Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-09-23 / 38. szám

PO LITIKÄI NÄPILÄP. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negged évre 20 K. — Egg hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefon szám 11. Legújabb hírek, — Haller István miniszter kijelentette vasárnapi beszédében, hogy a szö­vetséges és társult hatalmak igenis elismerik a mostani kormányt, mely­nek férfias magatartásáról meg kellett győződniük és be kellett látniok, hogy a magyar nép óriási többsége szilárdan áll mellette. A pénzügyi helyzetre nézve is megnyugtató kijelentést tett, amennyiben az antant államokkal tárgyalnak egy nagyobb kölcsön felvételéről, még pedig hamarosan várható siker reményével. — Külföldi lapok jelentése szerint a budapesti katonai karhatalom tiszt­jei nagy zsidó mészárlást terveznek arra az időre, ha a románok kivonulnak az országból. Hivatalos helyről ezt a hirt legerélyesebben megcáfolják. Budapesten különben jelenleg nincs is semmiféle magyar katonai kar­hatalom. — Denikin tábornok a japán fővezérrel tárgyalásokat kezdett az orosz bolsevikiek közös leverésére vonatkozóan.-- Az alkotmány módosítását követelő antant-jegyzékre a német kor­mány átadta válaszát. — Renner osztrák kancellár szombaton fogadta először a Bécsben levő an­tant-missziókat, kik előtt kijelentette, hogy Ausztria legközelebb kérni fogja az an­tantot a diplomáciai összeköttetés újra való megkezdésére. Az antant missziók külö­nösen a nyugatmagyarországi kérdés felől érdeklődtek. — A bolgár békeszerződés értelmében Bulgáriának meg kell szüntetnie az általános védkötelezettséget. Hadserege legfeljebb 20.000 ember lehet. — Húsz bajor kommunistát, gyilkosság vádja alapján halálra Ítéltek. — Horovitz Nathan amerikai ezredes Budapesten kijelentette, hogy az államrendőrség szervezete és hatásköre megmarad, csak amerikai ellenőrzés alá kerül. — A volt kommunista kormány az amerikai magyarok haza küldött pénzét is le akarta foglalni céljaira. A pénz azonban nem ért ide és így terve nem sikerült, csak a megtalált papíroson maradt. — Oroszország békeajánlatot tett Litvániának és Finnországot fel­szólította, hogy hivja vissza az orosz fehér hadseregből a finn önkénteseket.. — Washingtonból jelentik, hogy a békeszerződés kérdésében rövidesen megegyezés jön létre a szenátus pártjai között, mivel a tárgyalások holtpontra jutot­tak, az elfogadást pedig általában sürgősnek tartják. — A hivatalos lap rendeletet közöl, melynek értelmében mindennemű kommunista sajtóterméket be kell szolgáltatni az elsőfokú rendőrhatósághoz, amely azokat köteles elégetni. Még tudományos tanulmányozás céljából sem tarthatók meg ilyen nyomtatványok, mivel könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek A vasárnapi beszéd. 1919. szeptember 21. Haller István miniszter ötnegyedórás beszéde csodálatos erősségű fénnyel vilá­gította meg a múlt és jelen képét, vala­mint a jövő teendőit. Bevilágított a lel- kekbe Felnyitotta a szemeket ;meggyőzte az esetleg más véleményen lévőket; megerő­sítette az ingadozókat és sziklaszilárddá tette a meggyőződést . . . Nem az elragadó hév kötötte le a tö­meg figyelmét a lehető legnagyobb mér­tékben. Nem szónoki képletekkel, alakza­tokkal és körmondatokkal hatott csodála­tosan. Nem csak a tökéletes, tiszta, vilá­gos magyar nyelvben ős az előadás bá­mulatra méltó folyamatosságában gyö­nyörködtünk csupán : hanem a kijegecese- dett igazság ragyogó szépségében. Hangja mindvégig nyugodt és elő­kelő. Hangulata békés. Iránya határozott. Nyíltsága férfias. Meggyőződése tiszteletre­méltó. És mivel a kormány egyik jelen­tős tagjafmondotta : kifejezte azt az irányt, amelyen haladunk,^amerre haladni fogunk és haladnunk kell megalkuvás nélkül. Nincs ős nem lehet más jelszavunk, mint tiszta magyarság ős keresztény szellem. Olyan politikai beszéd voltjez, jaminőt még soha nem hallottunk Egerben. És senki ne gondolja, hogy azért mondjuk ezt, mivel miniszter beszólt. A hizelkedés nem kenyerünk. Nem a hata­lomnak akarunk kedveskedni és tetszeni, hanem meg kell állapítanunk, hogy felfo­gása teljesen fedi a mi álláspontunkat. A kormánynak ily részletesen kifejtett programmját még nem volt módunk ol­vasni, vagy hallani és teljes egészében ez volt az Egri Népújság meggyőződése, iránya és hangja. A bűnösök bűnhődjenek, de csak tör­vényes igazságszolgáltatás utján. A ki nem bűnös, egy hajaszálának sem szabad meggörbülnie ebben az or­szágban. Akik a régi és romboló irányzatot képviselték, álljanak félre. Engedjék át szép szerével a vezetést annak a magyar­ságnak és annak a keresztény irányzatnak, amely ezt az országot egy évezredig fenn­tartotta s át tudta vezetni a sötét emlékű tatár és török dűláson, vagy a Világos utáni elnyomatás szomorú korszakán. Egy félévszázad alattomos munkája elég voll, hogy romba döntse az országot. Nekünk elég lesz egy negyedszázad, vagy talán egy évtized is, hogy helyreállítsuk. Jöjjön velünk mindenki, aki ezt akarja. Minden becsületes szándékú munkást ke­resztény szeretettel fogadunk, de a vezetést nem lehet, nem szabad kiadni a kezünkből. Ezek a Haller István kijelentései. Ezek az Egri Népújság igazságai. Ez a keresztény-szociális gazdasági párt programmja. A kér. Szoc. gazdasági párt alakuló gyűlése. Vasárnap délelőtt folyt le az egri Ke­resztény Szocialista-párt naggyiilóse, mely­re lejött Egerbe Haller István propaganda miniszter is, titkárja kíséretében. A gyűlést a »Szózat« előneklése után Lipcsey Péter dr. közjegyző a párt szer­vező elnökének beszéde nyitotta meg, mely­ben Haller miniszterhez intézett néhány üdvözlő szót, egyben biztosítva a minisz­tert a lemesszebb menő odaadásról és tá­mogatásról, melyet a kormánynak a párt nyújtani fog. Lipcsey dr. után Haller István lépett elő szólásra. Ötnegyedórás beszédében ki­fejtette a súlyos okokat, melyek az orszá­got a pusztúlásba sodorták. Az okok mi magunk voltunk. Mert minden voltunk mi idáig, csak magyarok nem ős csak keresztények nem. Ez pedig súlyos bűn volt. — De könnyelműek is voltunk amellett. Hittünk mindenkinek. A sok idegenben, kiket ide befogadtunk, va­kon bíztunk mindben. És mi lett az ered­mény? Csalódtunk. Csalódtunk, mert olya­nok voltak a vezetőink idáig, kiket hoz­zánk sem nemzeti, sem vérségi kötelék nem fűzött. Új vezetőket kell tehát válasz­tanunk. Olyan vezetőket, akik a mi vére­ink, akik nem fognak minket, a népet, a munkásságot a veszedelemben magunkra

Next

/
Thumbnails
Contents