Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-07-08 / 155. szám
Előfizetési dijak: Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre 12'50 K, egy hóra 5 K. POLITIKAI NAPILAP Ara 20 fin. Szerkesztőség [ (sí 1-ircf iúvafel Eger, Jókai Mór-utca 6. :: Telefon 106. szám. :: Drágaság* Budapest, Julius 7. Svájci hírek szerint Olaszország- ban súlyos élelmiszerzavargások törlek ki. Katonasággal, csendőrséggel szorítják mindenütt vissza a drágr- ság miatt zúgolódó, forrongó nép- tömegeket. A drágaság öröksége a világháborúnak, amelyben végzetszerűen robbant ki a tőkés termelés rendszertelensége, fejetlensége és szervezetlensége. A háború előtti gazda sági válságokat nem csekély mértékben jellemezte egyes ipari és mezőgazdasági termékeknek a mértéktelen konkurencia miatt való teljes. elértéktelenedése. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a világháború egyik elindítója épen ez volt. A ka- pitaiita állam megakarta védeni portékáinak értékét, az árukba belekalkulált profüof. Hogy ezt megtehesse meg kellett semmisíteni árlenyomó ve- télytársat, a konkurenst. Anglia a német [iparcikkek olcsóságától féltette gyarmatait és piacait. Főként ez volt az oka a német-angol ellenszenvnek, ez a gazdasági ellentét, nem pedig az úgynevezett nemzeti érzés hajszolta egymás ellen a két áliam uralkodó osztályait, amelyek rokonok voltak fajra, vérre, de annál keservesebb ellenfelek anyagiakban. Azután jött a háború. A békebeli konkurencia állítólag túlságosan lenyomta a fogyasztási cikkek árait, noha ilyen panaszt sohasem lehetett hallani a munkástól, hanem mindig csak a gyárosoktól és földbirtokosoktól, a vállalkozóktól, akik a mások által kitermelt javakon való nyerészkedésüket ke- veselték. Jött a háború és az azután, alaposan helyrehozta a régi árakat. A kereslet és kínálat örök törvénye szerint soha még csak nem is sejditett módon szökött fel mindennek az ára ebben a rettenetes viadalban, mely egyrészt elpusztította a meglevő készleteket, másrészt eredeti rendeltetésüktől elvonta azokat az üzemeket, amelyek akorá- ban élelmiszerek, ruházati cikkek, bútorok és lakásberendezések termelésére voltak hivatva. Természetes, hogy a drágaság legelsősorban a dolgozó tömegeket sújtotta. Ha majd egyszer meglehet írni az európai forradslom és az azt megelőzött európai háború összefoglaló, pragmatikus történetét, akkor megfogjuk látni, hogy mekkora forradalmasig hatása volt a drágaságnak minden országban. Előbb a megvert országokat kergette forradalomba a drágaság, most soron vannak az úgynevezett győző országok, azok az államok, amelyek uralkodó osztálya ideig — óráig győztesen került ki ebből a mindent elsodró világkatasztrófából. A győztes országok sem tudják újra beállítani a régi termelést. Az elpusztított közlekedési eszközök, az ötesztendős katonáskodás által a rendes munkától elszokott munkások diszpozíciója, a folytonos sztrájkok lehetetlenné teszik a termelésnek azt a bőségét, amely végül is önmagától enyhítené a drágaságot. Mint legyőzhetetlen elháríthatatlan örökség marad a háborúból a drágaság. Ezt, valamint a háboiunak minden más áíkes hagyatékát nem tudja más likvidálni, csak a szocializmus, a tömegek önkormányzata. Csak a termelés szoeialista szervezettsége hozhatja helyre a világ gazdasági életét, amelyet eddig a kapitalizmus kormányzott, de melyet az véres ka- tasztrófába sodort. Rendet az óriási pusztulás utján uj berendezkedés, az életnek és termelésnek szocialista módra való újjászervezése teremthet. EB®í H gyermekek örötttütmepe. A vasánapi gyermekünnepély. — Kétszáz gyermek felruházása. — Egynapi Eídorádó. — Saját tudósítónktól. — Eger, Julius 7. A proletárállam odaadó gondoskodással veszi körül a gyermeke két. Mai rendkívüli nehéz küzdelmek közepette is, mikor egy romvilágot vett át örökül s külső-belső ellenségekkel hsrcol, foko ott igyekezettel veszi gondjaiba a gyerekeket: a jövendő kerfjét. Ennek a célnak a szolgálatába álltak az egri proletáriátus vezetői is, amikor az egri gyermekeknek hasznos, üdítő és szórakoztató istápolá- sáról gondoskodnak s ennek keretében egy szép örömünnepet rendeztek az apróságoknak. A tegnapi napra’egynapos Eldorá- dót varázsoltak elő a nagy nincsíe- lenségből a proletárok, amikor a gyermekeket beleáilitották a háború előtti évek mesevilágába s hozzájuttatták őket ahhoz, amit már csak álmaikban látnak. Egy napra ifindérkertben jártak, futkároztak és han cut óztak, boldogságtól krgömbölyödő arcokkal kiflit majszoltak, cukrot nyalakodtak, puha fehér kenyeret ettek és Istenem, még tejet is 8zürcsöltek. Az a kis gyermekuzsonna, amely vasárnap az Érsekkert árnyas fái alatt lezajlott, mega megélte a fáradtságot, hogy létrehozták, ha egyébként bizony e'.ég hiányossága is volt a vasárnapi gyermekünne- péiynek. A gyermekek föltétlenül jól érez ték magukat élveztek és üdültek s testi-lelki fölemelés volt nekik ez a nap. Ennek a tudata pedig elég jutalma lehet azoknak, akik értük fáradtak. Az ünnepélyről az alábbi tudósításunk számol be: A vasárnapi gyermeknapnak bevezető része a szombati napon zajlott le, amikor a gyermeknap rendezősége az Uránia mozgóképszínházban gyermekelőadást, a városi színházban pedig vidám estét rendezett. A városi színházban a szereplők aktuális számokat játszottak, majd az előadás után a közönség a cigányzenekar által előadott Internationale és Marsaidé hangjai mellett fölvonult a Lenin utón végiga Kossuth térre. Amerre a lelkes tömeg elvonult kinyíltak az ablakok világosság ömlött e! a lakásokban s onnan is zengett a visszhang az éjszakába. Ily impozáns fölvonulás keretében ért az egyre szaporodó tömeg a Kossuth térre, ahol körbe álltak s ekkor Kertész Jenő párttitkár intézett beszédeit. Szayai ércesen zengettek bele az éjszakába: — A mai nappal temessük el a múlt korszakot, amely a lerongyolt proletárokról nem gondoskodott s most mi itten tegyünk fogadalmai arra, hogy a proletárgyermekeket el látjuk minden jóval, széppel és a kis gyermekszíveiknek örömet szerzünk . . . A nagy hatással fogadott beszéd után föihangzott ismét az ének s ezzel az egri gyermeknap első aktusa véget ért. 1 vasárnapi gyermek- ünnepély rendezősége minden lehetőt elkövetett, hogy a gyermeknap minél szebb legyen és hogy szerető gondoskodásuk megrősitsék a fejlődő gyermekek Onludatosságát. Gondoskodtak, a mutatványos bódéknál stilszerüleg összeállítóit különböző játékokról, amelyek a sok kis apró gyermek kedvét felhangolják s a Népkert is virágokkal beültetve, pompázva várta ölébe őket. így felkészülve érkezeit el a vasárnap. Kétszáz gyermek felruházása. Délután 1 órakor kétszáz gyermeket ruháztak fel a halaspiaei iskolában. Sok nyüzsgő, örvendező gyermek kacagása verte fel az iskola ódon falait. Minden gyermek megkapta a maga fehér ruháját, amelyen a kommun ötágú csillaga ékeskedett. A gyermekek arca piro3 lett az őrömtől, csacsogtak, mert tádták, hogy ezután jön még az igazi vidámság. Két órakor megérkeztek a tanítók, tanítónők és a cigányzene - kar, majd az ifjúság nevelői hosszas fáradozás után sorba állították a gyermekeket. Nagy sürgés-forgás mozgolódás után a gyermekek el-
