Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-05-21 / 117. szám
XXVI. évfolyam. Hz ed a, 1919 117. %zám május 21 Előfizetési dijak: Egész évre 50 K, fél évre as K, negyed évre 12*50 K, egy hóra E K. POLITIKAI NAPILAP Ara 20 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Jókai Mór-utca 6. [« Telefon 106. szám. s \mmmm Hivatalos jelentés a frontokról. Budapest, május 20. A Magyar Távirati Iroda jelenti május 19-ikén. Cseh tüzérség lőtte Balassagyarmatot és megrongálta a templomot és más épületeket. Fülektől északra és északkeletre páncélvonataink eredményes felderítést végeztek. Salgótarjántól északkeletre Alrnágy környékén nehány századnyi cseherő és lovasság megtámadta biztosító osztagainkat. Illentámadásbaa fogiyokaí;ejteítünl« és hadfasyagot zsákmányolunk. Egertől északra és észninyagatra járftehsircok. A többi harctéren nincs újság. Hadseregtöparancsnokság. Budapest, május 29 én. A Magyar Távirati Iroda jelenti: As;,Ipoly arevonal több pontján Széchánytől és Fülektől északra is* máiéit cseh támadásokat vertünk vissza. Feledtől délkeletre a Bükk hegység átjáróin biztosító «sapataink harcban állanak cseh erőkkel. Egertől északnyugatra és északra ess patáink nagy terepnehézségek*! leküzdve harc árán íéit nyestek. Miskolcz szakaszában a mi részünkről élénk felderítő tevékenység. A többi arcvonalon kisebb csatározások. Bajától északra Fogasmező őrnaszádunk egy angol őrnaszádot visz- tzayonulágra kényszerűéit. A hadseregfőparancsnokság. Hol van Wilson gazdasági szabadsági? Budapest, május 20 Hol van most Wilson, a nemzetközi kapitalizmu*, a demokrata jelszavaktól hangos „felvilágosodoííak“ bálványa? Hol van, amidőn az „igazságos és tartós béke“ címén a német népnek a iegszörnyübb és legféktelenebb fő tételeket diktálják? Ezektől a feltételektől a feizsáfcná* nyolásban legjobban megedzett német nagytőkések is halálraváltan riadnak vissza, ők sem vállalkozhat' nak arra, hogy mint az entente baj- •sárj-ii, e kérlelhetetlen követelésekei a német proletariátuson behajtsák. Hol van léhát Wiison? Hol van 14 pontja, hol a népek önrendelkezési joga? S hol a gazdasági szabadság, amelyet ígért? Wileea 14 pontját követő és kiegészítő egyik üzenetében a gazdasági szabadság és az egyenlő elbánás elvét meg a világkereskedelem forgalma jövendő alapja gyanánt. Állást foglalt mindennemű bojkott és kizárás ellen. Voltak akkor naiv, burzsua demokraták, akik a szabadkereskedelem, a vámmentes világforgalom apostolát ünnepelték Wil- 8onban. Mit tartalmaznak ezzel í szemben a németek elé terjeszteti békefeltéíelek ? Szabadkereskede lemről nincs szó bennük. De nincs szó a szflkebb értelembe vett gazdasági szabadságról és egyenlő el- . bánásról sem. Mindez hazug ígéret i volt, mindennek sz ellenkezőjét ál- i lapította meg a béketervezet. Arra í kényszeríti a németeket, hogy vám- : fizetés, hajózás, közlekedés és általában minden gazdasági összeköt tetős ierén a legnagyobb kedvez- j ményi adják a szövetségeseknek, de ; minden ellenszolgáltatás nélkül és a kö'tíönösségrc vonatkozó minden igény nélküf. j Mit jelent ez? Ez annyit jelent hogy ha Németország valamely szóm szádjának, vágy barátjának; vagy gaüvat'ségisérrek gazdasági kedvezményi, vagy vámleszállitást ad, ak kor ezt a kedvezményt Franciaország, Anglia, Amerika és Olaszország is minden további nélkül, azonnal jo- 5 goaulí élvezni. Annyit jelent, hogy \ Németország nem tehet gazdasági | megkülönböztetést barát és volt el- j leaség között, de az entente igen. j Angliának jogában lesz — példán! — I megkülönböztetett magas vámokkal j kizárni piacairól a német ipar tér- \ mikeit s Németországnak ne» less módjában sem a védekezés sem a j megtorlás eszközeivel élni. Ez az egyoidilu „legnagyobb ked- I vezmény* még tisztán kapitalista szempontból is megcsúfolása a for- j galtni szabadság, a gazdasági nem- f I zetközi jog legelemibb alapelveinek. | I Esnek segítségével az entente kapi- < taliznus a német termelést olyan j szolgai függő viszonyra kényszeríti, ' • amilyenben eddig csak a proletá- í j riátus volt e tőkével szemben. Már f a szénbányák elvétele 8 a hadisarc 1 hivatva vannak lehetetlenné tenni a I német termelést. Másrészt azonban, \ ha ennek ellenére valahol mégis f lélekzeihez jutnának a németek, s f kezdenének haszonnál exportálni valahová, akkor az egyoldalú vám- j,; emeléisei azonnal visszajöhet verni f a német kísérletet. íme a wíísoni demokrácia ered } «lényei, ima az imperialista béke kilátásai. Az osztrákok számára ké- , szítéit békefeltételek átadásának elő- ;í estéjéi ezek minket is nagyon közel- rői érinthetnek — jó tudni, hogy mit várhat a világ, mit várhat bármely ország dolgoié népe e csődbe jutott demokrata ideológusok hazug elmé Jetei után. Kegyetlen és kizsákmányoló valóságot, mellyel szemben nincs más menekvés, thint a dolgozó osztályok hatalomra jutása révén megszűntein! azt a helyzetei, hogy kizeákmányo’ók és kizsákmányoltak — népek és osztályok — lehessenek. — Trafik kiosztás. Csütörtökön az összes kisfőzsdékban beváltásra kerülnek a dohányjegyek 3. izámu j szelvényei. A szelvényre mindenki 4© darab cigarenát, vagy egy csomag dohányt és tii cigarettát, kap, ! a szivárogok 15 darab szivart, a ’ pipálok 1 nagy csomag vagy 4 kis se^mag dshányt kapnak. saaarewsg^>aa«wi'iJWja<mMwmTiaa H plwieBögte, Budapest, május 20. A forradalmi kormányzótanács LXLIL sz. rendeleti alapján már a közeli napokban forgalomba kerülnek a postatakarék által kibocsátott pénzjegyek. Meg kellett ezt csinálni, mert példátlan az a vakmerőség, a mellyel a forgalomban lévő bankjegyeket a forgalomból kivonták és elrejtették. Hiába volt a kormányzótanács minden tiltó rendelkezése, hiába helyezett kilátásba súlyos büntetéseket, a bankjegyek fősipen a régi osztrák-magyar bank által kibocsátott papírpénzek szőrén- szálán eltűntek. Nyilván való és elmúlt for radalmak története igazolja, hogy a forradalom idejéa érvényben volt papírpénzekkel tudnak az ellen- forradalmárok legjobban és leghatásosabban operálni. Mindig minden forradalom idején voltak tömegek, amelyeket máról holnapra nem lehe tett annak az eszmének a szogála lába állítani, amelyért a forradalom csinálódotf. Természetes, [hogy ezek a tömegek ilyenformán mindent e! is kővetlek akár tudva, akár tudatlanul, hogy a * -adalmi erőket, a forradalmi lenoJctet gyöngítsék. Már pedig a forradalom maga legalább egysdőre elszigetelt, korlátolt esetleg országhatárok közé szorüoii cselekvés, amely határokon belül ugyancsak egy időre a legkönnyebb a pánikot előidézni, főképen azokkal a tömegekkel, amelyek tudatlanságuk vagy einyomottságuk 1 folytán a legalkalmasabbak az elnyomó ellen forradalomárok uszály hordozói szerepére. Ez történt Magyarországon is. Tömegek, amelyeket az osztályáilam mesterséges tudatlanságban tenyésztett, tömegek amelyek kihasznált cselédjei, rabszolgái vohak a letűnt rendszernek, ostobán oda- állottak a bankjegyelrc-jtők táborába, kiszolgáltatván ismételten masukat azoknak, akikért és akit? mi it ezt a forradalmat meg kellett csinálni. Elrejtették bankjegyeiket, amelyeknek akkor sem volt nagyobb értésük, ha fvnakadás nélkül végeznék a gaz dasági életben a maguk körforgását. Hiszen a bankjegynek és általában a pénznek mindig az érte végzett munkának az értéke adta meg a jelentőségét, nem pedig az a fedezet, amely állító ag ott pihent a jegy- kibocsátó bank pincsiében. A munkás ha hetikereseiét b^Hajogyekben kap!«, sohasem azt nézte, hogy tényleg vau-e unnak a bankjegynek ífány fedezeté a bankba» és, hogy. azt a bankjegyet ki irta t á, k nini azt, hogy vásárolhat- e vele, vagy sem.
