Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-09-10 / 27. szám

Eger 1919. szeptember 10. Szerda.

XXVI. évfolgam 27. szám Censurat : Capitan' Ä. Orosz.

POLITIKAI NAPILAP.

Előfizetési dijak:

Egész évre 80 K. — Fél évre £0 K. — Negged évre 20 K. — Egg hóra 8 K. —

szám ára 30 fillér.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Telefon szám 11. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda.

Legújabb hírek.

— A függetlenségi és 48-as jjárt választmánya szombat esti ülésén 24 szavazattal 8 ellen kimondotta, hogy: 1) szükségesnek tartja teljes állami függetlenségünk megőrzését; 2) ezt egyesíteni akarja valódi keresztény evangéliumi irányzattal, melynek erkölcsi alapja a felebaráti szeretet, tartalma pedig a gyöngéknek, gyámoltalanoknak védelme az erősebb ravaszok, kíméletlenek ellen; 3) állást foglal minden rendbontó és destruktiv irányzattal szemben s követeli a vallásoktatás helyreállítását; 4) a külső politikában az antanttal való teljes együttműködéshez rendületlenül ragaszkodik; végül 5) megállapította, hogy minden hatalom forrása a nemzet s kimondotta, hogy minden olyan kormányt, mely e szent irányelveket tartja szem előtt, támogatni fog.

— Az egyiptomi miniszterelnök ellen bom,ba-merényletet követtek el, amely nem sikerült. Cairoban, Alexandriában igen izgatott a hangulat.

— Dél-Franciaországban a roppant hőség folytán óriási erdőégések voltak napokon át.

— Belgium és Hollandia között komoly nézeteltérés van, mivel a hollandiai katonák nem engedték, hogy a belgák német hajókat vontassanak el. Ha a németalföldiek nem adnák ki a hajókat 48 óra alatt, a belga vizeken és a német okkupáit területeken levő holland hajókat kikötői zárlat alá veszik.

— Rómában ötnapos nyomdász-sztrájk volt, mely most befejeződött.

— Angliában arról van szó, hogy az általános védkötelezettség ellen — általános sztrájkba lép a munkásság.

— A szövetségesek legfőbb tanácsa feloszlatta a fiumei >Sursum corda« nevű önkéntes zászlóaljat. Erre Fiúméban komoly zavarok támadtak, amelynek elfojtására az angol katonaság erélyes készületeket tett.

— A földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a szocializált gazdaságok részére kiutalt pénzek fölöslegeit a központi felügyelők tartoznak a megyei leszámoló bizottság elnökének beszolgáltatni.

— Pozsony és Belgrád között szept. 15-től rendszeres hajó-járat közlekedik.

— Budapesten elfogtak egy Grünfeld Izidor nevű terroristát, aki bevallotta, hogy egymaga 68 embert gyilkolt meg. Elfogták még-' Weisz Fiilöp volt polit. megbízottat, aki Lemberkovics századost meggyilkolta. Weisz a főkapitányság épületének 11. emeletéről leugrott és meghalt. Rabinovics József volt népbiztos is kézrekerült Nagykanizsán.

— Az amerikai kormány — hivatalos jelentés szerint — hajlandó a szibériai hadifoglyok hazaszállítását lebonyolítani, ha az illetékes államok a felmerülő költségek arányos megtérítését vállalják.

— A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melynek értelmében a hitelező minden forgalomban levő fizetési eszközt tartozik elfogadni. Ha ezt nem tenné, az adós bírói letétbe helyezheti az összeget.

— A német-osztrák nemzetgyűlés egyhangúlag tiltakozott önrendelkezési jogának, a békeszerződés által történt megsértése miatt. A békeszerződést, 96 szóval 28 ellen elfogadták.

— Az olasz táv irat-cenzúrát, a Németországgal és Ausztriával való forgalomban, szept. 5-én megszüntették.

— A hivatalos lap vasárnapi száma rendeletet közöl a gazdasági cselédek és munkások, valamint az ott alkalmazott ipáid munkások járandóságai ügyében.

— Ausztria nem hajlandó a nyugat-magyarországi vármegyék erőszakos elfoglalására.

— A Közalkalmazottak Orsz. Szövetsége vasárnap megalakult Bpesten. Kebelében eddig 15 szakcsoport szervezkedett s többnek alakulása folyamatban van.

Tanulság.

Higgadtan, megfontoltan írjuk g sorokat . . .

Az 1910. évi népszámlálás alkalmával volt Magyaroszágon 17.353,306 keresztény, és 911,227 zsidó.

Már ebből a számarányból is nyilván látszik, hogy kiket illet meg hazánkban a vezetés. De még jobban követeli a vezetés átvételét az elmúlt félévszázad története, amely a kommunizmus rémségeivel végződött.

És a zsidóságnak be kell látnia, hogy ha békét, ha megértést, ha boldogulást, ha kibontakozást akar: nincs reá más mód, mint hogy ő maga félreáll; az ország megrontóit elitéli, kiközösíti kebeléből és becsületes munkával segít fölépíteni azt az országot, amelyet legnagyobbrészt az ő fajából kikerült gonoszok romboltak le.

Mi a megértést, a szeretetet hirdettük kezdettől. Lapunk, nyugodt hangjával — ezt határozottan állíthatjuk — egyedül áll az országban. Mi a szeretetet hirdettük és a zsidóság táborában gyűlöletet arattunk.

Művelt egri zsidó szájából hallotta egyik olvasónk, hogy az «Egri Népujság< szennylap. És miért? Csupán azért, mert keresztény szellemű mer lenni abban az országban, ahol a lakosságnak 95 százaléka keresztény.

Sokat olvasott, nem közönséges zsidó üzletember mondotta egy másik olvasónk előtt. »Alig várom, hogy kivándorolhassak ebből a piszok országból.« És miért piszok ez az ország, amely — Vázsonyi Vilmos szerint is — ». . . teljes jogot adott zsidó vallásé polgárainak; előttük szabad volt az érvényesülés útja nemcsak gazdasági és kulturális téren, hanem a közéletben is. A mi hazánk nem Oroszország volt; ... a zsidókból nem fakadhatott keserűség, mint Oroszországban, hanem csak hála a testvéri szerétéiért, amelyben részük volt.*

És mégis, ime, »piszok-ország« lett a magyarok honából azért, mert tovább nem akarja, hogy az 5 százaléknyi zsidóság irányítsa, vezesse sorsát.

Nem akarunk részleteket közölni a zsidó sajtó és szépirodalom cikkeiből amelyek egy évtized óta hintegetik a bomlás magvát úton-útfélen, hanem ismét Vá- zsonyiból idézünk: »Kétségtelen, hogy a bolsevisták legtöbb vezére a zsidó fajból származott . . . Én nem hunyok szemet azoknak hibái és bűnei élőt*, akiknek sorából származom. Irtózatos bűn terheli