Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-06-28 / 147. szám
XXVI. év félti mm. 14T. étim. Szombat, W19 juniuH 2S. Előfizetési difakt Bgési évre SO K, (él évre 25 K, negyed évre 12*50 K, egy hóra 5 K. POLjlTlKAl NAPIjLAP Ára 20 fül. Szerkesztőség és Madóhlvatal Eger, Jókai Mór-utca 6. x Telefon 18«. szint, s A inai hivatalos jelentés. Budapest, junius 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti junius 26-ikán: A helyzet tegnap óta nem változott. Hadseregfóparanesiioksig. iSmetarszigbsa aj torradaloM készült. Zavargások Maiiburgban és Berlinben. — Kiakarták kiáltani Németországban a Tanácsköztársaságot. — A berlini munkástanács tagjait letartóztatták. Budapest, junius 27. Mint Hamburgból sDrgönyzik, ott szerdán nagy zavargások voltak. Ssiére füülfegyvérzett munkásság volté át a kormányzó hatalmat Ham burg fölött. Ugyanekkor Berlinben is nagy zavargások voltak. Budapest, junius 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Neues Wiener Journal berlini jelentése szerint, Nagy. Berlin munkástanácsának intézőbizettsági tagjait ma délután letartóztatták. A letartóztatást Noske hadügyminiszter parancsára a birodalmi hadsereg katonái végezték, amihez a minisztertanács hezzájuruit. Később azen ban az intézibizettságnak azokat a tagjait, akik a többségi szocialista dártnak a tagjai, szabadenbocsátot ták. Ezzel a minisztertanács deku mentáim kivánta azt, hogy nem a munkástanács ellen, hanem csak a tanács független szocialista tagjai ellen akart eljárni. A letartóztatást azzal indokolják, hogy a munkástanács független szocialista és kommunista tagjai tegnap este tárgyaltak a hamburgi tanács kóztárgaság 12 es bizottságával, a mely felhívta berlini híveit, hegy helyezkedjen a fehér gárdával szem ben védelmi helyzetbe s ezzel egy úttal “jelt akart adni egész Német országban a második forradalomra. Mamburgot követni kellett volna Berlinnek, valamin! a többi városoknak. A birodalmi kormány a letar tóztatásokkal elejét akarta venni a forradalom kitőréséuek. Budapest, junius 27. Mint Berlinből sDrgönyzik, a ham burgi és berlini zazargások nem különálló akeió, hanem egész Né meterszágra kiterjedi vállalkozás akart lenni, amely a Tanácsköztársaság kikiáltására irányult. Az •liMterraéalaár ■•oltárok. Budapest, junius 27. A „Pozsony“ és „Komárom“ nevű ellenftrradalmár monitorokról megállapították, hogy szerdán délben délfelé hajóztak s most Paks körQl tartózkodnak. A két monitor a szer- bekhez akart csatlakozni, ezek azonban nem engedték át az aknamezin. Most azután a két monitor Paks körül cirkál teljesen magára hagyatva Az elltnforraéalan bili halottjai. Budapest, junius 27. A kormányzótanács tegnap ülést tartott, amelyen kimondta, hogy az ellenforradalom leküzdésében v.vott harcokban áldozatul eleiteket hősi halottaknak tekinti s temetésükről, valamint hozzátartozóikról méltón gondoskodik. Az aj termés. Eger, junius 27. Az élelmezési diktatúra, mely a közellátási népbiztosság összes ügyeit teljes hatalommal vezeti, részletesen intézkedett az idei gabonatermés lefoglalásáról és igénybevételéről. Az intézkedések lényegileg nem jelente nek újítást. A kapitalista kormányok is kénytelenek voltak már a háború legelső évétől kezdve megszüntetni a közszükségleti cikkek, elsősorban a gabona szabadforgalmát. Ezek a korlátozások több-kevesebb, kivétellel egész Európában megmaradlak azidén is. Ausztria is csak nemi égen bocsátotta ki az uj termés igénybevételűiéi szóló rendelkezési, mely a kontingentálási elven épül fel, vagyis lényege az, hogy minden ország rész bizonyos meghatározott meny- nyiségü gabonát köteles beszolgáltatni, de ha ezen felül van termése, azzal sem rendelkezhet szabadon. Természetes, hogy a súlyos élelmezési gondokkal küzdő magyar tanácsköztársaságban még sokkal szigorúbban kell ügyelni a gabona igazságos és egyenlő szétosztására. Ebben az óriási feladatban elsősorban a fOldmiveü proleiáriátus odaadó támogatására van szükség. Meg kall érteni, hogy a mai külpolitikai helyzetben még nagyobb, még nehezebb ez a feladat. Az entente úgy szabta meg Magyarország nj határait, ahogyan várni lehetett. Nincs szó a wilsoni pétei- fizmus ábrándjairól, nincs szó a népek inrendelkező jogáról. Egy szerűen arról van szó, hogy az idegen államalkotó kapitalizmus, moly odahaza, mint egyén és vállalat kizsákmányolja a saját fajtájabeli munkásokat: mint szervezet, mint állam egy még nagyobb fokú, még kiadósabb kizsákmányolást üthessen. Ezért kapnák meg a csehek a felvidéki ipartelepeken kívül a Vág termékeit, gabonát és ipari feldolgozásra alkalmas növényeket produkáló völgyét; a románok egész Erdélyt, bányáival, a földgáznál és egyéb természeti kincseivel; a jugo- szlávok a románokkal együtt a dúsan termő bánságot és a Buna Tisza közének déli részét. Az uj magyar tanácsköztársaság számára ez a területi beosztás nem azért jelent tűrhetetlen állapotot, mert sérti a „területi integritás“ elvét, hanem mert ha köröskörül valóban elvesz, illetve valóban megtartják ezeket a gazdag területeket, s a kapitalizmus béklyóiba verve lehe tétlenné teszik velük a szervezett termelést és árucserét, akkor saját szociális termelésünk is veszélyez tetve van. A Párisban késiüiő bé kének nyilvánvaló ésk ifejezett célja: az összes legyőzőitek végleges gazdasági elpusztítása. S nagyon jellemző az imperializmus tébolyára, hogy bár elsősorban a bolsevismus ellen hirdetnek harcot, de azért nem tosziek különbséget kommunista és kapitalista legyőzőitek között. Ausztriával semmivel sem bánnak enyhébben mint Magyarországgal. Az ilyen béke természetesen nem állhat meg sehol, nem lehet tartós, belső ellentmondásai miatt magától Össze kell omolnia. Az idő nekünk segít. Be addig türelemre és aktiv kitartásra van szükség. Az aktív kitartás egyik legfontosabb eszköze a hathatós gazdasági védekezés, ennek pedig a gabonatermés kérlelheietlenül szigora betakarítása, igazságos elosztása, takarékos felhasználása. Mig a kapitalista csapatok megszállása tart, addig nehéz helyzetben vagyunk, de semmivel sem rosszabban, mint akár Németország, akár Ausztria. Mind a kettőnek abszolút és relativ gabonadeficitje sokkai nagyobb, mint Magyarország meg nem szállott részéé. A termés rendelet pontos megtartása biztosítja a delgonók megélhetését és további küzdelmét a tanácsköztársaságért. A ■ukástanács Intézi- Mz«ttsá|i ülése. — Áz ellenftrradalmár hát ramaradoitjait is segíti a preletát uralom. — élelmezési viták és a tejellátás. — A kereskedelmi szakosztály nj vezetője. — Saját tudósítónktól. — Eger, 1919. jun. 27. Az egri munkástanács intézőbizottsága csütörtökön délután Oiffka Perenc elnöklete alatt a közigazgatási szakosztály helyiségében tartott ülést, amelyen többek között gondoskodás történt a vasárnapi összeütközésben elhaltak hozzátartozóinak segélyezéséről is. Az ülésen Oiffka Perenc megnyitója után Jackwerth Ede kormányzótanácsi biztos rövid beszédben még egyszer megemlékezett a vasárnapon történt ellenforradalmi eseményről és indítványozta, hogy az összeütközésben elhalt ellentorradalmár Liszfeai Fereue hozzátartozói: Beveretesen felesége részére a temetési költségeket megtérítsék. Kifajt:, hogy az ilyen emberekkel humánus
