Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-06-21 / 141. szám
Hfffketési dijak: Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre 12'50 K, egy hóra 5 K. POLITIKAI NAPILAP Ara 20 fill. EzarkeszMtaéc és kiadóhivatal i Igor, Jókai Mér-utca s. » Telefon IN. sóim. s '■] A mai hivatalos jelstiiés. Budapest, junius 20. A Magyar Távirati Iroda je ! lanti junius 20 ikán: A cseh hadvezetőség az entente parancsa ellenére is csapatait, dacára az eddigi veresé- 1 gtksek újabb és újabb támadásra kényszeríti. Tisztán védekező hadmfiveleteink ismételtes sikerrel jártak. Vállakezásaikat mindenütt megtörtük. A többi hadszíntéren nincs újság. Hadseregféparancsnokság. A némst pártok j és a békeszerzédé*. Budapest, junius 3f. j Mint Wcimarbé! eürgönyzik, a ! német p irtok tegnap este tárgyalták a békefilíéíeleket. A német nemzeti demokrata pirt §5 tagja közűi S an a szereidéi feltételes aláírása mei lett, egy a feltétlen aláírás mellett szavazott, s többi pedig az eluta sitás mellett. 4 német ««mzeti pirt egylun gm« ellene, & centrum pádig négy ölöd többségiéi a szerződés elfogadása mellett foglalt állást. á BéHtlskKek létté estig ala leli Irat a békcutrzéiiit. Budapest, junius 29. Berlini jelentés szerint, a rémeteknek hétfő este. 7 éráig alá kell Írni a békeszerződést. Ha nem írják alá, akkor kedden megkezdi az entente Németország ellen a hadmü veleíeket. á aéBii komái; tmmMi Budapest, jamas 20. A Magyar Távirati Iroda közli a Wolf ügynökség hivatalé® jelentését, am-ly hirül adja, hegy a német kormány ma hajnali egy érakor bezdta lemondását. országban szerezte meg a hs?almat. Ki keli használni az entente országok ellentéteit és erre lehet építeni a nemzet politikai épületét. Vala- menyi imperialista állam szándéka a bolsevizmust elfojtani, a tanácsköztársaság életnek véget vetni, mert Magyarország nemcsak bolsevista járványféezek, hanem oly gazdasági terület, mely egyik vagy másik imperialista érdekszférához csatolandó. Választanunk kell, hogy egymást faljuk-e fel, vagy más faljon fel bennünket. Ma a nemzetközi helyzet súlypontja a német békén van. A német kapitalizmus egyszer és mindenkorra meghalt, ha Német ország ezeket a békefeltélelsket aláírja. Miként Németország úgy az entente is a forradalom helyzetébe fog markolni. Itália, Franciaország, Anglia preleiári- átusa feiábrott. Mindamellett, ha leket, ködünk békét. Ma Clemeiceau jegyzékért nem lehet mást válaszolni, mint béke- hajiandóságankat. Satirosati javaslatot nyújt be, hogy holyesii a tanácskongresszus a forradalmi kormányzótanács min- dán lépését, melyet a békekötés irányába« tett. Ugyancsak helyesli azon 'intézkedéseket, amelyekkel szembehelyezkedett minden imperialista hóditő és kiéheztető politikával. Az entente békéje megfoszt bennlnket altéi is, hogy itt rend» forgalmat folytathassunk. Ínségnek, szenvedésnek és kemény kSzdelomaek nézünk elébe. Addig mig a nemzetközi proletárforradalom nine^ itt, addig kitartani bármi áron is. Pogány Jézsef népbiztos kijelenti, hogy hozzájárni az entente-nak küldött váiaszjegyzékhez, de ez nem jelentheti visszavonulásunkat és a béke elfogadását, meri nincs garanciánk az entente békés szándékairól. Nem tudjuk nem fogják e ellenünk mozgósítani a gyarmati csapatokat, a megszállt területek burzsoáziáját a megfojtásunkra. Míjdu Gyula fejtegeti &i entente feltételeit. Csak az esetben fogadhatjuk el, ha feloldják az ország blokádját. A küligyi helyzet a liMESkoiiQresstuf at A fanácskonfresszus hattdik napja. — Kun Béla a külügyi helyzetről. — Ha lehet kössünk békét. — A kongresszus helyesli a kormínyzötaniee válaszát és intézkedéseit. — Févártsi tüdésiténk távirati jele*té*e. Budspeet, junius 20. A tanácsok első kongresszusénak : hatodik napján Bokányi Besső el- j nők kilenc óra után megnyitotta az ! ütést. 1 külügyi politikát tűzték a napirendre. Kun Bála ismertette a kérdést. Az esztályharc külpolitikájának három hónapjáról kívánok beszámolni — kezdte előadását. A háború folya mán és a háború uián a nyugati demokráciára jjvonatkozólag szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a demokráciának és elsősorban a nyugati demokráciának külpolitikája semmiben sem különbözik a német és osztrák-magyar imperializmus külpolitikáitól. Azok a nyugati demokráciák, melyek miíilarizmue ellenes jelszavakkal, a demokrácia rákényszeritésének jelszavával a német és az osztrák magyar miíiümz- mus és nemzeti elnyomás elleni jelszavakkal küldték a világháborúba a proletárokat, semmiben sem mutatkoztak különbeknek a külpolitikában, mint a militarize«? s nem. zeti elnyomásra épített középauré- pni monarchiák és entente államok militarista politikája. Ugyanolyan áferázítot viselt, mint amínő a né- met és az [osztrák magyar monarchia imperialists [miiitarizümsánsk ábrázata volt. Annak az osztrák- magyar monarchiának, burzsoá és feudális Magyarországnak, atnély az imperialist« rablás érdekében ember milliókat küldött a vágóhídra. Sem mi közünk ehhez a Magyarországhoz, semmi közünk ehhez az ősz- trák-magyar monarchiához éa nem is vagyunk hajlandók viselni ennek a háborúnak a következményeit Mi szocialisták, kommunisták szakitól' tank a múlttal és végeztünk a há boruskezi kapiia'úmussai. Nem lehetünk tehát abban a helyzetben, hogy mi viseljük a következményeit a kapitalista imperialista háborúnak az eulente országokkal j szembe«. Az entente hatalmak győ- ■ zelmo három csoportba osztotta az államokat. Elsőbb a győztes nagy j imperialista államok: Anglia, Ame- : rika, Franciaország, Olaszország. j Bsekkel a győztes imperialista ha- I íalmakkal szemben állanak a legyő- j zilt államok: Németország, a volt öíztrák-Magyar meuarchiáaak két állama, Német Ausztria és a Magyar- ; országi Taníesköztársaság és azok a kis vazallus államok, amelyek áldozatai voltak a kózépiurépai imperializmusnak. A harmadik csoportba tartoznak a semleges államok és azok az államok amelyek a volt osztrák-magyar monarchia területén keletkeztek az entente segítségéből ás kegyelméből. A mi forradalmi háborúnk szükségszerű következménye volt az entente pacifizmusé- nak, amely nem állott egyébből, mint miudsn forradalomnak elíip- rásáva! vaüé törekvéseiből. As cHíeníe imperiaíizmuta most győzelmi mámorban tombol, amely mámorát azonban a proleiériáiua mozgolódása folytán mir is kezdi felváltani a halálos csömörben végződő harci mámor, A hódítások, a hadisarcnélklii béke ez volt az entente küzdelmének másik jelszava. Ez volt a vrilsonfzmus lényeges tartalma. Lloyd •eorgesnek, Clemenceaunak, Sonui- nénak különböző nyilatkozataira, amelyek hatá ozc t-n a hódítás és*a hadisarc -i r 1 ár-pontjain vannak, határozottén h'á vilijük, hogy büntetni keli a hédiirsonkal és a hadisarccal, ez a mássá világos fázisa az entente önleleplezcsének. A nemet és osztrák békefeltételek világosan mulatják, bogy a hadisars a gazdasági elet legszükségesebb élelmeinek kifogynsztásábél áll. Kiveszik a gazdasági élei legelemibb föltételeit. Ex az entente béke* | politikája. A proleláriátus csak két
