Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-01-21 / 16. szám

Előfizetési árak:

Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106.

POLITIKAI NAPILAP

Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelő« szerkesztő: SOMFAI JÁNOS.

Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivitelével mindennap.

Hirdetési árak:

Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, kézgazdasági közlemények, gyászjelentések 1-50 K. Jótékony- célú egyesületek, bálblzottságok ériesitései, felüllizeMsek nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszinetnep- vánitások 10 sorig 15 K. - HIRDETÉSEK: egész »kft- las 400 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak V50 K, magáncégek- — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon 1'50 K. —

Amerika éa az entente.

Eger jan. 20.

Mikor Párisban a legyőzött népek teljes kizárásával felyik az állítólagos békekQnferencia, bizony egyetlen reményünk helyzetünk jobbrafordulása s ügyünk igazságainak kivívása iránt csak Amerikában lehet.

Ezt a reményünket éleszti az amerikai bizottságnak Budapestre vaíé jövetele és ennek egész munkássága ragyogó tényt vet nemcsak Wiísonra, hanem az amerikai demokráciára is.f

Mennyivel inferiorisabb szellem irányítja még most is a nyugati államok kormányait ahhoz a szellemhez viszonyítva, mely Wilsont és Amerikát kezdet óta inspirálta!

Amig a nyugati hatalmak és ezek között első helyen a di esőmultu Franciaország szótlanul tűrik a Magyarország gyűlölködő szomszédjai által napnap után elkövetett vériázitó erőszakosságokat és legnyomósabb tiltakozásainkat, a íeg- méltányosabb kéréseinket is válasz nélkül hagyják, addig Wilson azon fáradozik, hogy minél előbb véget vessen a öol- seviki veszedelemre való tekintettel fokozott veszedelmességö blokádnak. Hová is lettek s a szélrózsa mely irányban tűntek el a nyugati hatalmak által a háború alatt annyira és annyiszor hangoztatott gyönyörű elvek? Humanizmus, jog, igazság, civilizáció és egyéb röpke jelszavak mintha teljesen kivesztek volna az ententediplo- mácia szótárából.

Még tíz héttel a fegyverszünet megkötése után is Cicisen- ceau és társai diplomáciai boj- kot alatt tartják a legyőzött országokat. De blokád alá helyezik a saját országaikat is, amennyiben a legnagyobb szigorral vigyáznak arra, hogy nemzetiek meg ne tudják a való igazságot. Hogy az entente országai védekeznek a bolsevikizmus ellen az nagyon helyes, de miért nem szabad megismerni a franciáknak, olaszoknak, angoloknak Magyarország igaz helyzetét és Clemenceau és Pichon miért akarják rákényszeríteni az entente-közvéleményt arra, hogy vaktában szentesítsen egy igazatlan szentségtörő politikai — históriai ítéletet, melyet nehány kor- mányférfiu óhajt kimondani elvakolt szláv és román politikusok irányzatos besugásai alapján. Amit bizonyos entente- diplomaták most cselekszenek és amit megrontásunk végett azok tervbe vettek, égbekiáltó ellentéte annak, amit a wilsoni elvek alapján békét kérő Károlyi és Magyarország a nyugati hatalmak kormányaitól elvárhatott.

Ha az entente vezető politikusai annyira bizonyosak abban, hogy nekünk nincs igazunk, miért nem engedik delegáltjainkat a békeaszíalhez, miért nem engedik, hogy Trumb'iís és Benesh szemíőí-szembe cáfolhassák meg a magyarok állításait? De nem hegy hivatalos képviselőinket, hanem még magán embereinket sem engedik ki Párisba. Hogy lehessen igy igazságos ítéletet hozni?

Egyetlen reménységünk a körünkben időzött amerikai politikai bizottságnak komoly éjt páratlan vizsgálódása és tanulmányozása.

A Coolidge vezetésével nehéz munkáját nagyszerűen végző amerikai bizottság újabb bi- zonysága annak, hogy nemcsak a célok, de a szellem és a módszer tekintetében is nem

egy hanem tiz Óceán választja el Wilsont Clemenceautól és Lloyd Geergetól, s igy az en- tentest Amerikától.

És a becsületei szándék, és a módszerbeli IfülöRbség azt fogja eredményezni, hegy az amerikai demokrácia, mely magához ragadta a háborúban a

világgazdaság és a világtőke irányítását, s később döntő befolyást gyakorolt a háború sorsának eldöntésére, az etikai nagyság pálmáját is el fogja hódítani a civilizációban eddig az emberiség élén haladó nyugati hatalmaktól.

Hz egri szociáldemokrata párt nagygyűlése.

1 szoeiáldeinolraták és a politikai helyzet. — Két helyen kellett a népgyiiiést tartani. - Kétezer résztvevő.

— Saját tndésilónktól —

Eger, jan. 2Q.

Eger város dolgozó Munkás népe vasárnap délután irapazáns aépgyfi- !és keretében foglalkozott a mai po lítikai helyzettel, a szervezkedés szükségességével és hasznával.

Ä szociáldemokrata párt Szarvas- kaszárnyában levő helységét már a a kora délutáni érákban ellepték a dolgozó munkásság százai.

Délután 3 érakor olyan nagy volt tömeg, hogy egyrészs már az udvaron gyülekezett, mert a folyóséról is kiszorulóik. A vezetőség intézkedésére az udvarra kiszorult munkásoknak és polgároknak külön tartottak népgyülést.

Mintegy kétezren vettek részt ezen a nmnkásgyüldsen. Képviselve volt Eger társadalmának minden modernül gondolkozó embere. A megjelentek között a munkások és mun- kásnők ezrein kívül ott volt Eger város szellemi munkásainak is egy nagy csoportja. Hivatalnokok, tanítók, vasutasok, csendőrök, pénzügyőrök igen tekintélyes számban, de különösen nagy számban jtlentek meg a földmunkások.

A két gyűlés lefolyásáról alábbi tudósításunk számol be:

Ab egyik gytUás,

A politikai helyzet és a pártok.

Kovács Domonkos nyitja meg a gyűlést, üdvözli a nagyszámban megjelent hallgatókat. Átadja a szót FLcher Manó pártitkárnsk.

Fii eher Manó pártiikár lendületes beszédben ismerteti a poliiikei helyzetet. Beszél a forradalmat megteremtő pártok villongásáról. Foglalkozik azzal, hogy miért nem a szó- ciáldc-moVralapárt vette át egészen a kormányt. A műit pártok b inéiért, • — mondja — nem akart a pállunk egész felelősseget vállalni s ezért 1 kellel!, hogy a koalíció jöjjön, i Beszéde során rátér a munkásság ( választójogára. Majd a mai pártokról beszél. Adatokkal bizonyltja, j hogy a most felszínre kerülő pártok I mind a szociáldemokrata párt prog- j rammjából sajátítottak ki maguknak j valamit, Ígérnek, de nem tesznek j semmit se,

i ^Foglalkozik az egri Károlyi párttal. Elmondja, hogy barátságos készei közeledtek egymáshoz a szociáldemokratapárt és az egri Károlyi | párt, mint a forradalmat megteremtő páatok két egri képviselője és mit 1 látunk most, — beszéli — sz egri Károlyi-párt azokkal cimborái, akik | a múltban a társadalmi és gazda- i sági fejlődés ellenségei voltak. A baráti kezet orvíámadáira használják fel, de jól vigyázzanak ezek sz urak, mer« az egri szociáldemokratapárt elég erős lesz ahhoz, hogy j reakciós törekvéseiket megzavarja, j Ha kell tud évszázados bajok a.t sl- I simítani, de ha muszáj, tud ütni is.

Különösnek találja ép a Károlyipárt részéről, akik a forradalom kitörése után, oly hódolattal beszéltek a szervezett munkásság erejéről, mint amely erő egyedül képes arra, hogy az ellenforradalmat letörje, aa ennek a pártnak törekvése odairánynL hogy különböző pártok megalakító-