Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-01-26 / 21. szám
XXVI. évfolyam. H9I9. január 26 vasárnap 21. sí ám Ara 20 fillér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 borona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 13*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, köz- gazdasági közlemények, gyászjelentések 1'50 K. Jótékony- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 60 till. Eljegyzések, házasságok, köszönetoyfl- vánitások 10 sorig 15K. — HIRDETÉSEK: egész oldalas 400 K, hasábonként és centiméterenként hatö- ságok, gazdaságok és hivataloknak l'SO K, magáncégek- — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon 1’50 K. — / Proletárdiktatúra. Eger, jan. 25. A szociáldemokrácia problémája ma a körül forog, hogy vájjon a szocializmus a demokrácia által valósítsa-e meg céljait, avagy minden tekintet nélkül arra, hogy ma még nem képez többséget, erőszakkal vegye át a hatalmat, behozván a proletárdiktatúrát. Ez másként azt jelenti, hogy a demokrácia integráns részé é a szociáldemokráciának vagy pedig csak taktikájához tartozik, mint harci eszközjarra az időre, mig kisebbségben van. Az orosz bolsevistáktól a német Spar- takusokon át a magyar kommunistákig a túlzó irány a második megoldás mellett van. Nem akarják bevárni, hogy túlsúlyra jut-e a szociáldemok rácia a meggyőzés, propaganda eszközeivel, hanem már most meg akarja valósítani erőszakosan a nagy társadalmi átváltozást. Okoskodásuk röviden a következő: A proletáriátus osztályküzdelmének végcélja az osztályellentétek kiküszöbölése, minden további osztályküzdelem lehetetlenné tétele. Ezt a kommunisták egy uj osztályelnyomással akarják elkezdeni, de azt hiszik, hogy a diktatúra, terror által létrehozott uj osztályelnyomás mint utolsó, önmagát fogja lehetetlenné tenni és ezzel minden oszíályelnyo- mást. Azt hiszi, hogy az elnyomatásból nem ismét az elnyomottak küzdelme fog előállani. Mindezzel szemben nem idézhetünk klasszikusabb tekintélyt, mint Kautsky Károlyt, aki a proletáriátus diktatúrájáról szóló legújabb iratában a leghatározottabban tagadásba veszi, hogy a fejlődés bevárása nélkül erőszakkal meg lehetne valósítani a szociáldemokrata célokat. Kautsky abból indul ki, hogy az erfurti programm végcélul tűzte minden kizsákmányolás és elnyomatás kizárását. A szociális termelési mód maga sem végcél, hanem csak eszköz, mert ha kiderülne, hogy nem tudja a végcélt biztosítani, el kellene vetni. A szociálizmust demokrácia nélkül megvalósítani nem lehet, tehát csak akkor lehet erről szó, ha a demokrácia segélyével többségre jut. Amig egy nép nagy többsége idegenül áll a szociálizmussal szemben, addig nem lehet szó a nagy társadalmi változásról. A diktatúra polgárháborút váltana ki, már pedig az alsó osztályok diktatúrája után a kard diktatúrája következne. Hivatkozik az orosz példára, ahol a proletárdiktatúra semmi gazdasági eredményt nem tud felmutatni, a nép általános jólétét nemcsak hogy nem emelte, hanem teljesen alászáilitotta. A proletárdiktatúra megfosztja az embereket szabadságuktól, e mellett még azt a kenyeret is kiveszi szájukból, mely biztosítva volt számukra a kapitá- üsztikus termelési mód mellett. Kuotsky állásfoglalása után alig kételkedhet még valaki a túlzó irány kárhozatosságáról. Határozottabban nem lehet azzal szembeszállni, mint éteszi. Ha a szociáldemokrácia ma egyik legkimagaslóbb alakja igy beszél, akkor mindenki bizhat abban, hogy sem a szabadságot, sem a gazdasági életet sikerre kilátástalan kísérletek nem fogják tönkretenni. Sger város közgyűlése. Károlyi Mihály köztársasági elnök üdvözlése. — A lakásínség. — A munkanélkülieknek munkát ad a város. — Fölemelték a villanyvilágitás árát. Az érseki ingatlanok. — Saját tudósitónktól. — Eger, jan. 25. Eger város képviselőtestülete ma délelőtt közgyűlést tartott, amelyen üdvözölte díszpolgárát Károlyi Mihály grófot köztársasági elnökké való kiKiáltása alkalmából. Azonkívül bő tárgysorozatot intézett el, amelyek között volt több kiemelkedőbb s általánosabb érdekű pont, de ezuttai minden ügy letár- gyalása simán, egyhangú egyetértéssel történt. A közgyűlésről következő tudósításunk számol be: Károlyi Mihály gróf üdvözlése. Miután Jankovics Dezső polgár- mester megnyitotta az ülést, napirend előtt megemlékezett Károlyi Mihály grófnak a magyar népköz- társaság elnökévé történt kikiáltásé ről, amelyet általános megnyugvással fogadott az ország: Miután Károlyi Mihály grófot, mint Eger város díszpolgárát a városhoz szorosabb kötelék fűzi, indítványozza, hogy Károlyi Mihály grófot ez alkalomból a képviselőtestület táviratilag üdvözölje. Egyben jelenti, hogy Károlyi Mi hály díszpolgári oklevele elkészült s azt küldöttség utján adják át Károlyinak. A küldöttség tagjai lesznek: dr. A’földi Dávid, Bóta Antal, dr. Csutorás László, Kalmár Qáspár, Kriston Endre, Militzer Béla, A kül döttséghez csatlakozni fog dr. Módly László főispán és dr. Vass János miniszter, azonkívül a jelenleg Budapesten lakó egri polgárok. Ugyancsak indítványozza a polgármester, hogy dr. Vass Jánost, mint a véros szülöttét és a képviselőtestület tagját vallásügyi miniszterré történt kinevezése alkalmából szintén üdvözölje. A képviselőtestület a polgármester indítványait egyhangú helyesléssel magáévá tette. Részvétnyilatkozat. Ezután a polgármester meleg szavakkal e’psrentálja a képviselőtestületnek időközben elhunyt két érdemes tagját: Kovács Kálmánt és Tóth Csepregi Ferencet s javaslatára a közgyűlés részvétíratot intéz az elhunytak családjaihoz. A lakásínség. Napirend előtt Kánitz Gyula képviselőtestületi tag rámutatott az Egerben is egyre növekvő lakásínségre, amit úgy lehetne orvosolni, ha a hadügyminisztert felkérnék, hogy a ma üresen álló kaszárnya épületeket adja át a városnak, amely ezeknek az épületeknek lakásokká való át- alakításável, nagy mértékben enyhítené a lakásínségei. Az indítványt a képviselőtestület egyhangú helyesléssel elfogadta s ilyen értelemben fölir a hadügyminiszterhez. Nagy János (Malom utcai) javasolja, hogy a város a malom-utcai városi telket, amelynek haszonbérlete most lejár, többé ne adja bérbe, hanem adja el. A közgyűlés utasítja a tanácsot, tegyen konkrét javaslatot erre nézve. A tárgysorozat. Most a közgyűlés áttért a tárgysorozatra, amelynek első pontjaként a városi főjegyző bemutatta a polgármester különböző évnegyedes jelentéseit, majd a rendőrkapitány a rendőrség lefolyt évnegyedbeli munkásságáról s a közbiztonsági viszonyokról számolt be. Tóth Csepregi Ferenc halálával megüresedett képviselőtestületi tagsági helyre Fehér Miklós póttagot hívják be. A közellátási vállalat. » A közellátási vállalat igazgatóságának átirata alapján, a vállalat üzleti szabályzatát Bayer Henrik eddigi igazgató távozása folytán olyként módosítják, hogy a vállalat igazgatója más is lehessen, ne csak tanácsbeli. Ennek alapján meg is bizzák a vállalat igazgatói teendőnek ellátásával Hecser Bélát. Egyben megválasztják a vállalat igazgatóságába: Militzer Gyulát, Láng Nándort, dr. Nagy Jánost, Nagy Jánost, Nyúl Mihályt, Károly Jánost, Pollacsek Jánost és Csepregtay Gyulát.
