 156. szám. Szerda, 1919 julius 9. Előfizetési „dijak: Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre I2’50 K, egy hóra 5 K. POLITIKAI NAPILAP Ara 20 fill. Szerk esztöség és kiadóhivatal ;Eger, Jókai Mór-utca 6. :: Telefon 106. szám. :: Fegyelem a diktátorában. Eger, julius 7. A kultúra fenntartásának és továbbfejlesztésének csak egy útja van: a munka. Azzal mindnyájan tisztában vagyunk, hogy életünknek, boldogulásunknak a munka a legfontosabb, talán egyetlen föltétele, mert az élettel szemben senki sem léphet föl nagyobb igényekkel, mint amennyi hasznos munkát végez a társadalom részére. Í9 ami áil az egyénre nézve, kövefkezésképen helyt áll az egész társadalomra nézve is, mert nem fogyaszthatunk többet, mint amennyit termelünk. Akkor tehát, amikor a munkásság átvette a társadalom vezetését, minden proletár kötelezett séget vállalt a munkástársadaiommal szemben arra, hogy legjobb képességei szerint, becsületesen a társadalom szolgálatába áll. Aki azt meg nem érti, aki ma lazán teljesiti a kötelességét ott, ahová a proleíáríár- sadalom állította, az ellensége a munkástársadalomnak és — legtöbbször öntudatlanul — az ellenforradalom malmára hajtja a vizet. Mert minden negyedórával, amelyet megvon a termelő munkától, a proletár- államot gyengíti. A tőkés társadalomban, amely a munkás kihasználásához olyan tökéletesen értett, megtanulhattuk, hogy az eredményes munka első föltétele: a rend. Miután szakitotiunk a tőkés rendszer mesterségesen kiépített előítéleteivel és megtanultuk, hogy mindennek, ami történik, lényege, tartalma a munka: meg kell értenünk azt is, hogy eredményes munkát csak akkor végezhetünk, ha minden téren a legtökéletesebb rendet tarjuk fenn. Rend a munkahelyen, a tanácsokban, rend kell mindenütt, ahol kalapácscsal, tollal vagy fegyverrel a prole- társág uralmának megerősítésén, fen tartásán munkálkodunk. A tanács- rendszerben a munkásság feladata a proletárállam rendjét biztosítani és megóvni. A proletárság rendjének őre nem lehet más, mint maga a munkásság. A tőkés társadalom a klzsákmányo lás rendjét a „munkafegyelem“ segítségével tartotta fenn, a “fegyelem“ volt a kizsákmányolás legnagyobb biztosítéka. A munkásfegyelem elpusztította a tőkés fegyelem őrállá salt, a fegyelmezés eszközeit: az osztályhadsereget, csendőrséget, rend őrséget, osztálybiróságot és helyükbe lépett a proletárerkölcsön alapuló -fegyelem,. Ennek a proletárfegye’emnek nem kell a régi, mesterségesen kiépített „etkölcsi rendszer“. Minden síoci- alista munkásnak az öntudatában ott van az élő erkölcs; minden egyes felvilágosult proletár a szivében hordja az élet természetes törvényét. Értse meg a felszabadult proletárság, hogy munka, rend, fegyelem: a proletár törvénye, hatalma, vallása. Annál biztosabban és annál jobban tudjuk a dolgozó emberek végső felszabadítását és a jövő boldogságát a proletáruralom segítségével kiépíteni, minél inkább megértik és megszívlelik a proletármilliók ezt a tanítást. A sziíeíaliiilt özeinek péiztgyi ellenőrzése. fővárosi munkatársunktól. Budapest, julius 8. Illetékes helyről a következő információkat kaptuk: A kötuiajdonba átvett üzemek pénzügzi kezelésének gyakorlásával megbízott Pénzintézeti Központ megalakitotta a pénzügyi ellenőrök szakcsoportját, amely még április első nspjaiban megkezdte működését. Fokozatosan kiépítve ez a szak* csopot végezte nemcsak a köztulajdonba átvett üzemek ellenőrzését, hanem állami intézményeket és — hatóságok felkérésére — különböző egyéb pénzügyi ellenőrzéseket is végzett. A Forradalmi Kormányzótanács május hő 19 én kelt rendeletével felállította a Népgazdasági Tanácsot és ennek Vili. főosztályaként a gazdasági szervezés és ellenőrzés osztályát létesítette. A Népgazdasági Tanács általában a proletár- állam gazdálkodásának egységes vezetése és ellenőrzése érdekében állíttatott fel. Ennek VII. főosztálya ma a legfontosabb feladatokat van hivatva teljesíteni, amennyiben ügy- g körébe az anyagi termelés és el - f osztás szolgálatában álló üzemek (szervek) gazdálkodásának megszervezését és ellenőrzését, a forgalomba kerülő javak ármegállapiíásái, a munkabér arányosítását és a mun- | káselosztást sorolták. Fontes e főosztály feladata azért ^ is, m^t a proletáráliam gazdasági alapja a gazdasági termelés. Ennek a hatékony ellenőrzés során szerzett tapasztalatok alapján vaió megszervezése a proletárállam jövője szempontjából alapvető. A javakat nem termelhetik a leg 1 gazdaságosabb módon, ha nem a '< leggazdaságosabb szervezetet létesi- f t.k erre a célra, Ha az egész gaz- | dálkodást nem a legszigorúbban el- ! lenőrzik, akkor a javaknak és mun- * kának gazdaságos, legmegfelelőbb jj felhasználása el nem érhető; nem | érhető el az a cél, amely felé a l proletáráilamban minden iniézmény- | ben, minden szervnek törekednie kell, • t. i. az anyagot legcélszerűbben a f legkevesebb pazarlással, a legkeve- - sebb munka felhasználásával a leg- | olcsóbban termelni. A főosztály megszervezésénél irány- f adó szempontnak vették, hogy a f csoport beosztásánál a főosztály tel- | jesen a Népgazdasági Tanács, az l egyes népbiztosságok szakosztály \ beosztásához alkalmazkodjék, mert csak igy válik lehetővé az üzemek és intézmények ellenőrzésénél a fa pasztáit hibáknak és hiányoknak ki- f küszöbolése. Ennek az elvnek szem | meltartásával a főosztály a kővetkező csoportokra tagozódik. I. csoport: általános vagy elvi jelenlőségi ügyek, a Népgazdasági Tanács einökRége és választmánya j elé terjesztendő beszámolók, rende- | lelek és szabályzatok. II. caopoit: I földművelésügyi intézmények. 111. : csoport: bányászat és kohászat. IV. j csoport: vas- és fémfeldolgozó ipar. V. csoport: általános gépipar. VI. csoport: mezőgazdasági gépipar. ; VII, csoport: faipar. VIII. Textil- és ruházati ipar. II, Tégla és anyag ipar. X. Pcipiífe’dolgozöfpar, XI. Bőréi börfeldolgozóipar. XII. Élelmezési ipa". XIII. Malomipar. XIV. Elektro mos iaar és építőipar, XV és XVI. Vegyészeti iparok. XVtl. Közlekedési ipar. XVIII. Munkaügyi és népjóléti intézmények. XIX. Munkabérhivafal XX. Muükáselosztó hivatal. A Népgazdasági Tanács megállapította árpolitikai irányelveknek figyelembevételével a forgalomba kerülő javaknak a fogyasztó részére való ármegállapításával egy nyolctagú kollégium foglalkozik, amely részben az egyes csoportok árvizsgáló vezetőiből, részben a főosztály csoportvezetőjének köréből választott tagokból áll. Ezidőszerint a főosztály közel 110 ellenőrt foglalkoztat, akik május végéig kereken 900 üzemet vagy intézményt vizsgáltak meg, azonkívül a rendes ellenőrzésen kívül az egyes csoportok különleges megbízatás vagy felhívás alapján is nagyszámú ellenőrzést végeztek. á magfar Postatakarékpénztár a proletárdiktatúra alatt. Budapest, julius 8. A Postatakarékpénztár az egyetlen olyan magyar pénzintézet, melyet szocializálni nem kellett, minthogy fennállása őta mindig állami intézet volt. Az uj rend alatt ügyköre kibővült. Megbízták többek között a szocializált házak lakbérének beszedésével, a megfelelő nyilvántartási munkálatokkal és az ilyen házak karbantartási kölségeinek folyósításával. Ennek következiében olyan városokban, ahol a házakat köztulajdonba vették át, exposiíurákat állított fel A készpénz nélküli fizetési forgalom fejlesstésa érdekében a Nép- gazdasági Tanács hozzájárult ahhoz, hogy a postatakarékpénztár a fél kívánságára a csekkeket megerősítő záradékkal láthassa el. (Certifikáit csekkek, agnoszkált csekkek.) Életbe lépett a biankó befizetési lapok rendszere is. Ez azt jelenti, hegy a postahivataloknál kapható számlaszám nélkül való befizetési lapokkal bármely csekkszámla tulajdonos részére lehet befizetni. A Vörös Hadsereg pénzkezeláséoen szinUn
