Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-01-04 / 3. szám
XXYI. évfolyam. 1019 január 4. szombat 3. ssám Ara 20 tli?ér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik héttő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági ítéletek, köz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1-50 K. ]ótékony- célu egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 60 till. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 15K. — HIRDETÉSEK: egész oldalas 400 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1-50 K, magáncégek- — nek l K, szallaghirdetés szövegoldalon 1*50 K. — Xettyérgoedob. Ever, jan. 3. A háború megdrágította a kenyeret és ma is drága a kenyér. Drága az a szén, amely- lyel az emberi testnek a gépezetét fütjük. A közgazdaság nyelvén szólva az emberi organizmus üzemfentartási költsége emelkedett. Valahogy, magunk sem tudjuk hogyan, ezt a drágulást eddigelé kibírtuk. Megszüntettünk mindent, ami nem az életfentartáshoz tartozott. Lemondtunk sok mindenről, lemondtunk a kultúráról, lemondtunk az emberi igényekről, azért, hogy az élet- fentartás legfontosabb eszköze, a kenyér biztosítva legyen. De mi lesz, ha a kenyér kifogy, mi lesz, ha több az éhes száj, mint a falat, amely az éhséget csillapítja? Mi lesz, ha nem a kenyér drágasága nyomja a nincstelenek táborát, hanem ha a kenyérhiány réme mered elénk? Mi lesz, ha a magyar föld nem terem eleget, ha hozama nem elegendő ahhoz, hogy eltartsa azokat, akiknek itt élni, halni keli ? Ki érvényesít majd velünk szemben emberi elveket, ha magunk nem teljesítjük kötelességünket az éltet adó földdel is magunkkal szemben? Mert csak a magunk bűne, csak az országnak a bűne, ha fenyegető kenyérgondoknak nézünk elébe. A földek állapota köröskörül az országban nagyon szomorú. A föld nem kapta meg az őszi munkát, szántás és vetés elmaradt, sok helyütt még lábon áll a tengeri és a földben fagy és rothad a szegény ember almája, a burgonya, A legrosszabb kilátások közepette megyünk a béke első esztendejének elébe. Közben pedig a háborúból hazatért, sőt háborúban nem is volt százezrek nyugodtan várják a bekövetkfzendőket, várják, hogy talán valamely csoda megmentse őket és az országot. De csodák ma már nincsenek és a forradalom nemcsak lelkesedést, hanem kemény munkát is követel. A forradalom megköveteli, hogy mindenki teljesítse kötelességét! nemcsak magával, hanem másokkal szemben is. Aki ma parlagon hagy akár csak egy talpalatnyi földet is, az vétket követ el ezzel a szerencsétlen, sorsüldözte országgal szemben és nem érdemli meg, hogy meghagyják neki, amije van. A háborús morálnak és a háborús erkölcstelenségnek az ideje lejárt. Lehetett idő, mikor az, akinek valamije volt, boldogan nézte, ha másoknak mindenük kifogy, mert a magáét annál jobban tudja értékesíteni. Lehetett idő, mikor a termelő megelégedett azzal, hogy neki teremjen elég és másokkal nem törődött. Ma már ennek a felfogásnak helye nincs és aki igy gondolkozik, az a jogok csak a kötelesség teljesítéséért adódnak cserébe. És végül, aki úgy véli, hogy a kenyérgond az ő külön gondja és azt hiszi, hogy ha lerázta magáról a saját kenyérgondját, akkor az ő dolga rendben van, nagyon csatkozik. Minden gazda, akinek megművelni való földje van, tanulja megr hogy a gazdasági élet összessége a kenyéren alapszik és minden a kenyérhez tér vissza. Ha olcsó a kenyér, olcsó a megélhetés másban ia, ha nincs kenyér, akkor neki sem lesz ekéje, kaszája, ruhája, csizmája. Az ország a föld terményeivel fizeti iparcikkeit és a kereskedelem ezerféle áruit. A föld terményeinek többlete, fölöslege az egész ország, de különösen a gazdaközönség jóllétének az alapja. A gazda, aki szánt és vet, aki földjét műveli, nemcsak élelmet termel, hanem az ipart és kereskedelmet is növeli a maga javára. •’.-vV mm \ Hz első statáriális bűntény Sgerben. A szilveszter éjszakai rablótámadás. — Halál vár a rablókra. ~~ Kórházban lesz a rögtönitélő tárgyalás. — Saját tudósítónktól. — Eger, jan. 3. mét csizmasarokkal kirúgták, mellA szilveszter éjszakai rablófáma dás elkövetői: őszi Bernét, Erdélyi Lajas és Varga Bernát még a rendőrség fogházában vannak 8 Deák Mihály rendőriiszt még folytatja a j vizsgálatot a bűntett egyes részleteinek pontos megállapítása végett. Ma délelőtt Diák Mihály rendőrtiszt ismét kihallgatta a csapatkőr- házban fekvő áldozatot Bolozs Gábort, aki ezúttal ;is úgy adta elő a rablótámadást, mint azt már megírtuk. Az áldozattal rendkívül kegyetlenül bántak el a gonosztevők. Feje össze-vissza van zúzva, egyik sze kasát is rúgásokkal összetörték. — Szinte csodálatos, hogy még él és még hozzá, az orvosok szerint fel is fog gyógyulni. A törvényszéken már készülnek az első statáriális tárgyalásra. Koczián Gyula államügyész telefonon közölte az esetet az igazságügyminiszterrel, akinek a statáriális esetekről mindig jelentést kell tenni. Mihelyt a nyomozást befejezik, a mi mára várható s a rablókat átad ják az ügyészségnek, rögtön kitűzik a statáriális tárgyalást. A tárgyalást valószínűleg vasárnap tartják s a rögtönitélő bíráskodás a kórházban lesz miután az áldozatot onnan elszállítani nem lehet s a törvény úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben ott keli megtartani, a tárgyalást, ahol lehet, akár szabad ég alatt is. A sérült felgyógyulására nem lehet várni, mert a törvény értelmében a tárgyalást a vádlottaknak a bíróság elé va!ó állításától számított háromszor huszonnégy éra alatt meg kell tartani s az ítéletet meg keli hozai. Miután a vádlottak közül kettő húsz esztendősnél idősebb, a törvény ezekre halált mér s a halálos ítéletet az ítélet hozataltól számítva két érán belül végre keli hajtani. Az Ítélet végrehajtása csak akkor halasztható el, ha a bíróság itéSeti- leg kegyelemre ajánlja az elítélteket. A védő, vagy a vádlott kegyelmi kérvénye nem akaszthatja meg a halálos ítélet végrehajtását. A halálos ítéletet a bíróságnak egyhangú határozattal kell kimondani 8 ha az ítélet nem egyhangú, akkor csak {egyházzal lehet sújtani a vádlottakat. Húsz éven aluli bűnösöket nem lehet halálra Ítélni. Ezeket 10—15 évi fegyházzal bünteti a törvény, míg a 18 éven aluliakra 5—16 évi fegyház vár. A rögtönitélő bíróság elnöke annak a törvényszéknek az elnöke, a mesy a statáriális területén illetékes, tehát a jelen eseiben Böhm Alajos az egri törvényszék elnöke, vagy ennek törvény szerinti helyettese. Hogy ki fog elnökölni a tárgyaláson, az még nincs megállapítva. A törvényszéknél a statáriális tárgyalásra minden előkészületet megtesznek s in ézkedés történt az iráni is, hogy a tárgyalás napján már a hóhér is itt legyen. Cipészek, csizmadiák január 5-én, d. e. 10 órakor az Iparoskor nagftermdben a bőr kiosztás megbeszélése végett jelenjenek meg. A szövetség.
