Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-10-02 / 46. szám
XXVI. évfolyam 46. szám. Eger 1919. október 2. Csütörtök. Censurat : Sít. T. Gherman. EGRI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negyed évre 20 K. — Egg hóra 8 K. — Egg szám ára 30 fillér. Felelős szerkesztő : BARSY KAROLY dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Legújabb hírek. (Bécs). Ausztria nagyobb mennyiségű szenet kapott, főképen Morvaország- ból s így Bécsben kissé enyhült a széninség. (Bécs). A Reuter ügynökség jelentése szerint a legfelsőbb tanács elfogadta Koch' javaslatát, hogy minden negyed év végén egy bizottság utazzék Németországba a német hadsereg létszámának megállapítása végett. (Budapest). Lovászy összehívta a liberális irányzat képviselőit s előttük egy mellék-kormány alakításáról tárgyalt, melynek elnöke ő, külügyminisztere Garami lenne. A döntést ebben az ügyben szerdára halasztotta*. (Budapest). Horovitz Náthán, amerikai ezredes a Dunántúlra utazott, hog\ meggyőződjön a dunántúli állítólagos programokról. (Budapest). Károlyi Mihály öt millió korona kékpénzzel hagyta volt el annak idején Magyarországot. Az ügyészség most kutatja, honnét vette károlyi ezt a pénzt. (Budapest). Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elhatározta, hogy felszólítja a kormányt az ármaximálás megszüntetésére, az összes cikkek nehéz beszerezhetőségére való tekintettel. A bizottság szerint ezentúl csak tájékoztató árak lennének, melyeket át lehetne lépni, ha erre kellő indok van. (Bécs). A magyar foglyok Olaszországból való hazaszállítása tárgyában szept. 27-én jött létre a végleges megegyezés Ausztriával és a bécsi misszióval. A megegyezés értelmében október elején már meg is indúl a foglyok rendszeres hazaszállítása. (Budapest). Móra László főhadnagy Fehérvárról százezer korona kék pénzt szállított felsőbb parancs folytán Budapestre. Azonban rendeltetési helyén nem jelentkezett, bár már rég lejárt jelentkezésének kijelölt ideje. Eltűnése ügyében a nyomozás folyik. (Budapest). Hcgyeshahny, kereskedelmi miniszter örvendetes hírként kijelentette, hogy az utóbbi hetekben széntermésünk jelentékenyen javult. Ha a munkásság csak egy kissé többet dolgozik majd, jogos a remény, hogy a szénhiányban rövidesen enyhülés áll be. ^ (Budapest) Tisza István gróf meggyilkolásával az ügyészség Strak- novszky Tibor joghallgatót, Dohó István vállalkozót, Heltai Viktor kereskedőt, Kéri Pál és Magyar Lajos hírlapírókat vádolja. Ellenük bűntettben való tettesség, illetve bűnrészesség cimen el rendelte már az ügyészség a vizsgálatot. Egyúttal vizsgálati fogságba helyezték őket. (Versailles). Megállapítást nyert, hogy a Caillaux meggyilkolásáról szóló hírek koholtak. (Versailles). Chikagói jelentés szerint kétséges, 4 hogy Amerika visszavonja-e csapatait Szibériából. (Bécs): Egyre sűrűbben érkeznek Olaszországból a magyar hadi foglyokat hozó vonatok. Szervezkedés. Eger, 1919. okt, 1. Holy milyen erő van a szervezkedésben, azt az elmúlt, forradalmi idők beszédesen, keserűen igazolják. Az ipari munkásság 6—7 százalékát teszi az országnak. Ebből a csekély százalékból meg csekélyeb százalék volt meggyőződésből szocialista, helyesebben szociáldemokrata (mely kifejezést a viszonyokkal számoló, revizionista szocializmusra alkalmazunk, szemben a társadalmi forradalmat, legélesebb osztályharcot hirdető, a Marx által hirdetett összeomlást be nem váró szocialista-kommunista (bolsevista) árnyalattal). S ebből mily kevés a kommunista.« Ha nem volna oly szomorú, kacagnunk kellene rajta, hogy Magyarországot egy-két rajongó, valamivel több perverz, kényuralomra törő, osztály vagy saját érdekeit megvalósítani akaró arrivée vezetésével, — hintáslegények, tyúkszem- operatőrök, messenger-boy-ok, díjbirkozók, selyemfiűk és városligeti stricik igázták le. Hogy történthetett ez ? Felelet rá: a szervezettség tette. A szociáldemokrácia céltudatos, kitartó, szívós munkával táborába kényszerítette az ipari munkásságot. Oda tapintott, ahol legjobban fájt. A munkás ahyagi érdekeinek feltétlen védelmezőjét látta a pártban, respektive a szak- szervezetekben, hovatovább már munka- alkalomra, alkalmaztatásra sem számíthatott, ha nem volt tag. Ennek következménye lett aztán az abszolút pártfegyelem, a vezérek feltétlen uralma, majd a terror. Ezzel szemben a többi osztályok szervezetlenül álltak. A hivatalnok osztály tevékenysége nem állott egyébből, mint a rossz anyag- viszonyok miatt való siránkozásból. A földműves osztályt egy-két kisgazda képviselte, a nagy tömegnek sejtelme sem volt róla, hogy Szabó István az ő nevében is beszél. így folytathatnék végig az összes osztályokon. Csak a szociáldemokrata tábor volt az, mely a szervezettségével lesbe állt, az októberi forradalomkor mint első hatalmi tényező lépett fel s aki tavaly novemberben éles szemmel figyelte az eseményeket, az jól láthatta, hogy az út a proletárdiktatúrához vezet. Legyen e: tanulság nekünk. Szervezkednünk kell. A szervezkedés iskoláját megjárt munkásság már tudatára ébredt, hogy új alapon kell szervezkednie, mert a tőke természetes felszívó és opp- ressziv hatalmával csak a szervezettséget szegezheti szembe. Fővárosi orgánumunk erről a következőkben számol be: A magyar munkás nem lehet nemzetközi akkor, mikor az egész világ munkássága a nemzeti érzés tüzében ég. Ha azok boldogulását ez nem akadályozta meg, a magyar munkás boldogulásának sem lehet akadálya. Ezt az igazságot a saját romlásán tanulta meg a mi munkásságunk. Ez a lecke alapos volt s átformálta a egészen a munkásság érzés- és gondolatvilágát. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a diktatúra összeomlása óta negyven keresztény szocialista szakszervezet alakult meg, melyben a főváros és környékéből eddig hatvanötezer munkás tömörült. Ebben a létszámban nincs benne a postás és vasutas szakosztályok taglétszáma, akik testületileg csatlakoztak mozgalmunkhoz. A villamosok szervezete egy két ember kivételével szintén testületileg jött át a szervezett kere'sztényszocialista munkássághoz. A többi szakma, köztük a vas- és fémmunkások is, akik a proletárdiktatúra legerősebb védői voltak, szintén tömegesen csatlakoztak. Újpest, Angyalföld, Csepel, Erzsébetfalva vasmunkásai már az első időben megalakították a helyi csoportjaikat szakszervezetük kebelében. A főváros munkásságát a Dunántúliak szervezkedése messze túlszárnyalja, mert itt a szociáldemokraták szervezetei teljesen megsemmisültek. A hatalom polcáról lecsúszott vezérek keserűen szemlélik szervezeteik összeomlását, de a végzetet megállítani nem tudják. Az eddig megalakult szakszervezetek névsorát itt adjuk : ^ 1. Állami Alkalmazottak Orsz. Szak. szervezete, 2. Állami Közalkalmazottak, :i- Bank és Hivatalsegédek, 4. Bányászok, 5. Dohánygyári Munkások, 6. Cipész-, Csizmadia és Bőrmunkások, 7. Droguisták. 8. Elektromosok, 9. Egészségügyi Alkalmazottak, 10. Éttermi és Kávéházi Alkalmazottak, 11. Élelmezési Munkások, 12. Építészek és Épitőnninkások, ■ 13. Fővárosi Közalkalmazottak, 14. Famunkások, 15. F'odrászok, 16. Festőművészek, 17. Gyógyszerészek, 18. Háztartási Alkalmazottak, 19. Ilii lapterjesztők, 20. Húsipari Munkások, 21. Ipari és' Kereskedelmi Segédnmn- sok, 22. Kér. Szoe Tanítók és Tanárok,
