Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-01-16 / 12. szám
I ■ •. Wr\ 1919 január 16 nokak — aki előtt a magyarok cseh fosztogatók eilen panaszkodtak — azt felelte, hogy csak hozzák elé a fosztegató csehet és ő felnégyelteti. És ez igen szépen is fest papiroson, csak az a ha, hogy a kivitel nehézségekbe üiktkik. tekintette? arra, bo y a fosztogató c-eh fegveres, a kifo3zfot magyar pedig fegyvertelen. Egy nagy nehézség problémájával kell most megbirkóznia a megszálló eseti csapatoknak és ez az élelmezési probléma. Mint értesülünk, Kassának már cíák egy hónapra való élelme van, az északi megszállott részeknek pedig minél följebb esnek, annál kevesebb az élelmük. Ugylát- szik erre vezethető vissza a Kassát megszálló csehek megegyezése a miskolcd üzletvezetőségget egy naponként közlekedő vonatpár bevezetésére. A vonatpár tehát közlekedni fog, de hogy az élelmiszerszállítás- bó! lesz e valami, az kérdés, mert egyrészt nekünk sincsen, másrészt ha van is, nem valószínű, hogy e tekintetben a csehek rendelkezésébe áll a kormány? LosoiiGzon. Losoncon a cseh parancsnok né met nyelvű „Kundmachung“ ot adott ki a vasutasokhoz. Felszólította őket, hogy aki a cseh szlovák vasúthoz fel akarja magát vétetni, az ez iránti kérvényét benyújthatja. Természetesen Losonczon nem maradhatnak, ha nem kevésbé exponáií helyekre sokkal északabbra fogják őket vinni. A forgalmi főnökségnél beosztottak munkálkodására pedig nem reflek- iáinak ellenben kegyesen megenge dik, hogy a sürgős magánügyeik elintézéséig Losonczon maradhatnak. A diósgyőri vasgyár. A diósgyőri vasgyárhoz kormány- rendelet érkezeit, ameiy Diósgyőrnek a csehek által történő esetleges meg szállása alkalmával foganatosítandó intézkedéieket tartalmaz. Diósgyőrnek a megszállása ugyan míg bizonytalan, de mindenesetre olyan dolog, amiről Kassa és Rima* szombat megszállása uíán lehet beszélni. A nevezett rendeld az a ; aima- zottak magatartását írja elő. Mindenki tartozik a legnagyobb nyugalmat é» önfegyelmet tanúiitania Aggodalomra ok nincs, mert egy netóni megszállás úgy is csak ideiglenes jellegű lehet és a diósgyőri gyárnak Magyar- ország ó? való elszakitása minden képzeletet felülmúló lehetetlenség. Az alkalmazottak, ha a megszálló csehík követelnék, leteli étik m cseh liüségeáaöt a cseh-szlovák államra, amit a magyar államra letett esküvel szemben nem fognak esküszegésnek tekinteni. Mindenki tartozik he’yén mar-dni és ihuakáját végezni Aki azonban nagyon fontos okok miatt meneküld volna kénytelen, az elmehet, 3 havi szabadságot kap és ha az állami vasmüvek valamely meg n m szállott gyárában elhelyezni nem lehelne, zz ország területén bárhol leteleped hét, illetményeit ott fogja megkapni a megszállás ideje alatt Köztársaságok alakulása. Eger, január 15. A görögök apró köztársaságai, a világi irodaimat alkotó római köztársaság után — nem számítva a közép és újkori apró olasz köztársaságokat — csak a XIX. században kezdett elterjedni és fölvirágozni a köztársaság államforma. A ma is fennálló köztársaságok közt a legrégibb az olasz San Ma* rinó és a spanyol Andorra. San Marino területe 61 négyzetkilométer, lakosain«k száma 9535; Andorra 45 négyzetkilométer és lakosainak száma 5231. San Marino mára VI, század óla, Andorra pedig a 5X. század óta független köztársaság. Utánuk a legrégibb a svájci államszövetség, amely évszázados harcok árán vívta ki függetlenségét és függetlensége 1499 szeptember 22-ike óta el van ismerve. Amerika 1776, július hő 4 ikéig Anglia gyarmata volt. Hosszas küzdelem után függetlenítették magugat Nagybriianniátói. A független ségi nyilatkozatét a föntebb említett napon a fiiadolfiai kongreszusz mondta ki. Franciaországban mo3í van harmadik köztársaság. Az első a nagy francia forradalom után keletkezett, a második a III. Napoleon köztársasaga volt, a második köziársarág- ból III. Napoleon 1851 ben államcsínnyel megcsinálta a második császárságot, amely 1871 ig állt fenn és akkor a sedani katasztrófa után megszűnt és ekkor született meg 1871 február H én a harmadik köztársaság, amely még ma is fennáll. Brazília 1591. február 21-én Don Ptdro császár előzetese uten alakult át köztársasággá1 Mexikó is ujabbkoru köztársaság. Msk-sa császár kivégzése után 1867 ben alakúit ki a végleges köztársasági államforma. Argentina hosszas háborúk után szabadult fel a spsnyol uralom alól 1813 ban és n ómban kö-társasággá alakúit. Elvádor 1850 óta, Bolivia 1825 óta, Csile 18 4 óta, Guatemala 1821 óta, Haiti és San Domingő 1844 óta, Uragay 1830 óte, Kolumbia 1810 óta, Nikaragua 1831 óta köztársaságok. Panama és Kuba csak a kilencvenes években lettek teljesen független köztársaságok. A legifjabb a Portugál köztársaság, amely 1912- ben alakult meg II. Mánueí elüze- téíe után. Ennek a köztársaságnak a kialakulása is hosszas belső villongások után történt meg. A felfordulás azzal kezdődött, hogy 1908. február 2-án Karlosz király ás L3jo$ trónörököst meggyilkolták, i^ánuk II Manual következeit a trónra, aki könnyelmű, iéha magaviseletével, erélytelen kormányzásával maga ellen láziíülta az egész országot, úgy hogy Portugália forradalom támadt, 1 A hadsereg is a forradalmárok párt- í jára állt és ez döntötte el a fórra- ft dalom sikerét. Furcsa rablókaland. — Pesti Mill — Eger jan. 15. Egyik ismerősünk, aki a napokban Budapesten járt, a következő kalandját mesélte e! pes‘i időzése alkalmából: — Záréráig — beszéli kalandunk hőse — a Newyork káváházban vöt- tam s azután elindultam a kőrúton szállásomra a Royal szálloda felé. Hideg volt, a bundám gallérját a fülemre gyűrtem. Az aszfalton ijesz íő;n kongtak a lépéseim, amikor a Wesselényi utca sarkához értem. A körűt csöndes volt és egyszerre két rongyos ember tántorgott elém. Az egyik rámszólt. Nem kiáltott, inkább szelíden mondta: — No ide azt a bundát! Hazudnék ha azt mondanám, hogy remekül éreztem magamat, ügy emlékszem dadogni kezdtem: — Micsoda bundát? — Kérem — szóit a kellemes idegen — ne kólmarkozzunk, vesse le gyorsan. Egy-kettő. Hm. Kétezer korona. De h®l kapok én kétezer koronáért most üyen bundát ? De azt hiszem erre nem is igen gondoltam. Kissé vacogott a plomba a fogamban és és bújtam kifelé a jó meleg bundából. A tisztelt és kedves urak egyike segített, aztán a karjára vetette a kabátot, a másik szétnílyiség pedig lágyan simogatta a prém- gallért, az én prémgalléromat. így ni. már iudulni akartak. Aztán észbekaptam : — Mondják k rém szépen mit csinálnak most ezzel a bundával? Mind a kettő röhögött és szinte egyszerre feleltek: — Hát eladják. — Eladják? Aztán mennyiéit? — Háromszáz koronáért aaad gazdája. Annyit megér. No jojc-ikát. — De kérem menjenek az urak. Én megveszem háromszáz kroncsi- ért, mit fáradnának? A jó emberek összenéznek, a vál iukat vonogatták: — Hát jó, hol a dohány? — Türelem urak — mondtam megkönnyebbült szívvel — aaegve szem ha elkísérnek, nehogy aztán jöjjön valaki... akinek megint csak megtetszik a prém ... Éa barátságosan kísértek a Royal szállodáig. A kapuban átnyújtottam a háromszáz koronát. É-? szives kézszoritással búcsúztunk, elvégre fő az udvariasság. Azonban bizonyos, hogy jövőre a tcgőcskább és legrengyosabb ruhám ban megyek Pestre. t—n-wocí* í.ute-ws'.*' - iftei i m #ü 4 fekete teuer punjától Biskotcig. 800 katona érkezett Miskolc; a orosz fogságból. Miskolc, jan. 15. Tegnap délelőtt Oroszországból hazatérő magyar foglyok közül nagyobb csapat érkezett Miskolczra. Mintegy 800 ember volt a csoport- ben, akik Oroszország különböző városaiban voltak mind hadifoglyok elhelyezve s december második felében. kisebb nagyobb csoportokban indultak útnak Magyarország felé. Tarnopoíöan találkoztak össze s innen jöttek Miskoiczra. A hazatért hsdi foglyok közül a Miskoicti Napló munkatársa beszélgetést folytatott egy Rossy Nándor nevű, az aradmegyei borosjenói születésű kereskedővel. Az intelligens, fiatal kereskedő elindulásukról, uhukról ég irazaérkezésüisről a következőket mondotta: — Mi magyar hadi foglyok mintegy 20—25 en éltünk a kaukázusi Tutatsában, egy kikötővárosban a Fekete tenger partján. Az ott tevő magyarok körül csak ketten indultunk u’nák, miután, a többieknek sikerült a hazatérésre engedélyt szerezni. Hogy az ottmaradoítaknak mi lesz a sorsuk, arra nézve nem tudok bizonyosat mondani. Állítólag a kozákok be fogják őket sorozni, amint azt már eddig is megtették. Több hadi foglyot ugyanis berendeltek szanitész, szakács és egyéb szolgálatokra s ilyen irányban és formában vették igénybe a hadi foglyok szolgálatait. — Hogy miskolcinak is lettek volna a tulateai hadi foglyok között, erre nézve nincs biztos értesülésem. Én egy másik társammal karácsony napján, december 25 én indultunk el Tutet&ábó!. Hajóra szabva, Odessza felé {ártottunk. A hajón több hadi fogoly tártunkkal találkoztunk. Utunk, amely Ode- száig négy napig tartói?, cleg kelte mes volt. Utunkban Sebastopott is érintettük, aak akko; volt egy kis szeles vihgruu1, mikor ezt a hires Fekete tengeri kikötővárost elhagytuk. Odesszát elérve, vonaton folytattuk utunkat Brödy, Zborov és Podvoiocyskán át Tarnopol felé. Mi aránylag gyorsan és zavartalanul teltük meg ezt az utat. Nekünk nem esett bántódásunk, hanem voltak társaink, akiket az ukráuok levetkőztettek, elszedték értéktárgy óikat, rosszul bántak velük. — Az ut eay részét voiiatfeözlekedés biján gyalog kellett megiennü-.k, de még így sem nagyon szűkölködtünk, mert akinek pénze volt, az drágán ugya r, de mindgn szükségessel elláthatta magát. — Taraopolban körűibe üt három napig kellett várakoznunk. Ez idő alatt mintegy nyoícszázra ssaporodott fel a számunk s ekkor egy nagyobb transzportban tovább küldtek bennünket Magyarország felé. Voltak közöttük
