Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-06-19 / 140. szám
Előfizetési dijak: Egész évre 50 K, fél évre 25 K, negyed évre 12*50 K, egy hőre 5 K. I POLITIKAI NAPILAP Ara 20 fill. I Szerkeeztőség 6a kiadóhivatal: Eger, Jókei Mór-utca 6. :< Telefon 106. szóm.:: & „gféztesek“ léDztgfi reális*. Budapest, junius 18. A háborús és anyagpazarlás végső összeo mi ássál fenyegeti sz összes kapitalista államokat akár győztek a háborúban akár nem. Közöttük a legsajátságosabb helyzetben van Franciaország, mciyet nemcsak a saját pénzügyi romlása fenyeget esőddel, hanem a német valuta sfilyedése is. A francia pénzügyek közvetlen veszedelme kifejezést nyert a költségvetés ériád számaiban, a tze nátusban és a kamarában folyé szenvedélyes és deprimált hangú lafu vitákban. A német márka sülye- dése pedig nem azért fáj a franci áknak mintha német kapitalista test- véreiket túlságosan sajnálnak, hanem azért mert a francia piacnak német iparcikkekéi való- elárasztásától tartanak lévén a rossz valuta nagyon jó exportothozó eszköz ahol egyáltalában van mit exportálni. A „Matin“ ez a szenvedélyes hangú naoionáüsta újság, vezéicik bekben mutat a francia köztársaságnak erre a sajátságos veszedelmére. Különböző német iparcikkek, igy különösen kések, vésők, hőmérők, apróbb vasáruk, fényképező készfi lékek máris nagy tömegben jelennek meg a francia piscon, mert a német márka nagy érték szökkenése miatt s tekintettel arra, hogy az angol és amerikai valutával szemben viszont a franciák vannak hátrányban. Frankért sehol nem lehet olyan ölesén vásárolni mint Németország ban. A német iparelágazás ellen az volna az orvosság, ha Franciaország viszont ssját cikké! exportálná Angliába és Amerikába. Sajnos — állapítja meg a Maiin — erre nincs kilátás, mert Franciaország ezidő szerint asm rendelkezik exporté-haló iparcikkel. A kisebb szövetségesek közül kü lönösea Románia siránkozik folyton áruló valutája miatt és a franciák segítségéért könyörög, egyenlőre hiába. A Temp3 a bukaresti levelezője szerint két problémától függ Románia sorsa. Az egyik a káténd akció, a másik a gazdasági probléma, amelynek lényege a valuta folyto. os romlása. Románia is próbál export * tat ségitoni a valuta bajokon, de mdményt nem remélhet mert annyira kivan pusztulva, olyan nagy mértékben i®por-:ra szorul, hogy a 'bevétel és kivitel közöd aránytalanság fciegyenlithetetlen. ! A románok érthetetlennek talá'ják, | hogy a franciák nem igyekeznek | segíteni rajtunk, aki azonban a fran- ' cia pénzügyek szakadatlan züllésé- | nek menetét figyelemmel kiséri, az ] egyáltalában nem csodálkozik a hatalmas testvérek indolenciója miatt. A kék pénz a takarékkan. Fővárosi tudósítónk távirati jelentése. • Budapest, junius 18. i Nemrégen jelent meg a forradal■ mi kormányzótanácsnak az a rende- j lete, amely szerint az íl, 188, 1880 { és 18 888 koronás bankjegyek súg. végéig, a 18 és 20 kerenonás bank- í jegyeket pedig szeplembc-r végéig j be kell eserélni. Ezt a rendeletét a | falvakbau közhírré fették és meg- ; magyaráztuk a népnek, hogy a ta- | nác köztársaság sok milliárdnyi va- ! gyona biztosabb fedezetet nyújt a tanácsköztársaság pénzeinek, mint a kapitalizmus ingó kányavára Hogy ennek a felvilágosító munkának mi lett az eredménye, arról az #;szá- gos Központi Hitelszövetkezet veze tősége a kővetkezőket mondatta: — A falusi aép, megértve a helyzetet, tömegesen helyezi el szabad I betétek gyanánt eddig otthon őrzőit i p:*nzét az • szágos Központi Hitel j szövetkezet vidéki fiókjainál. Vidéki ( fiókjainak naponként tesznek jelen I tést n korzajuk befolyó betétek ; nagyságáról. A postatakarékpénztár | utján hozzájuk naponta 700-888 j ezer korona betétet utalnak át. Van I 5 azonban olyan nap is, amikor az áiuíalt betétek meghaladják a egymillió koronát is. junius havában 18 millió koronával nagyobb ősz i szeget helyeztek el a föld dolgozó | proletárjai, főként a kisgazdák a Í fiiad hitelszövetkezeteknél. £ beié tek után mindenki 4 százalék kamatot kap £s betétjéről szabadon ren- t delkeztietik. A betétek túlnyomó része t úgynevezett kék pénz, melynek ér- j vényessége tudvalévőén rövidesen megszűnik és igy a falusi nép mér \ most biztosítani kívánja magát az l esetleges károsodás ellen. t mtert*mideB«o«!*sM8Wa*^e«muíawaiUÉ8m j - A Fi, Vas. S;abé és ifjú ’ muukások vezeíőaógi tagjai f. hó 1 38 én, pénteken este 7 érakor a volt I hath, legényegylet helyiségében össz- j vezető licet terténak. Az összes vezetőségi tagok pontosan jelenjenek meg. A famurjkáEok vezeiősége. A bázfeérok lefizetése. — Fővárosi tudósítónktól. — Budapest, juuius 18. A házak szocializálása a tanácsköztársaság egyik legfontosabb intézkedése véli. Akik betudták iga- zelni hegy nehéz mnnkájuk és becsületes keresményük árán juteítak házukhoz, természetesen továbbra is megtarthatják azt, minthogy a tanácsköztársaságnak ebben a kérdésben is az veit a felfegása, hegy a delgezők érdekeit és jegait minden- képen meg kell védeui. A szociali- zálás Budapestre, ennek környékére és a vidéki városokra terjed ki, de nemsokára szocializálni fegják a fel- szabadított területek vározsinak bérházait is. A házbérek beszedését és kezeié sét a postatakarékpénztár, illetve az ábaia megbízott banbek végzik. Iddig körülbelül Újvidéki várea- ban szocializálták a bérházakat. Ez a szám most napról-napra emelkedni fog, tekintettel arra, hogy a felszabadított íeriieten több nagyváros került a tanácsköztársaság hatalmába. Budapesten május hőnapban körül be! 11 15 és fél millió korona folyt be házbérekben. A szocializált bérházak karbantartására munkadij (nyersanyag stb) körülbelül másfél millió koronát fizettek ki. A tíz kerületben eddig lí ezer ház van szocializálva, de folyamatban vsn még számos eljárás, ugyhegy ez a szám előreláthatóan még lényegesen emelkedni fog. Budapest környékén, például Újpesten, 2708 házhói kétezret szocializáltak. Aránylag a legtöbb háibár a hetedik kerületben folyt be. A környéki és vidéki vá rosok 1 ö ü: májasban Újpesten 3QS0CO * »róna. Qyőrőit pedig 268 ezer koro a tűi,! be. I Az öisia szocializált házak bér- kezelése a postatakarékpénztár ház- bérnyilvántariási osztályában van nyilvántartva. Megemlítésre méltó az is, hogy et úttal alig voltak házbér- fizstési restanciák. Minden proletár pontosan eleget tett kötelezettségé nek. Csak vitás esetekből kifolyólag maradtak meg elintézetlen függő ügyek. ; Egymillió kőid szocializált nagybirtok Kénél eg jmillió holdom sie- elallzálták a »igybirtoke- I kát Pest-, Heves-, Báes éé Fehér megyébe». Budapest, junius 18 E hónap elején alakult meg a Szocializált Gazdaságok Budapest kerRleii (megyei) Központja és a • megalakulással kapcsolatban nyetn- j ban. megkezdődött a központ hatás- í körébe tartozó területen a nagy- és középbirtok szeeializálása. Es a ; munka ma véget ért és az ered- | mény az, hegy közel egymillió ka- taüztráli* hold tért- letet zoclftlizáitak eddig j a hozzátartozó gazdasági felszere- j léssel és üzemekkel egyMtt. A köz- | pont nem a szorosan vitt Pest | megye közigazgatási területét egye- | siti, mert a földmivelésBgyi népbiz- j tosságnak az volt az álláspontja, hogy ^gazdasági vonatkozásokban : olyan terfiloii egységet kell alkotni, ; amely egy központból könnyen 'és ; egységesen kezelhető. Épen ezért a ; Budapest kerületi központhoz kap- ! csolták Heves, Bács- él Fehér megyések ama részeit, melyek belenyúlnak Pest megye közigazgatási területébe, de ^gazdasági stempontbél könnyebben igazgatbatók ebből |a közpentból. A központhoz tartozó hatalmas területen ma már minden nagy és közipbiriek szocializálva van é* a , szocializált birtokok együtt köiel [ egymillió katasefrális holdat tesznek ki. E birtokokon a termelés irányi- | tása központunk utján történik, 8b» ken elsősorban két szempont vezet. I Az egyik a többtermelés, ebből folyik azután a másik: a városoknak \ főként azonban Budapest prolctár- | jainak az ellátása. A központ munkája odairányul most, hogy ezt a | két fontos kérdést megfelelő módon \ szervezzük.
