Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-01-24 / 19. szám
19lQ.januáf 24. 3 41. A töviskesvölgyben levő volt érseki téglagyár ingatlanának megszerzése ügyében előterjesztés. 42, Polgármester bejelentése az éríekségi lulajdont képező a város belieiületén fekvő ingatlanok meg* szerzése tárgyában tett intézkedésről. 43 Az aranyszőilő épülete mellett történt pince beszakadásról jelentás. , 44. A dohánygyárból levezető régi beton csatorna beszakadásának helyreállítása ügyében v. tanács határozata. ' ! 45. Téth Cstpreghy András indít- • vány a a Marhavásáron rzeméttelep rendezéséről, 46. Heilrighi József 60 ik gyaio?- \ ezredbeli tényleges százados kérvénye ■ a váró* kötelékébe felvétele iránt. í 47. Auer K;r©iy 60 ik gyalogé?.- \ redbeli továbbszolgáló őrmester kér ä vénye a város kötelékébe felvétele iránt, ? 48. Fii eher Kóroiy 12 ik gyalogezredben hadnagy kérvénye a város < kötelékébe leendő felvétele iráni. 49 Hejier August 60-ik gyalog- ! ezredbeii őrmester kérelme a város i kötelékébe leendő felvétele iránt. 50, Steiner Károly 60 ik gyalog- , ezredbeli őrnagy kérelme a város kötelékébe vs’ó felvitele iránt. 51, Marsch Kálmán iileiősígi ügye. 52, Miticzky Bertalan illetőségi | ügye. Víz alezredes misaiója: Bagyarorszigon. Mit kapnak csehek, szerbek és a románok? Eger, jan. 23 Egy magyar katonatiszt, aki úgynevezett összekötő tiszt volt a francia katonai missiónál, a kővetkező- 1 / feet tuend ott Vix alezredes magyar- országi missiójáról: — Vix alezredes közvetlen kör nyezetéből hallottam, hogy a francia csapatokat az érd nte első őrben azért küldötte Budapestre hegy az Orosz- szagból imponált bolsevizmus terjedését megakadályozzák. A francia : katonai bizottságnak és á magyar kormánynak tudomása van róla, hogy Oroszországból úgyszólván n pon j kánt érkezik egy-írét orosz bolsevista • propaganda céljaira nagymennyiségű aranypénzt hoz Budapedre. h? orosz bolsevisták kiutasítását és a propa- j gande pénz elfeobis át a kormány . csak azért nem rendeli el, meri ezzel csak népszerűbbé tenné a bolseviz- 5 mus terjedését és titokban még fo ; kozoüabbá növelné az sgiíációt: — Az entente főleg azért ellenőrzi j a magyaiországi eseményeket, hegy elősegítse Károlyi Miháry kormányának konszolidálását élezze' a duna- • menti uj köztársaság rendjét és a nyugateuróp i sző dséges államok érdekei tórájában való elhelyezkedését bLiosiíja. Az entente terveivel az sem ellenkeznék, ha kO ílíciős magyar % kormány helyett,esetleg tiszta sjo- ! ciaüsta kabinet kormányozza az or* szagot, csak azt .nem akarja, hegy szélső szocialista, kommunista vagyis bolsevik! proletárok vegyék át a hatalmat, mert e2t veszélyesnek tartja az entente! ra. — Vix alezredes kormánya intenciót tolmácsolta, amikor kijelentette illetékes körök előtt, hogy tiszta franciákból állő csapatokat éppen azért i nem szállítanak Budapestre és a ■ megszállóit magyar területre, meri a l francia katonákat félti a bolseviké l eszmék befolyásától. Ezért ha nem l sikerülne a jelenlegi kormány, vagy ' tiszta szociáldemokrata kormány \ konszolidálása, az entente kénytelen ; lenne gyarmati {«zines) csapatokkal I elárasztani az országot. A francia l gyirmati katonák fiz évi katonai szolgálatra kötelezték magukat azzel a í rekompenzációval, hogy szolgálatuk ? letelte után Franciaors ág földet h'Z : iosií számukra, amelyet mint békés i francia po gáruk tulajdonukba veheí- i nek s ezért a jutalomért éppen oly \ türelmesen teljesítik katonai szoigá- ; latukat s így szükség esetén európai l Magyarorazag bármely részén, mint = a saját országukban, a bolsevizmus ] pedig rájuk nézze teljesen közömbös i és íávoleső. i — A budapesti francia tisztek az : ejtenie hivatalos forrásai nyomán ; iöbb Ízben folytattak bizalmas tár ; gyaiásokat amelyeket alkalmam volt megjegyezni. Ezek szerint Magyar- \ ország különböző nemzeliségeinek ; terjeszkedése csak provizórikus és • nagyrétben teljesen önkényes mert az entente a bákekor.fsrsncián szi- \ goruan tárgyilagos döntéseket fog hozni a megszállott területek hova : farfozsndósága felett. Az entente , mär eddig is azon az állásponton van, hegy az ideiglenes megszállás jóval tűimen! azokon a jogos határokon, amelyek az önrendelkezési ; elvek érvényesítését jelölik. A békekonferencia tárgyalásig, o!y- : íyan értelemben foguak igazságot ' szo!géitafni, hogy Magyarországon a‘kpíí??o;idáli magyar népköztársaság terültének túlnyomó részé fmeglartj^. A rzerb igényeket a Bákőka, Basát és Baranza egy részével, a cseh szloéák aspirációkat néhány felvidéki vármegye impériumával, a románok túlzott követeléseket pedig Erdély tálnyomősn románlakta vármegyéi nek átengedésével fo*ja a béka oh ferenda kielégíteni. Da a csehek 3—4 magyar és a románok 6—7 erdélyi vármegyénél többet nem kapnak. : MEGHÍVÓ Az Épitömufifiások falj6 hé 26-án rasírnap d. e. féi 10 órakor tartják a la nil a s-o II Imi Imlyiséjinn peleien é»I KÖZGYŰLÉSÜKET, melyre ezúton is meghívjuk a helybeli ég környékbeli épüömun kás szaktárBsküt. Ponti. 8 megjelenést kér & Vezetőség. Ü '' S A V, ^ ? A hadirokkantokról,; j Eger, j«n. 23. \ A sok feladat között, melyek sür- | gős megoldására vannak nem épen | a legutolsó helyen áll a hadirok- i kanlak üsateséges megélhetésének a biztosifása1 Ők áldoztak legtöbbet az országért; mert mig minden erejük | megfeszítésével útját áilotlák annak, l hogy hazánk S erbia és Lengyelor- : f szág sorsára jusson, a küzdelemben i ott vesztették testük épségét; testükben elnyomorodva — ki féikéz- i zel, ki féilábbal — jöttek vissza, \ hogy küzdjenek a mindennapi ke- | nyárért. És ez a küzdelem rajok névvé százszorta nehezebb, mint i volt annak idején a lövészárkok \ kegyetlen viaskodása. Megronc«o!t testtel megtéps'.t lélekkel néznek a bizonytalan jövőbe. Egész ember munkájára alig képes közülök csak í egynéhány is ; az a csekély rokkant- dij pádig, amit az általuk megvédett [ ország nyújt nekik, egy évi össze- g'vben még arra sem elég, hogy l egy pár csizmát vehessenek rajta, nemhogy keresetüket azzal megpó- 4 tolva megélhetést nyújtson. Múlhatatlan kötelessége az államnak, hogy a védelmében rokkanttá ? vált hősökre is gondoson. Kell, hogy mieiőb oly módon állapítsa meg a j rokkantdijakaf, hogy a hadirokkan- i fák ne havi 21 kor. alamizsnát kap- . \ jansk hanem rokkantságuk fokához | mért olyan segélyt, mely megéihe- 1 fésűket tényleg megkönnyíti. E mellet pedig föltétlenül szükséges, hogy \ di állam olcsó és hosszúlejáratú kölcsönök nyújtásával módot adjon \ a hadirokkaifaknak arra, hogy rokkantságuknak, megfelelő fogíaíko- - zásra rendezkedhessenek be, mely I megélhetésüket biztosítja. | Az állam feladatai mellett, termé- ! szetesen a társadalomnak is meg« l vannak a msgr kötelességei a hadi- . rokkantakkal szemben. Ne értsen . fára senki. Nem alamizsnát kérnek a rokkanlak a társadalomtól: akire a haza megvédésében első helyen álltak, nem nyújthatják béna későkéi alamizsna után. [ A hadirokkanta* azt vájják a társadalomtól, hogy törekvéseiket jő* akaratu megért%sel kísérje, egyesületüket, . mely hivatva van érdekeiket védeni, támogassa. Dolgozni ; akarnak és joggal elvárják, hogy az | állásoknak betöltésénél minden más I pályázóval szemben előnyben része- i süljenek. Egyesületükben pénzalapot ; akarnak teremteni, melyből a beteg ; vagy nyomorba jutott Fajtársaknak í gyorssegély! nyújthatnak. Bíznak | benn?, hogy Eger város nemesen érző közönsége, úgy egyesek, mint ; tes'üíetek és vállalatok ebben is se- i gitségfikre lessttek és a tehe-ősebbek | 1000 korona alapitó tagdíjjá?, a ke- ; vésbé tehetősebbek pedig évi 10 korona páríolőtagdijjsS egyesületük támogatására sietnek. ♦ * ■■t * A rokkant egyesület ezúton is hálás köszönetét fejezi ki Hevesvármégye Alispánjának, hogy a vármegyeháza épületében az egyesület régiére ingyen helyiséget volt szives adni: nemkülönben a helybeli helyőrség parancsnokának is, bútornak szives átengedéséért. Az egyesületet érintő bármily ügyben Dr. Pafaky István Ügyvéd, elnök (Korona-u^ca) ad fölvilágositást. Az egri jogakadémia második féiéve. Az uj félé? tanrguűje. Ma kezdődtek a második félév előadásai, Eger, jan. 23. Az egri érseki jogakadémián az 1918 — 1919 ik tanév második félévének előadásai ma kezdődtek. Az igazgatóság ez alkalombói kiadta az afesdémh tanrendjét a második félévre, a mely a következő: A) Rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon: 1) Római jog; hét, 8 óra; tanár: dr. Óriá.r Nándor. 2) Magyar alkotmány- éa jogtörténet, különös tekintette! a nyugateurópai jogfejlődésre; heti 7 óra; tanár: dr. Alíorjay Sándor. 3) Bölcselet vita; he!. 4 óra ; tanár: dr. Kele István. A II. évi tanfolyamon: 1) Magyar magánjog; hét. 5 óra; tanár: dr. Csulorás László. 2) Magyar közjog; hét. 6 óra; tanár: dr. Molnár Kálmán. 3) Nemzetközi jog; heh 3 óra; tanár: dr. Molnár Kálmán. 4) Pénzügytan; hét. 4 óra; tanár: dr. Pécsi Jenő. A III. évi tanfolyamon: 1) Büntető anyagijog; hét. 5óra; tanár: A megbízott helyettes, 2) Büntető perjog; hét. 5 óra ; tanár: A megbízott helyettes. 3) A magyar állam statisztikája; heh 4 őtí; tanár: dr. Pécsi Jenő. 4) Polgári peres eljárás; (folyt-) hét. 5 őrs; Uoár: dr. Székely István. A IV, évi tanfolyamon: 1) Magyar- közigazgatási jog; (folyt) heh 4 óra: tanár: dr. Dam- brovszky Imre. A hallgatók kollégiumaikat a keltő óraszámban a B) alaídskból válogatják össze. A szabályzat által hatói osatt tan folyamhoz nem kötött kőtelező tantárgy, A legújabb kor története ; heh 4 óra; tanár: dr. Kde István. B) Rendkívüli tantárgyak. f 1) Bányajog; hrt, 2 óra; tanár: dr. Csulorás László. 2, Magyar c-alédi és öröklési jós; hét. 2 óra; tanár: dr, Csuscns László. 3) Közjogi gyakorlatok; hot. 1 óra; íariár: dr. Molnár Kálmán. 4) Szemelvények a magyar pénzügyi jogbói; heh 2 ára; tanár: dr. Dambrovszky Imre.
