Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-10-05 / 49. szám

Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negged évre 20 K. — Egg hóra 8 K. — Egg szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Legújabb hírek. (Budapest). A kormány földbirtokreformot tervez; az előbbi rendeleteket hatályon kívül helyezi. — 100 holdon felüli birtokoknak 10 éviéi hosszabb időre való bérbeadása csak miniszteri-engedéllyel történhetik. A törvényhozás összeülte után általános mezőgazda- sági felvétel fog elrendeltetni. (Budapest). Terményekkel a télre el vagyunk látva, csupán takarmány­behozatalra szorulunk egyelőre, inig kukorica termésünk nem fokozható. Rubinek föld- mívelésügyi miniszter aláírta a gyapjú és takarmányközpont feloszlatására vonatkozó rendeletet s a burgonya központ is rövidesen megszűnik. Az ellátásra vonatkozólag annyit mondott, hogy egyelőre Szerbia 1500 vagon lisztet, Románia 5000 vagon búzát bocsát rendelkezésünkre. (Budapest). A pénzügy miniszter kijelentette, hogy bár — más államok mintájára — nálunk is lebélyegzik majd a bankjegyeket azok nemzeti pénzzé tétele céljából, de ez még nem. jelenti a devalvációt, melyről szóló összes hírek alaptalanok. (Bécs). 1Mährisch Ostrauból jelentik, hogy az északi vasút bányáinak igazgatósága tegnap közölte, hogy benzin hiánva miatt kénytelen lesz e hó 6-án va­lamennyi tárnában megszüntetni az üzemet. (Bécs). Mährisch Ostrauban megjelent Magyarország egy képviselője, ki az antant budapesti megbízottjának, Causy ezredes hozzájárulásával -Osztraui gáz­szenet és ötezer tonna porosz-sziléziai cséplőszenet kért. Húsz napon át ennek folytán napi 25 vagon szenet küldenek, mihez a szükséges vaggonokat Magyarország adja. A középeurópai szénbizottság a porosz-sziléziai termelés javulása esetén ele­gendő szenet hajlandó küldeni Magyarországba. (Budapest) Friedrich és kormánya elkészült már új programmjával, melyet legközelebb a keresztény blokk értekezlete elé visz. (Prága) Benes csehszlovák miniszter a nemzetgyűlésen bejelentette, hogy a cseh-szlovák állam végleges határai már megvannak. (Rotterdam). Az angol vasutassztrájk tovább tart. (Bécs). Zürichi jelentés szerint, a Fiúméban lakó tekintélyes délszláv csalá­dok elmenekültek a városból. Az olaszok a németeket és magyarokat is kiutasí­tották Fiúméból. (Budapest) A keresztény blokk-ban tömörült pártok napok óta az egy­séges keresztény párt alakítását tárgyalják. A tárgyalások már jelentékeny eredmé­nyekkel is jártak és a keresztény szocialista, a keresztény nemzeti és a keresztény földmíves párt egységes programúi alapján új pártban fognak tömörülni. A liberális blokk alakítására vonatkozólag még folynak a tárgyalások. Lovászy már kijelentette, hogy az egyesülésnek elvi akadálya nincs és a blokk legrövidebb időn belül létrejön. (Bécs). Az orosz bolsevikiek békét kérnek. Feltételeik, hogy Lenin és 12 társa szabadon boesáttassék. (Berlin). Legközelebb antant bizottság jön Németországba, mely dön­teni fog az útlevél kényszer megszüntetésére és a szabad közlekedés behozatala tár­gyában. Az erről tanácskozó nagybizottságban az összes az antanttal háborút viselt államok, tehát Magyarország képviselői is bent lesznek. (Budapest). Balfour kijelentette, hogy bár Oroszország részéről még semmiféle békelépés nem történt, tudomása -szerint az orosz vörös kormány már ösz- szeomlása küszöbén áll. (Páris). A francia kamara 362 szavazattal 52 ellenében elfogadta a békeszerződés ratifikálását. (Budapest). A volt népbiztosok egy része szökésben van s ismeretlen helyeken bujkál. Az államügyészség elfogató parancsot adott ki ellenük. (Berlin). Oroszországban Pétervárott teljes fordulat állott be. A pol­gári elemek több középületet birtokukba vettek. (Bukarest). Oroszország a béketárgyalások azonnali megkezdését aján­lotta Romániának. (Bécs). Német-Ausztria és Magyarország között tárgyalások folynak a két ország közti személyforgalom megkönnyítése tárgyában. Meghívó a forradalomra. Eddig csak táncmulatságra, ebédeki’e, párgyűlésekre és hasonló jókra szóló meg­hívókat olvastunk, de a »Hét«.-nek, a mo­dern zsidók szépirodalmi lapjának jóvol­tából forradalomra szóló meghívót is ol­vashatunk. Az idézett zsidó szépirodalmi lap 1905 ik évfolyam 29-ik számában vezető helyen «Csak, jöjjenek* címen olvassuk a következőket: Oroszország nópten-gerénék forrongó, sistergő habját: a forradalmárok és elégedetlenek özönét önti ránk. Ezek, ha nem is iskolázott, de felvilágosodott, vagy legalább is a második, harmadik ge­nerációban felvilágosodó emberek, akik a társadalmi újjáalakulás s a mai társadalmi újjáalakulás s a mai társadalmi rend re­organizálásának szükségességét vérré vált meggyőződésként hurcolják magukkal. Ha gazdaságilag le is győznek, tönkre is tesz­nek nehány ezer rusznyákot vagy románt, még mindig megvan az a hasznunk, hogy e tunya, századokkal visszamaradt job­bágyiéba! népek helyett egy ősi kultúrájú, forradalmi hajlamú fajtát kapunk. Magyar- ország romlott, elfajult, de elszánt intel­ligenciáját csak ilyen, szintén erős réte­gek képesek megtörni. Nem baj tehát, ha kerül közéjük s vegyül ide a zavarosba _ egy jő adag haladó szellemű elem. Tehát jöjjenek«. Eddig a meghívó 1905-ből, tehát 14 évvel ezelőtt keltezve. És pont 1919-ben itt volt a Duna Tisza közén »a forradalmi hajlamú fajta» és megkísérelte »a romlott, elfajult, de elszánt magyar intelligenciát megtörni«. így készült a bolsevizmus a »magyar« lapokban, szépirodalmi folyó­iratokban már évtizedek óta. Ebben nem­csak azok bűnösök a magyarsággal szem­ben, akik a bolsevizmust végrehajtották, hanem azok is, akik meghívták már 14 évvel ezelőtt minden tiltakozó szó feleme­lése nélkül «a forradalmárok és elégedet­lenek özönét«. De azok is bűnösök, akik itt maradásukért belügyminisztériumban, városi tanácsnál, alispánnál közbenjárnak. n— Távozzanak Egerből a háború alatt bevándorolt nemkivánatos eleinek! A keresztényszociális gazdasági párt intéző bizottsága az alábbi beadványt in­tézte a városi tanácshoz : Tekintetes Városi Tanács! Tietekkel ezelőtt kiragasztott hivatalos plakát az Egerben tartózkodó idegenek távozását helyezte kilátásba. Városunkban azonban most is hemzsegnek a lánckeres­kedelemmel foglalkozó idegenek. Ez tűrhetetlen állapot. Szükséges, hogy erős kéz fogjon a város akaratának végrehajtásához, mely az árdrágító idege­nek eltávolítását célozza. Amig ugyanis a város polgárai és állami alkalmazottak lakáshoz nem jutnak, addig a városra egy­általán nem kívánatos, a háború alatt idecsődfllt elemek foglalják el a lakásokat. Felkérjük a Tekintetes Városi Taná­csot, hogy:

Next

/
Thumbnails
Contents